2020. április 5. vasárnapVince
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nyitottak a biológusokkal való párbeszédre a Plantam fapte bune szervezői

B. D. T. B. D. T. 2016. november 17. 15:21, utolsó frissítés: 2016. november 22. 18:09

Ám idén is 3-3 helyszínen ültetnek fehér akácot és lepényfát, indoklásuk szerint jelenleg nem tiltja jogszabály egyik faj ültetését sem.


A Jótetteket ültetünk (Plantam fapte bune) faültetési akcióban minden megvan ahhoz, hogy sikeres legyen: a közvélemény jelenleg már rendkívül érzékeny az erdőirtás és fakivágások problémájára, a kezdeményezés nagy tömegeket mozgat meg, a médiában jól népszerűsíthető, reprezentatív esemény, aminek van egy koreográfiája, eleje, közepe és vége, olyan felívelő népszerűségű kulcsszavakkal, mint önkéntesség, környezettudatosság, összefogás, adományozás. Szükség is van ilyen akciókra, amikor az átlagemberek is érezhetik, ténylegesen tudnak valamit tenni környezetük jobbá tételéért, erőfeszítésükért cserébe pedig jó lekiismerettel térhetnek nyugovóra.

A gond akkor jelentkezik, amikor kiderül, mégsem sikerül eléggé körültekintően megszervezni az akciót. Megjelenik néhány "akadékoskodó" biológus, aki tiltakozik, hogy invazív fajokat - a fenti esetben fehér akácot és lepényfát - márpedig mégsem lenne jó ültetni, mert azzal több kárt okozunk, mint hasznot.

Ez történt tavaly, amikor az országos akciót nagyon sok helyszínen megszervezték, de utolsó pillanatban kiderült, hogy sok helyszínen fehér akácot és lepényfát ültetnek, és/vagy a kiszemelt területnek a beültetése voltaképpen ökológiai szempontból nem indokolt, sőt ellenjavallott (pl. magas természeti értékű gyepek a rájuk jellemző növénytársulásokkal, amelyeknek környezetét erdővé alakítani egyenértékű az ott élő fajok eltűnésével).

Aki jóhiszemű helyi szervezőként szívét-lelkét beleadta, hogy minden jól menjen, annak nyilván nem esik jól a kritika. Esetleg sértődötten és ingerülten kekeckedésnek nevezi a biológusok érveit, főleg, hogy neki azt mondták, szakemberek végzik az előkészítést, profik, akik ehhez értenek. Vagy maga is szakember, azaz erdész, de az alaptudományág, a biológia és ökológia paradigmájában nem mozog otthonosan, sőt eddigi szakmai szocializációja arra ösztökéli, hogy inkább ellenségnek, ne lehetséges partnernek lássa a biológusokat, ökológusokat. Mindezek a körülmények nehezítik a helyzet megoldását.


Tavaly végül csak a kolozsvári akció maradt el a biológusszakma közbelépésére. Viszont a konfliktusokat meg lehetett volna előzni, ha az ültetésre kiszemelt területek és fafajok kiválasztása során biológusokkal is konzultálnak, és nem hagyják figyelmen kívül egy teljes szakmai közösség véleményét a témában.

Egy évvel ezelőtt, decemberben neves kolozsvári és bukaresti akadémikusok, biológusok és ökológusok petíciót írtak a minisztériumhoz, amelyben összegzik a 2015-ös Plantam fapte bune akcióval kapcsolatos aggályaikat, ugyanakkor rámutatnak, a vonatkozó európai irányelvek a biodiverzitás és az őshonos fajok védelmére kötelezik az országot. Javasolták, a minisztérium égisze alatt alakuljon egy interdiszciplináris munkacsoport, amely az invazív fajokkal és a biodiverzitás védelmével kapcsolatos, sokszor egymásnak ellentmondó szabályozásokat szakmai szempontok szerint kielemzi, javaslatokat fogalmaz meg, továbbá kidolgozza az invazív fajok listáját a 2009/979. kormányrendelet alkalmazásához. Azt is javasolták, minden egyes ültetési akció előtt a területről készüljön részletes előtanulmány, amely az ott élő fajokat és fajközösségeket is felméri.

A munkacsoport ötletét akkor Erika Stanciu államtitkár karolta fel. A megvalósítás azonban elhúzódott, és azóta sem alakult meg a csoport. A Transindex megkeresésére az államtitkár megerősítette, a munkacsoport ötletét továbbra is támogatja, fontosnak tartja, és azt bármikor meg lehet alakítani, ezt mintegy két hónapja közölte is a kezdeményezőkkel.

Az őszi terepszezon lejártával most már valóban megnyílik az esély arra, hogy ténylegesen történjen valami ezen a téren. Addig is azonban néhány nap múlva lezajlik az ültetési akció, amelynek részleteiről - tehát az ültetett fajokról - egészen tegnapig semmit nem lehetett tudni.

Idén is ültetnének fehér akácot és lepényfát

Az idén november 12-ről 19-re halasztott országos akció szervezői érdeklődésünkre november 16-án elküldték, milyen fafajokat ültetnek a különböző helyszíneken. Liana Buzea főszervező a TOTB adatigénylési kérésére válaszul elküldte magyarra fordítva az alábbi közleményt:

A „Plantăm fapte bune în România”, azaz az „Ültessünk el jócselekedeteket Romániában” kezdeményezés terméketlennek minősített, földcsuszamlás, földfelszíni vagy mélységi süllyedés veszélyének fokozottan kitett, árvizek által kiemelten veszélyeztetett vagy az éppenséggel elsivatagosodó területek erdősítése mellett az időjárási szélsőségeknek kitett helyek környékén a védőnövényzet kialakítását tűzte ki célul. E kezdeményezés országos szinten a fentebb felsorolt szempontoknak megfelelő területek azonosítását javasolja – ezt a program iránt érdeklődő helyi önkormányzatok végezhetik el, majd a közigazgatásuk alatt lévő területeknek a felsoroltak közül valamely kategóriába történő minősítését a helyi tanácsoknak esetleges jóváhagyó, a valós igényeket – legyenek azon közigazgatási, ökológiai vagy éppen szociális szempontból megalapozottak – elsődlegesen szem előtt tartó döntése alapján lehet létrehozni.

November 19-én a mozgalom kezdeményezésére azonos időpontban az ország 9 megyéjében lesznek a területek erdősítését célzó munkálatok, amelyekre hozzávetőlegesen 3000 önkéntest várnak.

A kiválasztott 9 terület közül mindenik a helyi önkormányzat birtokában van, ezek erdősítése pedig egy partnerségi egyezmény (mely az érintett helyi önkormányzatok és az EcoAssist Társulás közt köttetett meg), illetve az illetékes Helyi Tanács Határozata alapján történik.

Ezen dokumentumok alapján a terület tulajdonosa biztosítja az erdősítéshez szükséges összes engedély beszerzését, majd utólagosan, az erdősített terület biomasszájának tömörfává történő nyilvánítása utáni egy éven belül aláírja a területnek az országos erdőgazdálkodási körforgásba történő bevezetését jóváhagyó iratcsomót.

Az EcoAssist hatáskörébe tartozik a projekt kezelésére irányuló összes adminisztratív teendő (talajvizsgálatok, a teljes projekt tervezetnek engedéllyel rendelkező személy általi elkészítése, az ültetnivaló, illetve a munkálatokhoz szükséges alapanyagok beszerzése, önkéntesek toborzása és azok munkájának megszervezése, az ültetvény gondozásához szükséges munkálatokban történő társ-szerű részvétel, illetve a pótlási műveletekben történő részvétel a faanyag tömörfává történő minősítésének fázisáig).

Az erdősítésre kiválasztott területeket, illetve az azok betelepítésére kiválasztott fafajtákat az alábbiakban soroljuk fel:

• Jegălia helységben, Călărași megyében 29.000 darab fűzcsemete
• Gostinari helységben, Giurgiu megyében 5.000 darab nyárfa csemete
• Siliștea Gumești helységben, Teleorman megyében 6.000 darab tatárjuhar, 6.000 darab csertölgy és 1.000 darab fehérakác csemete
• Lețcani helységben, Iași megyében 3.000 darab tölgy és 7.000 darab gyertyán csemete
• Peștera helységben, Constanța megyében 10.000 darab lepényfa csemete
• Rojiștea helységben, Dolj megyében 1.663 darab akácfa, 555 darab lepényfa és 555 darab zelnicemeggy csemete
• Grecești helységben, Dolj megyében 3.740 darab lepényfa és 8.760 fehér akác csemete
• Bégaszentmihály (Sânmihaiu Roman) helységben, Temes megyében 2.000 darab kocsányos tölgy, 1.000 darab csertölgy, 1.000 darab gyertyánfa és 1.000 darab cseresznyeszilva csemete
• Buzău megyében, a Boboc katonai egység területén 10.000 darab tölgy és gyertyán csemete

A telepítendő fafajok kiválasztása a hatályos erőgazdálkodási szabványoknak megfelelően, a terület talajtani vegyvizsgálatai alapján történik.
Pillanatnyilag szervezetünk tagságában és partnerei között nincsenek biológus vagy ökológus végzettségű személyek.

Kezdeményezésünk gerincét egy csapat önkéntes lelkes munkája alkotja, illetve a munkánkat felkaroló közintézmények képviselői, erdészeti profilú egyetemek, továbbá olyan társaságok és kiadványok, amelyek felkarolják az általunk végzendő munkát mozgósító tevékenységünk hirdetése által. Jelen kezdeményezés legnagyobb megvalósításának azt tartjuk, hogy szakmai keretet biztosít olyan szakemberek, szakirányú tanulmányaikat végző egyetemi hallgatók vagy éppen a nagyközönség köréből érkező személyek számára, akik Románia erdősített területeinek növeléséhez, illetve a kezdeményezéshez csatlakozó közösségek környezeti és közigazgatási problémáinak megoldásához aktívan szeretnének hozzájárulni.


A november 19-i akció során tehát három helyszínen ültetnek fehér akácot, illetve ugyancsak három helyszínen lepényfát. (A fehér akác okozta károkról Fenesi Annamária, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet egyetemi adjunktusa cikkében olvashat, illetve ebben a cikkben Mátis Attila botanikus, kutató foglalta össze a két faj káros jellemzőit. "Az akác és a lepényfa is eutrofizálja a talajt, azaz nitrogénnel dúsítja, emiatt főképp csak gyomnövények élnek meg alatta, mint amilyen a csalán. Domináns ültetvényeket hoznak létre, sűrű, egyhangú növényzettel, ahol a madarak sem telepednek meg, és ahonnan kiszorítják az összes őshonos növényfajt.")

Kísérőlevelében Liana Buzea arra reagálva, hogy az invazív fajok telepítését is firtattuk, azt írta, ők is javasolták a környezetvédelmi minisztériumnak, szervezzen közös találkozót biológusokkal, ökológusokkal, erdészekkel és a Plantam fapte bune projekt képviselőivel az invazív fajokról. "Remélem, ez megtörténik, mivel szeretnénk, hogy egy konstruktív dialógus alakuljon ki, és ebben a kontextusban hozzájárulhassunk a dolgok javulásához", írta.

Ugyanakkor leszögezte: jelen pillanatban semmilyen törvényi előírás nincs az invazív fajokról, illetve nem tud arról, hogy Romániában lenne ezekre vonatkozó tudományos dokumentáció. Mint az FSC Erdészeti Tanúsítvány Nemzeti Standardja (Standardul Național de Certificare Forestieră FSC) munkacsoportjának tagja, megnézte az általuk kiadott dokumentum 170. oldalát, ahol az invazív fajokról esik szó. Egyik, az FSC listáján szereplő invazív fafajt sem ültetik november 19-én.

Az FSC-lista nem egy kötelező érvényű dokumentum, ám addig, amíg ténylegesen be nem kerül a jogszabályok közé egy hivatalos lista az invazív fajokkal, amelyek ültetését el kell kerülni, addig, úgy tűnik, hivatkozási alapként szolgálhat. A dokumentum egyébként szeptember 9-éig volt közvitán. Azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e oly módon bővíteni a listát, hogy az kiterjedjen más veszélyes invazív fajokra is, a munkacsoportban képviselettel rendelkező WWF-et kerestük meg. A részletekkel visszatérünk.

A minisztériumhoz ezelőtt tíz nappal elküldött adatigénylési kérésünkre, miszerint a velük partnerségben szervezett Plantam fapte bune akció rendelkezik-e a szükséges környezetvédelmi engedélyekkel, még nem kaptunk választ. Amennyiben ugyanis az engedélyek megvannak, a szombati akác- és lepényfa-ültetést már nem lehet leállítani. Erika Stanciu államtitkár megkeresésünkre közölte, utánanéz az ügynek.

Címlapfotó: a Plantam fapte bune Facebook-oldala

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >