2020. április 5. vasárnapVince
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Végre sínen van az élelempazarlás elleni törvény

2016. október 03. 17:10, utolsó frissítés: 2016. október 05. 15:34

Romániában évente átlagosan fejenként mintegy 250 kg élelmiszert dobunk ki, miközben 4,74 millió ember a szegénységi küszöb alatt tengődik.


Hamarosan a képviselőház elé kerül az a törvénytervezet, amely a romániai élelmiszerpazarlás mértékét igyekszik majd csökkenteni. A képviselőház ipari bizottsága már elfogadta a törvénytervezetet, amely ebben a formájában arra kötelezi a piaci szereplőket, hogy az eladhatatlanná váló élelmiszert ne egyből megsemmisítsék, mint eddig, hanem adományozzák el.

A bukaresti Somaro szociális bolt menedzsere, Simon Suitner a TOTB-ro-nak a tervezet erősségeit és gyengeségeit is vázolta. A Somaro Egyesület és az ASproAS Egyesület szakemberei már a kezdetektől bekapcsolódtak a törvényszöveg kidolgozásába, amelyet Alexe Florin képviselő nyújtott be.

A tervezet szerint minden, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelemben működő vállalkozás és személy köteles olyan intézkedéseket tenni, amellyel megelőzi az élelmiszer elpazarlását, ily módon védi a környezetet és hatékonyabbá teszi az erőforrások felhasználását. A termények begyűjtésétől a polcra kerülésig törekedniük kell arra, hogy gazdaságosan járjanak el, és a megtermelt élelem végül ne kerüljön a szemétbe. Mielőtt pedig az eladhatatlanná váló élelmiszert megsemmisítenék, kötelesek konzultálni a civil társadalom szereplőivel (egyesületekkel, alapítványokkal, szociális vállalkozásokkal), és megoldást találni az élelmiszerek sorsára, adományként vagy támogatásként ingyenesen odaadni ezeknek a szervezeteknek.

A törvénytervezet célja, hogy még emberi fogyasztásra alkalmas, nagy mennyiségű élelmiszert juttasson olyan szervezetekhez, amelyek a hátrányos társadalmi helyzetű személyekkel foglalkoznak, és tovább tudják osztani azt a rászorulóknak.


Egyre több szociális bolt lesz

A törvény ugyanakkor nem tökéletes, több pontja is bírálható, de összességében egy kompromisszumos szöveg született – értékelte Suitner. Példaként hozta fel, hogy a törvény egyáltalán nem érinti a szavatossági határidők értelmezhetőségének problémáját, vagyis azt a gyakorlati különbséget, ami a “lejár x dátumon” és a “x dátum előtt javasolt fogyasztásra” között van. Míg előbbi egy pontos lejárati dátum (ami ugyanakkor nem azt jelenti, hogy rá egy napra az a bizonyos termék gyakorlatilag már ne lenne ehető), utóbbi inkább egy intervallumot határoz meg, amelyen belül a termék még biztonságosan elfogyasztható.

Ugyanakkor mindenképpen előremutató lépés a törvénytervezet, amely egyrészt ráirányítja a figyelmet ezúttal még szélesebb körben az élelempazarlás problémájára, másrészt remélhetőleg a szegénységben élők és rászorulók számára egyre nagyobb mennyiségű élelmiszeradomány érkezik – fejtette ki. Úgy véli, ha a törvény életbe lép, a Somaro szociális boltok példája ragadós lesz, és egyre több hasonló létesítmény nyílik meg az országban, és a mostaninál könnyebb lesz a szociális boltoknak állandó adományhoz jutni.

A Somaro Bukarestben és Nagyszebenben működtet szociális boltot. Idén március végén 771 kedvezményezett családot láttak el olcsó élelemmel. Az egyesület közel hatvan vállalattal működik együtt országszerte. A legnagyobb nehézség számukra, hogy az adományok teljesen rapszodikusan érkeznek, van olyan cég, amely hetente, de olyan is, amely évente csak néhányszor, vagy még ritkábban adományoz. Tavaly a Somaro több mint 100 tonna élelmiszert osztott ki szociális boltjaiban a rászoruló embereknek nagyon olcsó áron.

Amint a képviselőház plénuma elfogadja a szöveget, a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, és attól a dátumtól számítva 6 hónapon belül léphet érvénybe, addig pedig ki kell dolgozni az alkalmazási módszertanát, amit kormányhatározattal szentesítenek.

Romániában a mostani törvénytervezet egyébként eléggé kalandos utat járt be. A törvénytervezet egy előző verziója nem kötelezte, csupán “javasolta” a szupermarketeknek az adományozás gyakorlatát (amit nyilvánvalóan azelőtt is megtehettek bármikor); gyakorlatilag a szürke zónába kényszerítette a szociális boltokat, törvényes keret híján elvileg nem is működhettek volna, tilos lett volna számukra az adományba kapott termékek szimbolikus összegért való újraosztása.

A tervezet ily módon megakadályozta volna az élelmiszerbankok létrehozását. Emiatt a de-clic.ro, az Ecoteca, a Think Outside the Box és a Quantic csoport petíciót indított, amelyben kérték a tervezet módosítását oly módon, hogy az ténylegesen az élelempazarlás csökkentését célozza, ne pedig a területen eddig is működő szervezetek ellehetetlenítését.

Globális probléma a pazarlás

Világszerte a megtermelt élelmiszer majdnem egyharmada nem kerül fogyasztásra, pocsékba megy. Ha ez a pazarlás megszűnne, akkor az egész bolygó lakosságának szükségletét meghaladó mértékben állna rendelkezésre élelem. Az éhínségek megszüntetése tehát elsősorban szervezési és elosztási kérdés. Az élelempazarlásból eredő veszteségek nagysága minden évben hatszorosan haladja meg a fejlesztési projektekre költött összegekét. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, megfelelő intézkedések hiányában a veszteség csak növekedni fog.

Romániában évente átlagosan fejenként mintegy 250 kg élelmiszert dobunk ki, miközben 4,74 millió ember a szegénységi küszöb alatt tengődik, nyolcból egy gyerek éhesen fekszik le este aludni. Az ország ezzel a fejenkénti értékkel meghaladja az uniós átlagot is, amely 180 kg/fő. Az EU-ban évente 89 millió tonna, Romániában egyedül mintegy 5 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba vagy megsemmisítésre, ami a megtermelt élelmiszernek mintegy egyharmada-fele. Míg vidéken megvannak a hagyományos módszerek az élelmiszer-hulladék hasznosítására a háztartásokban, városon ezek 95%-a a szeméttelepre kerül, ily módon teljes egészében hasznosíthatatlanná válik.

A probléma más országokban is jelentős, emiatt egyre több helyen lakossági és civil nyomásra törvényeket hoznak ennek csökkentésére. Franciaországban például arra kötelezték a szupermarketeket, adományozzák el a közeli szavatossági határidejű élelmiszereket, Olaszországban is ugyanezt tervezik bevezetni. Máshol egy olyan átvevő, tároló és újraelosztó rendszer kiépítését végezték el, amelynek üzleteiből a rossz anyagi helyzetben lévő emberek nagyon olcsón, szimbolikus összegért vásárolhatnak meg megrongálódott csomagolású vagy közelgő szavatossági határidejű termékeket.

Forrás: TOTB.ro, cvlpress.ro

Címoldali fotó: Love Food Hate Waste NZ / commons.wikimedia.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >