2017. szeptember 21. csütörtökMáté, Mirella
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A világ sorsáról Marrakeshben: az ENSZ klímakonferenciája az amerikai elnökválasztáson is bukhat

hírösszefoglaló 2016. november 08. 09:19, utolsó frissítés: 2016. november 10. 13:46

Pár napja életbe lépett a párizsi klímamegállapodás, most arról tárgyalnak, hogyan valósítják meg a vállalásokat.


November 4-én hatályba lépett a párizsi klímamegállapodás, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.

Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - Kína és az Egyesült Államok - ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.


UNEP: a párizsi vállalások nem elegendőek

A jó hírt beárnyékolja, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése szerint nem elegendő a pénteken életbe lépett klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének mértéke ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti időkhöz képest.

A 2030-ra előrejelzett globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség a célok tartására - állapította meg.

A jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légi közlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.

Ha a párizsi klímavállalásokat teljes mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest - olvasható a jelentésben.

"Jó irányban haladunk, a párizsi megállapodás le fogja lassítani a klímaváltozást, mint ahogy a montreali jegyzőkönyv minapi módosítása a fluorozott szénhidrogének (HFC) csökkentéséről Kigaliban. Mindkettő a tagállamok erős elkötelezettségét jelzi, de ez nem elegendő, ha el akarjuk kerülni a súlyos klímaváltozást" - hangoztatta Erik Solheim, az UNEP főtitkára.

"Ha nem teszünk további lépéseket, kezdve a marrakeshi klímakonferenciával (amely november 7-18. között zajlik - szerk. megj.), elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk" - tette hozzá.

Greenpeace: vállaljanak többet az országok!

Az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének - közölte a Greenpeace Magyarország Egyesület is. Szerintük minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését.

A Greenpeace szerint kevés a mozgástér, a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 Celsius fokot, a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek.

A párizsi klímaegyezmény életbelépése egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett - hangoztatja az egyesület. A Greenpeace Magyarország Egyesület szerint ezért Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését, 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya 9,5 százalék volt, szükség van a napenergia arányának növelésére - amely mindössze 0,5 százaléka a hazai megújulóenergia-termelésnek -, valamint a szélenergia térnyerésére.

Megkezdődött a marrakeshi klímakonferencia

Hétfőn, november 7-én kezdődött a marokkói Marrakeshben az ENSZ 22. klímakonferenciája, amelyen a résztvevők a párizsi klímacsúcson tett vállalásaik részletszabályait dolgozzák ki. A konferencia első hete egy úgynevezett előkészítő szakasz, amit azután a miniszteri szintű szakasz követ november 15-től 17-ig. Ezeken a napokon indulnak majd meg a párizsi megállapodáshoz kapcsolódó klímafinanszírozási tárgyalások, amelyeken már nemcsak a végrehajtási szabályokról, hanem a megvalósításhoz szükséges pénzügyi források biztosításáról is lesznek egyeztetések.
Forrás: https://www.facebook.com/Cop22mar/

A tárgyalásokon az éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítását segítő szabályrendszereket dolgozzák ki. Manuel Pulgar-Vidal, a WWF nemzetközi éghajlatváltozási és energetikai igazgatója szerint a marrakeshi konferencia arról szól, miképpen lehet ösztönözni a kormányokat, vállalatokat, városokat és más szereplőket, hogy a jelenlegieknél is ambiciózusabb vállalásokat tegyenek, és azokat képesek legyenek megvalósítani. Az érintetteknek úgy kell felállniuk a tárgyalóasztaloktól, hogy tisztában legyenek a szabályokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel, amelyek segítségével meg lehet állítani az éghajlatváltozást - tette hozzá.

A WWF szerint 2018-ban lesz majd először látható, hogy Párizs valóban megváltoztatja-e a klímaváltozás menetét.

A következő két évben mindenképpen javítani kell az államok által kitűzött célokon, hogy az országok ledolgozzák a tényleges vállalások és az éghajlatváltozás megállításához szükséges kibocsátás-csökkentés közötti különbséget, mert csak így tartható a globális felmelegedés a biztonságos, 1,5 Celsius-fokos határérték alatt - olvasható a WWF Magyarország közleményében.

Reziliencia, befogadás és fenntarthatóság

Patricia Espinosa, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének igazgatója megnyitóbeszédében kiemelte, sürgős cselekedni a globális emissziócsökkenésért, a klíma változásainak rugalmasan ellenálló, befogadó és fenntartható társadalmakért, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok sikeres teljesítéséért. Ehhez a jelenlévő országoknak nemzeti szintű közpolitikákat és befektetési terveket kell kidolgozniuk és gyakorlatba ültetniük, magas prioritást kell élveznie a társadalmak felkészülését és alkalmazkodását támogató programoknak, és a globális akcióterv megvalósításába mindenhol be kell vonni a nem politikai szereplőket is - tette hozzá.

"Munkánknak itt Marrakesben tükröznie kell az új valóságot, amelyben élünk. Sem politikus, sem polgár, menedzser vagy befektető nem kételkedhet abban, hogy az alacsony kibocsátású, reziliens társadalomra és gazdaságra való áttérés a nemzetek közösségének határozata. Ebben a hatalmas átalakulásban hihetetlen lehetőségek, ugyanakkor valódi kihívások vannak minden állam és sok kulcsfontosságú ágazat számára, főleg az elején. Ezt nem szabad alábecsülnünk. A nem-cselekvés és a status quo nem lehet opció, hiszen gazdasági szempontból és az emberi szenvedésre tekintettel is elképzelhetetlen mértékű költségek valós kockázatával kell számolnunk" - tette hozzá.

Ha Trump nyer, mindenki szív

A klímakonferencia megbeszéléseit és eredményességét várhatóan az amerikai elnökválasztás eredménye is befolyásolhatja. Donald Trump republikánus jelölt ugyanis kijelentette, ha ő lesz az elnök, az egyik első dolga lesz az egyezményből kihátrálni.

Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb kibocsátója, Kína után, egyedül az összkibocsátás 13%-áért felelős.

Mivel Barack Obama elnök végrehajtói hatalmával élve írta alá az Egyesült Államok csatlakozását a párizsi egyezményhez, ha Trump lesz az elnök, ugyanígy vissza is vonhatja ezt a döntést a szenátus beleegyezése nélkül. Elemzők szerint azonban a nyílt kilépésnél sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy Trump semmibe veszi majd az USA-ra háruló kibocsátáscsökkentési feladatokat, így bojkottálva a nemzetközi együttműködést.

Ha kihátrálnak az amerikaiak, az egész egyezmény bukik, ugyanis ezzel veszélyes dominóeffektus indulhat el - vélik elemzők. Szemben Hillary Clintonnal, aki az Obama-adminisztráció által végigvitt és ratifikált egyezmény támogatása mellett állt ki, Trump a legsötétebb klímaváltozás-tagadó retorikáktól sem riad vissza, az egész ember által okozott üvegházhatású gáz- és széndioxid-kibocsátás miatti globális felmelegedés-teóriát hoaxnak, hamis premisszának tekinti.

Forrás: MTI, Hotnews, unfccc.int, Yahoo News

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >