2018. szeptember 26. szerdaJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Erdélyiek és indiánok egy platformon a nagyvállalatok mohósága ellen

összeállította:B. D. T. 2016. november 02. 13:19, utolsó frissítés: 2016. november 04. 14:30

A kolozsvári élelem-önrendelkezési fórumon az amerikai őslakosok földjére tervezett olajvezeték ellen tüntetőkkel is szolidaritást vállaltak.


Az élelem-önrendelkezési mozgalom megvetette a lábát Kelet-Európában is – ezt bizonyította a Kolozsváron megszervezett második nemzetközi Nyéléni Fórum az Élelem-önrendelkezésről, amelyen több mint negyven ország képviselői vettek részt.

A gazdák, munkások, szakszervezetek vezetői, kutatók, aktivisták, halászok, pásztorok, őslakos közösségek képviselői, fogyasztók és jogvédők részvételével lezajlott, ötnapos fórum legjelentősebb hozadéka, hogy a kelet-európai, közép-ázsiai és nyugat-európai szervezetek szorosabbra fűzhették kapcsolataikat, és megalapozták az élelmiszer-ellátási rendszerek visszafoglalásának közös tervét és az élelem-önrendelkezési platformok terjeszkedését ezekben a régiókban – áll a szervezők közleményében.



A régióban nagyon sok országnak Romániához hasonlóan egy nagyszámú, aktív, de nagyon kiszolgáltatott kistermelői rétege van, akiket veszélybe sodor a termőföldek elharácsolása, külföldi befektetők kezébe kerülése – nyilatkozta Ramona Duminicioiu, a fórumot szervező Eco Ruralis egyesület képviselője.


A tanácskozáson a közös élelmiszer-termelési és mezőgazdasági tervekről, a mezőgazdaság agroökológiai modelljének népszerűsítéséről is szó esett. A közlemény szerint nemcsak a termelésben érdekelt szereplők, hanem Európa-szerte fogyasztók milliói csatlakoznak a harchoz, és támogatják az agroökológiai modellre alapozó mezőgazdaságot, követelik a közpolitikák megváltoztatását.

A fórumon meghatároztak több kulcsfontosságú tennivalót is, beleértve a mezőgazdasági munkások – kiemelten a migráns munkavállalók, idénymunkások – igazságos és méltányos jogaiért való harcot; az erőforrások ellenőrzésének jogát a helyi emberek kezébe helyeznék a vállalatokkal szemben; egy olyan élelemellátási rendszert kell elérni, amelyben a helyi, fenntartható élelem kiemelt helyet kap; egy kötelező érvényű ENSZ-egyezmény elfogadását, amely a vállalatok tevékenységét szabályozza az emberi jogokkal összhangban; a mozgalomnak pedig sokkal befogadóbbnak kell lennie, és a kirekesztett embereket is kell képviselnie.

A török küldöttség hangsúlyozta, minden élelempolitika sikere elsősorban attól függ, béke van-e a térségben, hiszen a háborúk az embereket földjeik, otthonaik, gazdaságuk elhagyására késztetik, ezért különösen fontos egyértelműsíteni, hogy a fórum erőteljesen és hangsúlyosan kiáll a béke mellett. A törökországi és európai menekültválság a háború következménye; az élelem-szuverenitás védelmezőiként harcolunk a menekültek jogaiért, és szívesen látjuk őket országainkban – nyilatkozta Ali Bulent Erdem, a törökországi kistermelők szövetségeinek konföderációja részéről.

A fórum résztvevői közleményükben hangsúlyozzák, míg Európa-szerte erősödik a nacionalizmus, ők a kooperáció mellett állnak ki a különböző országok kistermelőit egyaránt ellehetetlenítő fejlemények ellen, mint amilyen a nemrég aláírt CETA szabadkereskedelmi egyezmény az EU és Kanada között. Az ilyen közpolitikák a kistermelők létét fenyegetik, az élelem-szuverenitás mellett kiálló szervezetek annak érdekében fognak össze, hogy ezt megakadályozzák, áll a közleményben.

A kolozsvári fórum résztvevői tereplátogatást is tettek Erdélyben: voltak Magyarókerekén, illetve Verespatakon.



A résztvevők már a tanácskozás első napján elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben követelik a vállalati visszaélések azonnali leállítását. A transznacionális, mezőgazdaságban utazó vállalatok is súlyos emberi jogsértésekért felelősek világszerte. 2015 folyamán hetente több mint hárman vesztették életüket földjük, folyóik és erdeik védelmében a nagyvállalatokkal szemben, vagyis 185 haláleset történt, amiről hivatalosan tudunk. Ez messze az eddigi legmagasabb szám, 2014-hez képest 59%-kal nőtt az áldozatok száma - hívják föl a figyelmet.

Erőszak, kilakoltatás, megfélemlítés, az ellenállás kriminalizálása mind olyan eszközök, amelyeket a transznacionális vállalatok rendszeresen bevetnek; ez az erőszak a természet privatizációjához kötődik, és ahhoz a törekvéshez, hogy az ipari élelemtermelés rendszerében minél nagyobb kontroll jusson a vállalatoknak, az egyszerű termelőket és munkásokat pedig kizsákmányolják, áll a nyilatkozatban. Ezért szükséges mihamarabb elfogadni azt az ENSZ-egyezményt, amely lehetővé teszi az ilyen jogsértések megbüntetését.

A transznacionális vállalatokat az általuk elkövetett emberi jogsértések miatt jelenleg ugyanis nem lehetséges felelősségre vonni, ezt a nemzetközi joghézagot töltené be egy új ENSZ-egyezmény, amelyről október 24-28. között tárgyaltak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. A következő lépés a hivatalos tárgyalások megkezdése az ENSZ tagállamaival, ez Ecuador feladata, mint a tanács vezetőjéé - áll a tanácskozáson résztvevő Föld Barátai nemzetközi szervezet ennek kapcsán kiadott közleményében.

Szolidaritás az olajvezeték ellen tiltakozó őslakosokkal

A kolozsvári fórumon a résztvevők egyöntetűen támogatásukról biztosították az őseik földjét a súlyos környezetrombolás ellen védelmező No Dakota Access Pipeline (NoDaPl) mozgalmat. Több mint 90 indián törzs képviselői április óta demonstrálnak az Észak-Dakota állambeli Álló-szikla indián rezervátumban tervezett olajvezeték ellen, amely a víztartalékokat és ősi temetkezési helyeket veszélyeztetne, ha megépülne.



Az őslakosok ellenállását a rendfenntartó erők többször megpróbálták megtörni, számos esetben vetettek be sérüléseket okozó tömegoszlató eszközöket, és a tüntetések kezdete óta már több száz embert börtönöztek be. Október 31-én, hétfőn egy közösségi hálózatokon terjedő felhívás hatására egymillió Facebook-felhasználó jelentkezett be az Álló-szikla rezervátumba, így fejezve ki szolidaritását a mozgalommal. A felhívás szerint a rendőrség a Facebook-státusok alapján próbálta ellenőrizni és lekapcsolni a tüntetőket, tehát azokat, akik bejelentkeztek, hogy a rezervátumban tartózkodnak, ezért ha tömegesen a világ minden részéről hirtelen check-inelnek az emberek, kisebb eséllyel kapják el a valóban a helyszínen táborozó tüntetőket. A státus alapján történő ellenőrzést amúgy a Guardiannek nyilatkozó, illetékes Morton megyei seriff-szóvivő cáfolta.

A tüntetők egy része azonban támogató gesztusként és bátorításként értékelte a tömeges bejelentkezést, függetlenül attól, hogy annak ténylegesen volt-e pozitív gyakorlati haszna.

A Vörös Harcos Tábor (Red Warrior Camp) a tüntetők főhadiszállása. Nemcsak az észak-amerikai őslakosok és aktivisták, hanem dél-amerikai törzsek küldöttei is ellátogattak az olajvezeték elleni mozgalom táborába. A mozgalom honlapján globális szolidaritásra kérik mindazokat az embereket, akik a nagyvállalatok érdekeivel szemben elsőbbséget adnak a helyi közösségek életfeltételei megőrzésének, az erőforrások és a természeti értékek védelmének. Az USA számos városában tartottak és tartanak szimpátiatüntetéseket, illetve bojkottálják azokat a vállalatokat és bankokat, amelyeknek közük van a projekt finanszírozásához.







A tüntetők ellen elkövetett hatósági, emberi jogokat sértő visszaéléseket - indokolatlan túlerő és erőszak alkalmazása, jogtalan őrizetbe vétel, rossz bánásmód az őrizetbe vett emberekkel - egy ENSZ-csoport vizsgálja, írja a Guardian.

A Dakota Access olajvezeték egy 3,8 milliárd dolláros projekt, amely a Bakken palaolaj-mezőt kötné össze az Illinois állambeli Peoria várossal, keresztül az Álló-szikla Sziú Rezervátumon, a Missouri folyó alatt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >