Trump és a környezetvédelem
összeállította:B. D. T. 2016. november 16. 09:32, utolsó frissítés: 2016. november 17. 12:33Kilépés a párizsi klímaegyezményből, Dakota Access olajvezeték, Keystone XL, a szén-, olaj- és gázipar újraélesztése: csak reménykedhetünk, hogy az új amerikai elnök meggondolja magát.
Ha Donald Trump olyannak bizonyul elnökként, mint ahogyan jelöltként bemutatkozott, az gyökeres és negatív hatással lesz a klímaváltozás elleni globális összefogás sorsára - vélte Csibi Magor, a WWF romániai igazgatója a Radio France International adásában nyilatkozva. Trump még kampánya során kijelentette, hoaxnak tartja a klímaváltozást. Ugyanakkor a szénipar feltámasztása volt az egyik ígérete, illetve általában véve a leginkább szennyező iparágak újjáélesztése, az ilyen jellegű vállalkozásoknak adott adókedvezmény. Ha az Egyesült Államok - ahogyan Trump kilátásba helyezte - kilép a párizsi klímaegyezményből, az végzetes hatással lesz: az egyezmény gyakorlatba ültetése valószínűleg elmarad, vélte Csibi a RFI-nek adott interjúban.
„A klímaváltozás elleni küzdelem kilátásait beárnyékolja az amerikaiak választása. Csak abban reménykedhetünk, hogy az új elnök kampányban hangoztatott hozzáállása a Fehér Ház hatására megváltozik” – véli Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
„Túl sok idő kellett ahhoz, hogy az ember szerepét és felelősségét széleskörűen elismerjék a klímaváltozásban. Tenni pedig gyakorlatilag még semmit sem tettünk. Eddig csak a szándék született meg, nagyon nehezen az AEÁ részéről is. Trump pedig most visszavonulót fújhat, ami végzetes lehet. Józan paraszti ésszel felfogható, hogy az időjárás már megbolondult, de az emberiség talán még nem. Sajnos a józan paraszti ész, a kollektív felelősség és belátó csendes bölcsesség kiveszőfélben van az egész nyugati individualista, pénzorientált, rohanó világban. Trump egy hosszú folyamat eredménye. És nézzünk körül, itthon is ugyanez zajlik. A pénz önmagában értékké vált, és nem csak az érték konvertálható pénzzé. Pénzzel simán lehetsz doktor-professzor vagy szenátor. A legpénzesebbnek pedig mindig igaza van. Az oktatás-nevelés, általános műveltség, közösségi összetartás a béka feneke alatt, a néphülyítés pedig fénykorát éli. Válság van, az emberek változást akarnak, kapkodnak, de nincs irány, kalitkánkban rohangáló veszett egerekké válunk. Környezetvédelem? Nagyobbrészt a politikai és gazdasági érdekeket píszín kiszolgáló kényszerű kirakattá vált. Van, de mégsincs. Az innovatív, tudásból-hitből-lelkesedésből élő mozgalmak, szellemi műhelyek lassan elhalnak vagy átalakulnak. A klímaváltozás itt van, válaszolnunk kell rá és alkalmazkodnunk hozzá. Sajnos a legszerencsétlenebb tömegeket érinti leginkább. Így én abban bízom, hogy Trump mégis csak egy ember. Egyetlen egy, és még vagyunk hétmilliárdan” – írta a Think Outside The Box felkérésére a környezetvédő.
Marrakeshben folytatódik az egyeztetés
A marokkói Marrakeshben zajló klímatárgyalásokon a Reutershez tartozó News Trust tudósítása szerint az aktivisták fogadkoznak, nem térítheti el a klímaváltozás megállítását célzó globális összefogást az új amerikai elnök megválasztása. „Az világos, hogy Donald Trump lesz a világ egyik legnagyobb hatalommal rendelkező embere… de még neki sincs hatalma arra, hogy a fizika törvényeit alakítsa és változtassa” – utalt Alden Meyer, a Union of Concerned Scientists nevű szakmai szervezet közpolitikai igazgatója arra, hogy a klímaváltozásról tudományos konszenzus van, és rengeteg mérési eredmény és más tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az emberiség meg tudja hozni a szükséges és jó döntést.
Trumpnak is kötelessége megvédeni az Egyesült Államok polgárait a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási jelenségekkel és a tengerszint-emelkedéssel szemben, és amennyiben a megújuló energia térnyerését akadályozni akarja, azzal saját munkahelyteremtő választási ígéreteinek mondana ellent. A szárazságok, árvizek és más szélsőséges jelenségek egyre súlyosabbak és gyakoribbak lesznek. A globális válsággal szemben Trumpnak is lépnie kell – vélte Kelly Stone, az ActionAid elemzője.
Meyer rámutat, ha Trump a nem cselekvést választja a klímaváltozással kapcsolatban, saját nemzetközi befolyását is alááshatja, amely más területeken üthet vissza a terrorizmus elleni küzdelemtől a kereskedelemig. Ha tehát az Egyesült Államok a renegát szerepét veszi föl a klímaváltozás ügyében, az minden mást is befolyásol, amit Trump szeretne, és ezt valószínűleg ő is megérti – tette hozzá.
Li Shuo, a Greenpeace Kína vezetője leszögezte a marrakeshi tárgyalásokon, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államokkal mi történik, a többi ország már csak saját érdekében is továbbmegy az akciótervekkel. Kína ez irányba halad, nem a nemzetközi kapcsolatok vagy a diplomácia miatt, hanem saját jól felfogott belpolitikai érdekében, a levegőminőség, vízbiztonság és más területek miatti aggodalomtól motiválva – magyarázta.
Szakértők szerint ugyanakkor gond lesz, ha a trumpi fordulat miatt az Egyesült Államok által korábban megígért 3 milliárd dollár a nemzetközi Zöld Klíma Alapba nem érkezik be. Ez az alap szolgál a világ energiarendszereinek átalakítását, a kibocsátások csökkentését és a legsérülékenyebbek adaptációját segítő befektetések támogatására. Az USA eddig a pénz egyhatodát adta át az alapnak, és ha megtagadja a további folyósítást, az súlyosan érinti a fejlődő országokban tervezett programokat. Pénzügyi vákuum keletkezhet, és elegendő forrás nélkül a változások sem tudnak bekövetkezni, mutatott rá Harjeet Singh, az ActionAid klímapolitikával foglalkozó vezetője.
Meyer abban bízik, Trump másfajta elnök lesz, mint amilyen jelölt volt, és „felnő a feladathoz”. Különben is, az elfogadott szabályozás szerint legalább négy évig az Egyesült Államok nem tud kilépni a már aláírt szerződésből. Ezt ENSZ-szakértők is megerősítették a News Trustnak. Ugyanakkor Trump bármit tesz, attól függetlenül a szövetségi államok, városok és vállalatok által már elkezdett akciók folytatódni fognak, és az USA-t a megújuló energia térnyerése felé tolják el, vélte Meyer.
Egy november elején, a választások előtt közzétett elemzés szerint azonban egy Trump-elnökség két mandátum alatt 16%-kal nagyobb volumenű kibocsátást eredményezne, mint egy Clinton-elnökség. A Lux Research központ elemzője, Yuan-Sheng Yu leszögezte, teljesen világos, hogy a két politikus energiapolitikai elképzelései két teljesen különböző irányt képviselnek.
Mi lesz Trump első dolga?
Hogy mit fog tenni Trump 2017. január 21-én, hivatalba lépésének első napján, arról csak találgatni lehet. A mindenkori elnök első intézkedései szimbolikus jelentőségűek; a Guardian egyik elemzése szerint sem kizárt, hogy Trump mondjuk Barack Obama előző elnök megújuló energiaforrásokat bátorító Clean Power Plan című tervét nullázza le.
Mindenesetre Marrakeshben olyanok is vannak, akik úgy gondolják, Trump győzelme inkább felgyorsítja a dolgokat nemzetközi téren - lehetséges, hogy ahelyett, hogy a szokásos halogatási taktika győzedelmeskedne, és bizonyos intézkedések véglegesítését elhalasztanák a találkozón megegyezni képtelen felek, most mégis megpróbálnak mindent megtenni, amit lehet Trump hivatalba lépése előtt.
A Reuters egy Trump-közeli forrást idéz: az új elnök eszerint állítólag keresi a kiutakat, hogy az elméletileg négyéves kilépési procedúrát kikerülhesse – írja a Guardian. Az egyik alternatíva, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsit megelőző 1992-es kiotói egyezményből, vagy a másik, hogy egy egyszerű elnöki rendelettel törlik az ország aláírását a párizsi egyezményről.
John Kerry hivatalban lévő külügyminiszter kijelentette, az Obama-adminisztráció folytatja a párizsi egyezmény gyakorlatba ültetésének lépéseit egészen addig, amíg Barack Obama január 20-án be nem fejezi elnöki mandátumát.
Ban Ki Mun leköszönő ENSZ-főtitkár november 15-én erőteljes üzenetet fogalmazott meg Marrakeshben: „ami egykor elgondolhatatlan volt, most már megállíthatatlan”, utalt a párizsi egyezményt övező nemzetközi támogatásra.
Ugyanakkor reményét fejezte ki, az új amerikai elnök letesz tervéről, hogy kilépjen az egyezményből, miután meggyőződik arról, hogy a klímaváltozás nem hoax. Olyan vállalatok, mint a General Mills és a Kellogg, olyan államok, mint Kalifornia, olyan városok, mint Washington, Nashville, Las Vegas dolgoznak kibocsátásuk csökkentésén; a piac erői már arrafele mozdítják a világgazdaságot, hogy váltsa föl a fosszilis tüzelőanyagokat a tisztább energiaforrásokkal – ezt Trump, mint egy nagyon sikeres üzletember, meg fogja érteni, vélte.
2050-re minden szénerőművet be kellene zárni
A találkozón egyébként a Global Carbon Project közzétette új éves jelentését. Eszerint 2015-ben főképp a kínai intézkedéseknek betudhatóan ugyanannyi volt a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és a cementgyártásból származó CO2-kibocsátás, mint 2014-ben: 36,3 milliárd tonna. A Climate Analytics is jelentést adott ki arról, a párizsi klímaegyezmény milyen következményekkel jár a széniparra. Gyakorlatilag ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani a globális felmelegedés mértékét, 2050-re a világ összes szénerőművét be kell zárni. Ha a kevésbé ambíciós 2 Celsius-fok alatti célt akarjuk tartani, akkor is 2060-ig le kell állniuk a szénerőműveknek. Jelenleg a működőeken kívül további 1082 szénerőművet terveznek megépíteni a világon, ami egyértelműen szembemegy a párizsi egyezményben vállalt célokkal.
A meteorológiai Világszervezet szintén Marrakeshben jelentette be előzetesen, hogy valószínűleg 2016 még 2015-nél is melegebb évként átveszi a „legmelegebb év” minősítést. Minden mutató a sarki jégtakarók olvadásától a hőhullámok és szárazságok gyakoriságáig azt mutatja, nagyon nagy a baj, és cselekedni kell – hangsúlyozta a világszervezet szakértője.
Egy belföldi ügy: Trump és a Dakota Access Pipeline
Donald Trump anyagilag, befektetőként érdekelt az Észak-Dakota államból induló Dakota Access olajvezeték megépülésében, ugyanis közeli pénzügyi kapcsolatai vannak az Energy Transfer Partners és a Phillips 66 nevű vállalatokkal, amelyek a vezetéket működtetni fogják - tárta fel a Guradian.
Trump befektetője a vállalatoknak (a befektetés értéke összesen 1-2 millió dollár lehet), ugyanakkor annak ügyvezetőjétől, Kelcy Warrentől több mint 100.000 dolláros kampányfinanszírozást kapott. A Republikánus Párt ugyanettől a személytől további közel 70 ezret kapott.
A Dakota Access olajvezeték egy 3,8 milliárd dolláros projekt, amely a Bakken palaolaj-mezőt kötné össze az Illinois állambeli Peoria várossal, keresztül az Álló-szikla Sziú Rezervátumon, a Missouri folyó alatt.
Az őslakos indián területeken keresztül tervezett vezeték temetkezési helyeket és az ivóvízkészletet veszélyezteti, ezért az észak-dakotai Álló-szikla Indián Rezervátumban az érintett sziúk és a velük szolidarizáló törzsek már április óta tüntetnek. Bíróságon is megtámadták az olajvezeték engedélyeztetését. Az őslakosok ellenállását a rendfenntartó erők többször megpróbálták megtörni, számos esetben vetettek be sérüléseket okozó tömegoszlató eszközöket, és a tüntetések kezdete óta már több száz embert börtönöztek be. Az USA számos városában tartottak és tartanak szimpátiatüntetéseket, illetve bojkottálják azokat a vállalatokat és bankokat, amelyeknek közük van a projekt finanszírozásához. A tüntetők ellen elkövetett hatósági, emberi jogokat sértő visszaéléseket - indokolatlan túlerő és erőszak alkalmazása, jogtalan őrizetbe vétel, rossz bánásmód az őrizetbe vett emberekkel - egy ENSZ-csoport vizsgálja.
A szövetségi kormány végül leállította a munkálatokat, de csak ideiglenesen.
Trump korábban kijelentette, minden olaj-, szén- vagy gázkitermelési befektetést akadályozó "Obama-Clinton"-intézkedést felülvizsgál. Engedélyezzük a Keystone olajvezetéket és sok más dolgot, hogy előre haladjanak, ez nagyon sok munkahelyet hoz, és jót tesz az országunknak – mondta.
Jesse Coleman, a Greenpeace kutatója szerint Trump számára az energiaszektor kizárólag a fosszilis energiát kiaknázó vállalatokat jelenti, tőlük kapott kampányadományokat, és szimpatizál üzleti elképzeléseikkel.
Országos tüntetés az olajvezeték ellen
Az amerikai nagyvárosokban november 15-én nagyszabású tüntetéseket szerveznek az olajvezeték ellen, tudósít a Reuters. Jellemzően az Army Corps of Engineers székhelyei, bankok és energiaipari vállalatok előtt gyülekeznek több mint 200 helyszínen. Az akciónap célja, hogy sürgesse a szövetségi kormány védelmi minisztériumához tartozó, a vízkészletek biztonságáért és környezetvédelmi kérdésekért felelős Army Corps of Engineerst és az amerikai kormányt, hogy végleg állítsa le az olajvezeték-projektet. A Dakota Access egyébként a tervek szerint 1885 km hosszú lenne, és 85%-ban már elkészült, közölte az egyik befektető, a Phillips 66.
A washingtoni tüntetésen Bernie Sanders volt demokrata elnökjelölt-aspiráns is felszólalt. Sanders korábban is támogatásáról biztosította a tüntetőket, a fenti fotón "Kiállok az Álló-szikla mellett" feliratú kampánypólóval látható.
Az ACE közlése szerint próbál tárgyalni a tüntetőkkel, hogy el tudnának-e fogadni egy másik nyomvonalat az olajvezetéknek, amely kevésbé veszélyezteti az édesvíz-készletet. A tüntetők ezt nem tartják megoldásnak, és továbbra is a munkálatok teljes felhagyását követelik.
Címoldali fotó: NO DAPL Action Day