2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Juhnyáj legelt le egy védett területet, lehet, hogy veszélybe került egy ritka lepkefaj

2016. június 15. 12:13, utolsó frissítés: 2016. június 23. 00:34

Az erdélyi csinosboglárkával tragédia történhetett. Az eset jól reprezentálja a hazaiak nemtörődömségét a természeti értékeinkkel szemben.


Magyarszovát határában van Románia egyik legrégebbi védett területe. Még Borza Sándor botanikus alapította meg 1932-ben, amikor felfedezte a Péterfi-csüdfüvet, amely a világon egyedül itt található meg.

Az erdélyi csinosboglárkát 1913-ban írta le Diószeghy László festőművész, aki mellesleg amatőr lepkegyűjtő volt. Már 1910-ben befogta első egyedeit az akkori Szolnok-Doboka vármegye (ma Beszterce-Naszód megye) Vice nevű településének határában. Báró Rothschild Charles megbízásából 1913-ban ismét felkeresi Vicét, hogy újabb adatokat gyűjtsön az általa felfedezett lepkéről. „Miután az összes gyűjtött anyagot áttekintethettem és összehasonlíthattam a kisázsiai példányokkal, megállapíthattam, hogy lepkénk azoktól eltér és ezért külön névvel jelölendő” – írja Diószeghy a Rovartani Lapok hasábjain. Így egy új nevet ad neki, amit ő annak idején változatnak tekintett.

fotó: Albert Vliegenthart/Wikipédiafotó: Albert Vliegenthart/Wikipédia


A lepkének egyetlenegy tápnövénye van, a bókoló (vagy kónya-)zsálya (Salvia nutans). Legismertebb lelőhelyei Kolozsvár környéki rezervátumok területei: Magyarszováton a Bánffy-hegyen, a Kolozsvári Szénafüveken és az aranyosegerbegyi „Lepkebérc” rezervátumban is megtalálható.


fotó: Urák Istvánfotó: Urák István


Nemrég az itt fekvő Natura2000-es területen végigvonult egy juhnyáj, és ennek katasztrofális eredménye lett a területre nézve. A lehető legrosszabbkor érkezett a nyáj: nem elég, hogy lelegelték a védett növények zömét, hanem a peterakásnak is most volt az ideje, a lepkék meg a levelek aljára rakják a petéket, amit a juhok szintén felzabáltak.

„Megmaradt néhány növény, remélhetőleg találunk majd petéket rajtuk, és reméljük, nem lett végzetes a lepkékre mért csapás. Maximum azt lehet remélni, hogy 20 év múlva lesz egy egészséges populáció, és hogy 4-5-6 lepke megmenekült” - mondta Rákosy László, a BBTE biológiai tanszékének tanára.

A térségben egyébként is százszor kevesebb lepke volt mostanában, mint a múlt század elején, Rákosy László szerint ennek az oka az agrármunkálatok során használt kémiai anyagokban valamint az iparosodásban keresendő, ezek jelentősen csökkentették a fajok diverzitását is.

Rákosy szerint önmagában a pusztítás is nagyon elkeserítő, de az is nagy probléma, hogy hogyan néz ránk a nyugati tudóstársaság egy-egy ilyen eset után. „Pont egy német csoporttal tekintettem meg a helyszínt, ők nem értik, hogyan lehet így viszonyulni a természet olyan szentélyeihez, amik nekünk még megvannak.

(segédanyagok: pressone.ro
Vizauer T. Csaba: Ezt a földet választotta: az erdélyi csinosboglárka
a címoldali fotó a fotonatura.ro oldalról származik)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >