2018. szeptember 26. szerdaJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hálaadás? Az indiánoknak most n(s)em számított ünnepnek

összefoglaló 2016. november 27. 12:48, utolsó frissítés: 2016. november 29. 10:09

Téli időjárásban vízágyúzták a Dakota Access olajvezeték ellen tüntetőket. Hatósági felszólítást kaptak, de nem hagyják el a területet. Az övék.


Észak-Dakota államban, a Dakota Access olajvezeték nyomvonalának az Álló-szikla sziú indián törzs területére eső részén folytatódnak a harcok a tüntetők és a Morton megyei sheriff-hivatal rendőrei között. A kiegyenlítetlen küzdelemben az időjárás is a tüntetők ellen fordult az utóbbi napokban. A téli hidegben a rendőrök nemcsak könnygázat, gumilövedékeket vetettek be a tüntetők ellen, hanem vízágyút is. Több tucatnyi ember került kórházba kihűléses tünetekkel.

Egy 21 éves nőt gránáttal találtak el, a kezén súlyosan megsérült, és lehet, amputációra lesz szükség - számolt be a The Atlantic. A rendőrség azt állítja, a robbanóanyag a tüntetőké volt, akik kővel is hajigálták őket, illetve hogy az összecsapásokban egy rendőr is megsebesült.

A nyomvonal hivatalosan fél mérföldre húzódik az őslakosok rezervátumától, ám valójában egy olyan területen fekszik, amelyek háromszor is elvettek a sziúktól, és ahol az olajvezeték ősi szent helyeket és az ivívízkészletet egyaránt fenyegetné, hiszen átvezetne a Missouri folyó alatt. A sziúk több pert is indítottak az olajvezeték megépítésének leállítása érdekében, a szövetségi kormány védelmi minisztériumához tartozó, a vízkészletek biztonságáért és környezetvédelmi kérdésekért felelős Army Corps of Engineerst is beperelték. Egy szövetségi bíró a javukra döntött, és leállította az építkezést, ám szeptemberben egy másik bíróság a beruházás folytatását engedélyezte az Energy Transfer Partners konzorciumnak. Az igazságügyi és belügyminisztérium lépett közbe, és szüneteltette az építkezést.

Most is ugyanez a patthelyzet áll fönn. De ez hamarosan változhat, ugyanis az állam kormányzója politikai nyomást gyakorol ennek érdekében: Jack Dalrymple próbálja rávenni az Army Corpsot, engedélyezze a folytatást. Ennek nagy esélye van, hiszen Donald Trump megválasztott amerikai elnök várhatóan ígéretéhez híven könnyíteni fog a környezetvédelmi megszorításokon és szabályozáson, főleg ami az energetikai szektort illeti.


A tüntetések április óta szakadatlanul folytatódnak, a tüntetők letáboroztak Cannon Ball közelében, a munkálatok tervezett helyszínéhez közel. A sziúk és az őket támogató őslakos törzsek és civil szervezetek ellenállását a rendfenntartó erők többször megpróbálták megtörni, számos esetben vetettek be sérüléseket okozó tömegoszlató eszközöket.

Augusztus óta 528 embert börtönöztek be. Az USA számos városában tartottak és tartanak szimpátiatüntetéseket, illetve bojkottálják azokat a vállalatokat és bankokat, amelyeknek közük van a projekt finanszírozásához. A tüntetők ellen elkövetett hatósági, emberi jogokat sértő visszaéléseket - indokolatlan túlerő és erőszak alkalmazása, jogtalan őrizetbe vétel, rossz bánásmód az őrizetbe vett emberekkel - egy ENSZ-csoport vizsgálja.

Az Atlantic azt írja, több millió dollárt sikerült összegyűjteni a tüntetések finanszírozására, a nyáron használt sátrak helyét így átvehetik a téliesített házikók és napelem-tetős barakkok.

November 23-án, hálaadás előestéjén is könnygázat vetettek be a tüntetők ellen. „Alapvetően ez egy háborús cselekedet”, szögezte le a Huffington Postnak Frank Sanchez, az egyik sziú küldött. November 24-én, hálaadás napján is dzsipekbe ültek a táborozók, és kivonultak farkasszemet nézni a rendfenntartókkal.

„Minden évben a hálaadás ünnepe valójában bosszantott. Inkább a fehérek ünnepe, nem az őslakosoké. És amikor hallottam a vizet védő emberekről, egyszerűen meg sem fordult a fejemben, hogy az idén megünnepeljem” – mondta az egyik tüntető, egy kisgyerekes anya.

„Miért adjunk hálát, amikor bennünket támadnak?” – tette hozzá testvére.

Aznap nem voltak összecsapások, két tüntetőt vettek őrizetbe. A többiek visszatértek az Álló-sziklához, ahol önkéntesek, köztük olyan hírességek, mint Jane Fonda és Shailene Woodley, bőséges hálaadásnapi ebéddel várták őket. Fonda 20 jurtát és hatalmas mennyiségű húst szállíttatott a táborba, és szolidaritásra szólította fel a közvéleményt.

A beruházást megvalósító Energy Transfer Partners szerint egyébként a vízkészlet veszélyeztetésével kacsolatos aggodalmak megalapozatlanok, és korábbi régészeti feltárásaikra hivatkozva azt állítják, nem találtak a nyomvonalon semmiféle „szent” tárgyat vagy sírt.

November 25-én a tüntetők hatósági felszólítást kaptak, hogy hagyják el a táborokat: az Army Corps levelében az állt, minden szövetségi tulajdonban lévő földet a Cannonball-folyótól északra lezárnak a köznép elől december 5-étől, "biztonsági aggodalmakra" - a téli időjárásra, illetve a szaporodó összecsapásokra - hivatkozva. Dave Archambault, az Álló-szikla sziú törzs vezetője és más szervezők november 26-i sajtótájékoztatójukon bejelentették, nem hagyják el a térségben felvert táboraikat. "Mi vagyunk ennek a földnek az őrzői. Ez a mi földünk, és ők nem toloncolhatnak ki innen", mondta Issac Weston, a dél-dakotai Oglala sziú törzs tagja, hozzátéve, "minden jognk megvan arra, hogy itt legyünk, megvédjük a földünket és a vizünket."

Archambault a sajtónak azt mondta, a felszólításban az állt, aki ott marad a tüntetők közül, azok ellen eljárás indul, ugyanakkor a folyó déli partján lesz egy "szólásszabadságra kijelölt" zóna, írja a Guardian. Az már a rezervátumhoz tartozik hivatalosan is. A sziú törzs a rezervátum területén már előkészített a tüntetők számára egy menedéket a tél és hideg ellen; a tüntetők azonban remélik, mégsem fogják kilakoltatni őket a folyó északi partjáról.



Hálaadás napja nagyon sok amerikai őslakost az évszázadok be nem tartott ígéreteire emlékeztet, írja az ABCnews. A mostani, olajvezeték körüli konfliktussal felerősödni látszik ez az érzés: amin őseink keresztülmentek 200 évvel ezelőtt, bizonyos szempontból mi is ugyanazon megyünk keresztül, ami Észak-Dakotában történik, az az 500 éves gyarmatosításnak a folytatása – vélte az egyik tüntető. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez a vizet védő mozgalom és az ellenállás nem a mások iránti gyűlöletből született, hanem „szeretetből és a folyamatos létezésünk fölötti ünnepből”.


Korábban a The Guardian korábban kiderítette, Donald Trump anyagilag, befektetőként is érdekelt Dakota Access olajvezeték megépülésében, ugyanis közeli pénzügyi kapcsolatai vannak az Energy Transfer Partners és a Phillips 66 nevű vállalatokkal, amelyek a vezetéket működtetni fogják. Trump befektetéseinek értéke összesen 1-2 millió dollár lehetett, ugyanakkor kampányfinanszírozást is kapott ő meg a Republikánus Párt is a cég ügyvezetőjétől. A Dallas Business Journalnak november 23-án azonban Trump egyik szóvivője azt nyilatkozta, a megválasztott elnök júliusban eladta érdekeltségeit a vállalatban. Az AP november 25-én arról írt, a részesedések még mindig szerepelnek 2016-os szövetségi vagyonbevallásában; az RT hozzáteszi, ha valóban igaz lenne, hogy túladott érdekeltségein, akkor a vagyonbevallásban már nem kellene szerepelnie ennek az információnak.

Trump egyébként november 22-én többek között bejelentette, első munkanapján a szénipar korlátozását célzó intézkedéseket törli el, illetve felmondja a 2015-ben létrejött, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi egyezményt, amelyben jelenleg 12 ország vesz részt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >