2017. december 18. hétfőAuguszta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Harc a famaffia ellen: kik a jó- és rosszfiúk a Rise Project oknyomozó dokumentumfilmjében?

2016. szeptember 27. 08:33, utolsó frissítés: 10:31

Clear Cut Crimes címmel forgattak dokumentumfilmet, az angol-román anyagból számos összefüggésre és új szereplőkre is fény derül.


Románia és Ukrajna területén illegálisan kitermelt fát is feldolgoz a Holzindustrie Schweighofer – derült ki a Rise Project oknyomozó portál és az Organized Crime and Corruption Reporting Project által közösen készített dokumentumfilmből, amely a rendszerszintű korrupciót, egy több millió eurós gazdasági ágazat, a fafeldolgozás háttérbizniszeit, az emberekből és vállalatokból álló kartellt próbálja feltérképezni.

A famaffia fehérgallérosok és köztörvényes bűnözők rétegeit egyaránt mozgósítja a politikusokon és hivatalnokokon keresztül a verőlegényekig, ugyanakkor legtöbbször strómanok mögé bújtatják a beszállító cégek tevékenységét, illetve az erdős területek átjátszása is proxy-kon, azaz olyan, a maffiához voltaképpen nem kötődő embereken keresztül történik, akiknek kevés sejtésük van arról, mihez adják a nevüket.

A Clear Cut Crimes című, 42 perces dokumentumfilmet egy év alatt forgatták, az érintett területek közül Románia északi és Ukrajna nyugati részén filmeztek. Az a terület mondhatni az erdőirtás állatorvosi lova. Érintetlen erdőkről van szó, amelyek semmiféle védelmet nem kapnak, és ahonnan válogatás nélkül alkalmazott módszerekkel aknázzák ki a zöld aranyat.



Az egyik kulcshelyszín a máramarosi Borsa, ahol köztörvényes bűnözők, a Timis testvérek, a Butanu klán vezetői irtják az erdőt. A klán faraktárát megközelítő újságírókat alkalmazottaik elüldözték. A terület birtokosa, Ioan Roman próbálta megállítani az illegális favágást, de csak fenyegetéseket kapott, és cinikus megjegyzést, miszerint nyugodtan menjen feljelentést tenni, mire a bíróságig jut az ügy, egy fa sem lesz a helyszínen.

A famaffia hálózatában számos olyan személy van benne, akinek hivatalánál fogva a törvények uralmának betartatása és az illegális tevékenységek visszaszorítása lenne a feladata (egyikük Nuţu Fonta máramarosi parlamenti képviselő, Gabriel Oprea barátja és védence, aki feleségén keresztül játszott át hatalmas területű erdőségeket arra illetéktelen személyek kezére, és aki több millió eurós fantomcéget íratott át időközben elhunyt sofőrje nevére). Az, aki nemet mond, vagy ki akar szállni a törvénytelenségekből, rendszeresen kap halálos fenyegetéseket.

Ukrajnában egy paramilitáris csoport próbálja megakadályozni az erdőlopást, ellenőrzik a teherautókat, vonatokat, szállítmányokat, rajtaütéseket szerveznek az erdőkben, de így is óriási területek vannak máris letarolva. A kozákok helyben próbálják ellátni az ukrajnai erdők védelmét, de a famaffia kezei messzire elérnek, egészen Kijevig és az ottani törvényhozásig. A sérülékeny, korrupció és háborús helyzet által sújtott országban könnyű a zavarosban halászni, óriási probléma az illegális fakitermelés, ezért a kijevi parlament moratóriumot hirdetett a rönkexportra. Sajnos, ezzel csak azt érték el, hogy nőtt az illegális kitermelés volumene.

A nyersanyagigény ugyanis hatalmas. A dokumentumfilm készítői szerint egyértelmű, hogy az illegális fakitermelés legfőbb haszonélvezője a Romániában több gyárat működtető Holzindustrie Schweighofer. Az osztrák tulajdonú vállalat egyébként tovább terjeszkedne, Ukrajnában is tervezi egy gyár létesítését, amelynek feldolgozókapacitása 1,2 millió köbméter lenne, és 500 embernek adna munkát. Hivatalosan egyébként pont ennyi ukrajnai fát hozat romániai gyáraiba évente.

A Schweighofer ellen a romániai korrupcióellenes hatóságok is vizsgálódnak; a vádakat, miszerint illegálisan kitermelt fát is feldolgoz gyáraiban, Gerald Schweighofer tagadta. A vállalat korábban a fenntarthatóságot igazoló FSC-tanúsítványt lobogtatva bizonygatta, hamisak a környezetvédő aktivisták és oknyomozó újságírók által megfogalmazott vádak; azonban utólag az FSC visszavonta a tanúsítványt, és jelenleg ők is vizsgálják, a vállalat megfelel-e azoknak a szigorú kritériumoknak, amelyeket a fenntarthatósági minősítés megtartásáért teljesíteniük kellene.

Az ukrajnai helyzetet illusztrálja, hogy az utóbbi hat évben 45 millió dollár értékben vittek Romániába fát; a kozákok gyakorlatilag az ukrajnai állami erdészet alkalmazottaira vadásznak, akik nemcsak az idős, de a fiatal erdőket sem kímélik, és iszonyú tarolást végeztek rövid idő alatt. "Hazaárulók" - kommentálja haragosan a kozákok vezetője az állami erdőségek megrablását. 300 ezer köbméter fát vágtak ki itt egy év alatt, arra hivatkozva, hogy "betegek" a fák - mutatja a kozákok vezetője.

A Holzindustrie Schweighofer a Mikós-ügy óta megélénkült PR-kampánnyal próbálja eljuttatni üzenetét a közvéleményhez, a replika jogára hivatkozva. A dokumentumfilm kapcsán is közzétettek egy közleményt:

A Rise Project által szeptember 19-én közzétett, „Clear Cut Crimes” című dokumentumfilm ismét alaptalan vádakat sorakoztat fel cégünkkel kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy a közvélemény manipulálására tett újabb kísérletről van szó. A film félretájékoztat, részinformációkat mutat be, amelyeket kiemel a kontextusból. A negatív hozadéka nemcsak minket érint, hanem az egész fafeldolgozó ipart, amely jelenleg Romániában több mint 150.000 embert foglalkoztat.

A filmben elhangzott kijelentéseket egyenként nem szeretnénk minősíteni, az önök olvasóinak a belátására bízzuk ezek hitelességét, de a 40-ik percben 45-ik másodpercben elhangzó kijelentés mégis elgondolkodtató: „Nem tudjuk, hogy ez a fa a Schweighoferhez kerül-e.” Ez a kijelentés egy éves dokumentálódás után a tényfeltárói újságírás eredménye?

Mint ahogy azt már számtalanszor elmondtuk, a Holzindustrie Schweighofer csak és kizárólag törvényesen kitermelt faanyagot dolgoz fel, a megfelelő kísérő akták birtokában veszi azt át a beszállítótól, tiszteletben tartva a nemzetközi előírásokat, valamint az országos faipari törvénykezést.


- áll a közleményben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >