2017. október 24. keddSalamon
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a baj a CETA-val?

összeállította:B. D. T. 2016. október 24. 14:28, utolsó frissítés: 2016. október 25. 12:40

Mutogatnak a vallonokra, hogy miért nem írják alá a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást, pedig lehet, mi is jobban járunk így.


Hétfő estig adott határidőt az Európai Unió a belga szövetségi kormánynak a Kanadával megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadására, máskülönben lemondják a jövő hétre tervezett EU-Kanada csúcstalálkozót. Az egyezményt Vallónia tartomány utasítja el. Paul Magnette, a vallon parlament elnöke hangsúlyozta, az elutasító határozat nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. Szerinte a döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra tárgyalásaikat Ottawával a megállapodás bizonyos fejezeteiről. Az Európai Unió másik huszonhét tagállama kész aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást október 27-én, az előirányzott dátumon.

Úgy tűnik a mainstream európai sajtó beszámolóiból, mintha a vallonok egyedül lennének ezzel a véleményükkel, s mintha gyerekes makacsságból 27 és fél tagállamot zsarolnának csak úgy a semmiért? Nem éppen erről van szó.

Európa-szerte érkeznek a támogató nyilatkozatok a civil társadalom részéről, ez itt például Romániából:



De mi is a baj a CETA-val?




Európa-szerte már régóta tiltakoznak civil szervezetek, zöld mozgalmak és pártok a szabadkereskedelmi megállapodások - a TTIP és a CETA - elfogadása ellen.

A CETA a támogatói szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is.

Az ellenzők szerint pont fordított hatása lenne, munkanélküliséget és egyenlőtlenségeket növelne a CETA. Az eddigi egyetlen független tanulmány is ezt támasztja alá. Az amerikai Tufts Egyetem kutatói eredményei szerint a CETA hatására várhatóan 200 ezer munkahely szűnne meg az EU-ban, csökkennének a munkabérek, csökkenni fognak a kormányzati bevételek, és 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Az ellenzők azzal érvelnek, az egyezmények a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálják: szabad utat engednek a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégek a normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhetik az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő nemzeti kormányokat - áll a CETA kapcsán magyarországi természetvédelmi szakemberek által összefoglalt nyilatkozatban.

Az egyezmény részét képező befektetési bírósági rendszer (ICS) bevezetése ugyanis azzal járna, hogy semmi sem korlátozná a vállalatokat abban, hogy megtámadják az emberi egészség és a környezet védelmében hozott kormányzati döntéseket, a nem állandó, választott bírák pedig könnyűszerrel dönthetnének a vállalatok javára, arra kárhoztatva az államokat, hogy jogos közpolitikai intézkedéseik után dollármilliárdos kártérítést fizessenek - áll a dokumentumban.

Az EU és az USA legnagyobb gazdasági projektjéről, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások amúgy egy időre leálltak, a CETA került most inkább fókuszba. A civil szervezetek és mozgalmak egyesítve erőiket megszervezték a szeptembertől novemberig tartó Autumn of Action (A cselekvés ősze) tartó tiltakozás-sorozatot.



Magyarországon a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyarországért Egyesület és a Védegylet írt nyílt levelet a kormányhoz, amelyet számos további szervezet támogatott. Ebben azt kérik, jelenlegi formájában a magyar kormány ne támogassa a CETA még csak ideiglenes hatályba lépését sem. Végül azonban Belgiumon kívül az összes EU-tagállam kormánya rábólintott az egyezményre; mint ismeretes, az egyezményt korábban fenntartásokkal fogadó Románia és Bulgária a kanadai vízummentességért cserébe bizonyult meggyőzhetőnek a CETA támogatásáról.

Pedig Romániának a Verespatak-ügy kapcsán már folyamatban van egy kártérítési ügye egy kanadai nagyvállalattal. A Gabriel Resources 4 milliárd dolláros kártérítést követel az országtól a meghiúsított aranybányaprojekt miatt. Mégis, a román kormány nem enged hozzáférést a bírósági ügy dokumentumaihoz a civil szférának, sőt visszautasította civil szervezetek segítségét a védelemben.

Románia korábban kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kanadával és Nagy-Britanniával, ennek köszönhetően van jogalapja a kanadai vállalatnak kártérítést kérni. A CETA és TTIP ellenzői úgy érvelnek, az európai szintű szabadkereskedelmi egyezmények megkötésével az ilyen ügyek csak sokasodni fognak.

Romániában az ősszel nem igazán szerveztek tüntetéseket a CETA ellen. Indult viszont egy petíció, amelyet Klaus Johannis államelnöknek címeztek, valamint a román kormány tagjainak. A mintegy ötezer aláíró azt kéri a döntéshozóktól, ne írják alá a CETA egyezményt.

Címoldali fotó: stop-ttip.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >