2017. október 24. keddSalamon
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Végleges döntés: az EU-tagállamoknak drasztikusan csökkenteniük kell a légszennyezést

háttér 2016. december 15. 15:40, utolsó frissítés: 2016. december 19. 20:13

Az új uniós levegőtisztaság-védelmi jogszabályt megszavazták, december 31-én lép hatályba. Románia, Magyarország és Lengyelország szavazott ellene.


Nagy többséggel megszavazták az új uniós levegőtisztaság-védelmi jogszabályt a tagországok miniszterei, így az hamarosan hatályba is lép. Évente több mint félmillió ember hal meg idő előtt a szennyezett levegő miatt az EU-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. Az új jogszabálynak köszönhetően ezen elhalálozások száma 2030-ra (2005-höz képest) a mainak a felére csökkenhet.

A döntés ellen szavazott azonban Románia, Magyarország és Lengyelország, és közös nyilatkozatban fejtették ki, hogy tiltakoznak az uniós tagállamok ezzel kapcsolatos kibocsátás-csökkentési kötelezettségeinek szerintük egyoldalúan és nem átlátható módon eldöntött szabályozása ellen.

Romániában évente mintegy 14 ezer ember hal meg a légszennyezés miatt. Az ország ellen kötelezettségszegési eljárás is indult a légszennyezés elleni fellépés elmaradása miatt. Légszennyezettség szempontjából a legsúlyosabb a helyzet három nagyvárosban – Bukarestben, Iasiban és Brassóban.

„Magyarországnak különösen érdeke, hogy megvalósuljanak a jogszabály előírásai, hiszen hazánk azon országok közé tartozik, ahol – lakosságarányosan számítva – a legtöbben halnak meg és betegszenek meg a levegőszennyezés következtében: évente mintegy 14 ezer ember veszti életét, és ők átlagosan több mint 10 évvel élnek kevesebbet, mintha tiszta lenne a levegő. A magyar kormány ennek ellenére a nagy többséggel szemben szavazott. Ez erkölcsileg elfogadhatatlan, de gazdasági szempontból is hátrányos, hiszen a jogszabályhoz készült hatáselemzés kimutatta: a légszennyezés csökkentése érdekében hozandó intézkedések jóval kevesebbe kerülnek, mint a többletszennyezés okozta károk. A magyar kormány álláspontja annál is inkább nehezen érthető, mert a szigorúbb előírások az éghajlat védelmét is elősegítik. Márpedig amennyiben nem sikerül gátat vetni a globális felmelegedésnek, akkor a menekültválság is kezelhetetlenné válik” – áll a Levegő Csoport közleményében.


Lengyelország Európa egyik legnagyobb széntermelője, elektromos energiájának 90%-át nyeri szénerőművekből. A lengyel kormány akadályozza az alternatív energiaforrások terjedését, nemrég a szélerőművek engedélyeztetését szigorította, írja a Ziarul Financiar.

A nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek táblázatba foglalva ebben a dokumentumban tekinthetők meg, eszerint például Romániának 2005-höz képest a kén-dioxid-kibocsátását 77%-kal kellene csökkentenie 2029-ig, nitrogén-oxid-kibocsátását pedig 45%-kal.

December 31-én lép hatályba

A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelvet december 14-én hagyta jóvá az Európai Parlament és a Tanács. Ennek a jogszabálynak egy, az Európai Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslat képezi az alapját, amely szigorúbb határértékeket vezet be az öt legfontosabb légszennyező anyagra Európában. Az irányelv 2016. december 31-én lép hatályba – áll az EB közleményében.

Teljes körű végrehajtása esetén 2030-ra csaknem 50%-kal csökkenteni fogja a levegőszennyezés káros egészségi hatásait, amelyek például légúti megbetegedések és korai elhalálozások formájában jelentkeznek. Noha a légszennyező anyagok „láthatatlan gyilkosok”, az emberek egyre inkább tudnak e problémáról, és egyre jobban aggódnak a levegőminőség miatt, ezért az irányelvben lefektetett szigorúbb határértékek jelentős eredménynek tekinthetők.

Az új jogszabály az élővizek, a talaj és az ökoszisztémák minőségére is számottevő kedvező hatással lesz, és az éghajlatváltozást okozó káros részecskék, pl. a korom által okozott ártalmak visszaszorításához is hozzá fog járulni. Az irányelv a Bizottság „Tiszta levegőt Európának” programjának fő eleme.

Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A levegőminőségre vonatkozó új európai szabályok mérföldkövet jelentenek a láthatatlan gyilkos, vagyis a légszennyezés elleni küzdelemben. A szennyezett levegő évente több mint 450 ezer ember halálát okozza Európában. Ez több mint tízszer annyi, amint ahányan közúti balesetben veszítik életüket. Most a nemzeti kormányokon a sor, hogy megkezdjék az irányelv végrehajtását a jobb levegőminőség érdekében. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy javítani tudják a helyzetet az uniós polgárok egészsége érdekében, ami nem kis kihívás.”

Az új szabályok átültetése a gyakorlatba

A tagállamok igen jelentős szerepet játszanak az irányelv nemzeti szinten való koordinációjában és végrehajtásában. 2018. június 30-ig át kell ültetniük az irányelvet nemzeti jogukba, 2019-ig pedig a levegőszennyezés csökkentésére irányuló nemzeti programokat kell kidolgozniuk, amelyekben leírják, hogy milyen intézkedésekkel gondoskodnak az öt legfontosabb légszennyező anyag kibocsátásának visszaszorításáról a 2020, illetve 2030 tekintetében előírt mértékben.

E munka során törekedni kell a közlekedés, a mezőgazdaság, az energia- és az éghajlat-politika területén elfogadott tervekkel való összhangra is. Mindehhez beruházásokra lesz szükség, de ezek költségeit többszörösen meghaladják majd a megtakarítások révén elérhető előnyök, különösen az egészségügyi ellátás és a munkahelyi megbetegedések terén - szögezi le közleményében a Bizottság.

A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal a megfelelő végrehajtás érdekében, pl. azáltal, hogy 2017 őszére „Tiszta levegőt Európának” elnevezéssel egy új fórumot hoz létre. E fórumon az érdekelt felek kapcsolatba léphetnek, és tapasztalatokat és bevált módszereket oszthatnak meg egymással. A Bizottság emellett az uniós finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítésére is törekszik.

Végezetül az irányelv a felülvizsgált Göteborgi Jegyzőkönyv ratifikálása előtt is megnyitja az utat. A Jegyzőkönyvről 2012-ben nemzetközi szintű megállapodás született az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának égisze alatt. Ennek a megállapodásnak a kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országok légszennyezettségének csökkentése a célja, ami nem csupán az érintett országoknak válik a javára, hanem az országhatárokon átterjedő szennyezésnek közvetlenül kitett uniós polgároknak is.

A „Tiszta levegőt Európának” programot 2013 decemberében indította el a Bizottság, amellyel aktualizálta a 2020-ra és 2030-ra vonatkozó idevágó szakpolitikai célokat. A program a közepes tüzelőberendezésekre irányuló javaslatból (2015/2193 irányelv), a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelvre irányuló javaslatból, valamint a nemrégiben módosított Göteborgi Jegyzőkönyv ratifikálására irányuló javaslatból áll.

A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv minden ország vonatkozásában éves maximális kibocsátási határértékeket állapít meg az öt legfontosabb szennyező anyagra, vagyis a porra (PM2,5), a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra, a metántól eltérő illékony szerves vegyületekre és az ammóniára. A 2020-ra beütemezett csökkentési célok azonosak a tagállamok által a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012. évi felülvizsgálata során nemzetközileg megállapított célértékekkel. A 2030-as célértékek eléréséhez azonban már sokkal radikálisabb csökkentésekre lesz szükség. E kötelezettségvállalások hozzájárulnak az országhatárokon átterjedő szennyezés és a háttér-koncentrációk csökkentéséhez egész Európában.

Forrás: europa.eu, levego.hu, Radio Timisoara, Agerpres, Ziarul Financiar
Címoldali kép: az ózonkoncentrációt jelző egyik indikátor elterjedése, forrás: az EEA jelentése, 64. oldal

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >