2017. február 21. keddEleonóra
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen a levegő minősége a székelyföldi városokban?

2016. december 19. 16:21, utolsó frissítés: 2016. december 21. 17:04

Csíkszeredáé a legszennyezettebb, Tusnádfürdőé a legtisztább mikrobiológiai szempontból, derült ki a Sapientia kutatásából.


Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely városi levegőjének mikrobiológiai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legtöbb mikroorganizmus (baktériumok és penészgombák) Csíkszereda levegőjében, míg a legkevesebb Tusnádfürdőn volt kimutatható - derült ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatásából.

A környezetmérnök szak Go Green programjához kötődően október végén és november elején a hat székelyföldi város levegőjének minőségét tanulmányozták mikrobiológiai szempontból. A vizsgálatokat a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola két diákja, Salamon Tímea és Sánta Emese végezték, Székely Bernadett tanárnő és Kuzman Ildikó Hajnalka doktorandusz hallgató segítségével. A kutatásokat Dr. Máthé István mikrobiológus, a Biomérnöki Tanszék környezetmérnök szakának oktatója vezette.

A vizsgálatok során korszerű levegő-mintavételi készülék és a mikroorganizmusok szaporítására használt ún. táptalajok segítségével meghatározták, hogy az adott mintavételi helyen mennyi volt a baktériumok, illetve a penészgombák összcsíraszáma egy köbméter (1000 liter) levegőre számítva. Mindenik városban a mintavétel napsütéses, 5-8 Celsius fok léghőmérsékletű, jelentősebb szélmozgásoktól mentes hétköznapon történt, 14-16 óra között. Városonként 7-8 mintavételi pontot jelöltek ki, igyekezve arra, hogy forgalmas útkereszteződéseknél, vasútállomáson, piacokon, parkokban is történjen mintavétel.


A hat városban a vizsgált helyszínek az alábbiak voltak:



Csíkszereda: Hargita megyei törvényszék melletti körforgalom, vasúti felüljáró előtti körforgalom (Penny Marketnél), Kaufland áruház környéke, Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés, központi piac, vasútállomás, központi park, főtér.

Székelyudvarhely: Református Kollégium előtti útkereszteződés, buszállomás, Kaufland áruház környéke, központi piac, vasútállomás, szoborpark, központi park.

Gyergyószentmiklós: Salamon Ernő Elméleti Gimnázium előtti főút, BRD Bankhoz közeli nagy körforgalom, buszállomás, Kaufland áruház környéke, zöldséges üzletsor (Kossuth Lajos utca), vasútállomás, központi park, Központi játszótér.

Tusnádfürdő: CEC Bankhoz közeli útkereszteződés, Tusnád Hotel előtti főút környéke, Petrom töltőállomás melletti piac környéke, Csukás Hotel felé vezető út mentén, Csukás-tó partja, Tusványos tábor bejárata, vasútállomás, központi játszótér.

Sepsiszentgyörgy: Rompetrol benzinkúthoz közeli nagy körforgalom, buszállomás környéke, Kaufland áruház környéke, központi piac, vasútállomás, központi park, Gödri Ferenc Általános Iskola előtti út.

Kézdivásárhely: Boldog Özséb templom előtti körforgalom, Nagy Mózes Elméleti Gimnázium előtti főút, Gábor Áron Művelődési Oktatási Központ melletti út, Kaufland áruház környéke, központi piac, vasútállomás, Molnár Józsiás park.
Levegőből kitenyésztett baktériumok és penészgombák

A székelyföldi vizsgálat eredményei

A 45 mintavételi ponthoz kötődő 90 mikrobiológiai vizsgálat összesített eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban Csíkszereda levegőjében volt a legmagasabb a mikroorganizmusok (baktériumok + penészgombák) összesített átlagos csíraszáma (2417 mikroba/m3 levegő, amelyből 1642 penész/m3 és 775 baktérium/m3).

Csíkszereda után Székelyudvarhely városi levegőjében a legmagasabb a mikroorganizmusok átlagos csíraszáma (1324 mikroba/m3, ebből 1019 baktérium/m3, a többi penész), majd Sepsiszentgyörgy (1119 mikroba/m3, amelyből 865 baktérium/m3), Kézdivásárhely (987 mikroba/m3, ebből 442 baktérium/m3), Gyergyószentmiklós (817 mikroba/m3, amelyből 532 baktérium/m3) következik a sorban, míg Tusnádfürdő város levegője bizonyult a legtisztábbnak mikrobiológiai szempontból (711 mikroba/m3, ebből 423 baktérium/m3).

Az összes mintavételi pontot tekintve Csíkszeredából került ki a három mikrobiálisan leginkább terhelt helyszín: a Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés (5133 mikroba/m3 levegő, ebből 4800 penész/m3), a Törvényszék melletti körforgalom (4867 mikroba/m3, amelyből 4587 penész/m3), illetve a vasúti felüljáró előtti nagy körforgalom (3320 mikroba/m3, ebből 2120 baktérium/m3). A fenti helyszíneken kívül kiugróan magasnak mondható a mikrobák száma a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környékén (3013 mikroba/m3, ebből 2853 baktérium/m3), a csíkszeredai központi piacon (2813 mikroba/m3, ebből 1600 baktérium/m3), a kézdivásárhelyi vasútállomásnál (2613 mikroba/m3, ebből 1867 penész/m3), vagy a sepsiszentgyörgyi Rompetrol benzinkúthoz közeli körforgalomnál (1854 mikroba/m3, ebből 1667 penész/m3).
Levegőmintákból kitenyésztett penészgombák

Nemzetközi tudományos vizsgálatokkal alátámasztott az a tény, hogy a levegőben levő mikrobák száma szorosan összefügg a levegőben lebegő szemcsék számával (szállóporok és ülepedő porok), és leggyakrabban ezek felületére tapadnak a levegőben előforduló mikroorganizmusok (baktériumok, penész- és élesztőgombák, vírusok, egysejtű protozoonok). Ezen megállapításhoz kötődően a székelyföldi vizsgálat eredményei alapján is általánosságban elmondható, hogy egy városon belül leggyakrabban az intenzív autósforgalmú nagy útkereszteződéseknél, körforgalmaknál, esetenként vasútállomásoknál (pl. Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós) a legmagasabb a levegőben levő mikroorganizmusok száma, ami összefügg azzal, hogy ilyen helyeken minden bizonnyal a legmagasabb a levegőben levő lebegő szemcsék száma. Még a legtisztább levegőjű Tusnádfürdő központjának főútja mentén is a mikroorganizmusok száma (1453 mikroba/m3 levegő) több mint kétszerese a tusnádi átlagos mikrobaszámnak.

A városi központi piacoknál is gyakran sok mikroba mutatható ki a levegőben (pl. Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy), amely a nagy vásárló embertömeg, és főként a sok gyümölcs és zöldség jelenlétével magyarázható, amelyek felületén gyakran elszaporodnak a penészgombák és baktériumok. Egy adott városon belül a mikroorganizmusok legkisebb számban általában a fákkal, zöldövezettel tarkított parkok levegőjéből voltak kimutathatók (pl. gyergyószentmiklósi, csíkszeredai központi park).






Összehasonlítás más vizsgálatokkal

A kültéri levegő mikrobaszámára vonatkozóan nincsenek törvényben szabályozott maximális határértékek megállapítva, csak az élelmiszeripari egységek belső levegőjének mikrobiális terheltségére vonatkozóan vannak határértékek (maximum 600 baktérium/m3 levegő és legfeljebb 300 penész/m3 levegő). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 1998-as jelentésében legfeljebb 500 penész/m3 levegő értéket tart elfogadhatónak épületek belső levegője esetében.

Annak ellenére, hogy nincsenek határértékek, a székelyföldi városok kültéri levegőjének vizsgálati eredményeit viszonyítani lehet hazai és nemzetközi hasonló vizsgálatok adataihoz. Romániában a Sapientiáéhoz hasonló tanulmányt Temesváron készítettek 2008-ban, hasonló helyszíneken (pl. forgalmas utak, vasútállomás, park, piac stb.) és hasonló időszakban is vizsgálódva.

A két kutatást összevetve elmondható, hogy Temesvár levegőjében átlagban 1,7-szer több mikroorganizmust találtak (4140 mikroba/m3 levegő), mint a legmagasabb értékekkel rendelkező Csíkszereda esetében. Az egyes mikrobacsoportok tekintetében Temesváron a baktériumok átlagos csíraszáma (3550 baktérium/m3) 3,5-ször nagyobb, mint a székelyföldi tanulmány esetében Székelyudvarhelyhez kapcsolódó legmagasabb átlag baktériumszám. Ugyanakkor Temesváron a penészgombák átlagos száma (590 penész/m3) közel háromszor volt kisebb, mint Csíkszereda levegőjében (1642 penész/m3), míg a többi öt vizsgált székelyföldi városban a temesvári értéknél kisebb volt a levegő átlagos penészgomba csíraszáma (253-545 penész/m3).

Az egyes mintavételi helyszíneket tekintve a temesvári vizsgálat során a két legmagasabb baktérium csíraszámot a megyei kórház környékén (10840 baktérium/m3) illetve a Badea Cârțan nagy zöldségpiac (6380 baktérium/m3) környékén mérték, mindkét helyszínt nagyon zsúfolt autós- és gyalogos forgalommal jellemezték. Ezek a baktériumszám értékek 2-4-szer nagyobbak, mint a legnagyobb székelyföldi érték (udvarhelyi Kaufland környéke). Ugyanakkor Temesváron a legtöbb penészgombát a korábban említett zöldségpiacon mutatták ki (1700 penész/m3), míg Csíkszeredában most ennél közel 3-szor magasabb értékeket is mértek (a Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés, illetve a törvényszék előtti körforgalom), és a kézdivásárhelyi vasútállomásnál is ennél magasabb a penészek száma.
Levegő-mikrobiológiai mintavétel

Nemzetközi összehasonlítás

Shelton és munkatársai 2002-ben közölték egy széleskörű levegő-mikrobiológiai tanulmány eredményét, amely során Amerika szerte több tucatnyi városban vizsgálták a kültéri levegő (2409 mintavétel), illetve épületek beltéri levegőjében (9619 mintavétel) lévő gombák csíraszámát és összetételét. Az összesített eredmények alapján megállapították, hogy városi kültéri levegőben a gombák átlag csíraszáma 540 gomba/m3. Az esetek 95%-ában a csíraszám alacsonyabb volt, mint 3200 gomba/m3, és a legmagasabb gombaszám 10000/m3 körül volt. A levegőben a leggyakoribb gombafajok a penészgombák voltak (Cladosporium, Penicillium és Aspergillus nemzetség tagjai).

Baktériumok számára vonatkozóan egy 37 városban, a 100 legnagyobb amerikai irodaépület belső és külső légterében végzett kutatás szerint a külső városi légtérben a baktériumok átlagos csíraszáma 179 baktérium/m3 volt, a mért maximális érték pedig 959 baktérium/m3. Szintén Amerikában Oregon államban végzett felmérés szerint a városi zónákban a levegőben előforduló baktériumok átlagos csíraszáma 715 baktérium/m3. Marseille levegőjét vizsgálva Di Giorgio és munkatársai megállapították, hogy a baktériumok átlagos csíraszáma 791 baktérium/m3, míg a gombák száma 92 gomba/m3.

Isztambulban végzett tanulmány esetében a városi levegőben átlagosan 340 baktérium/m3 volt kimutatható, a maximális érték pedig 1100 baktérium/m3. Egy 2007-es kínai tanulmány szerint a gyakran nagyon szennyezett levegőjű Peking belvárosában a baktériumok átlagos csíraszáma 2217 baktérium/m3 volt.

A hazai és nemzetközi hasonló levegőmikrobiológiai vizsgálatokkal összehasonlítva általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált időpontban a székelyföldi városok levegőjéből kimutatható baktériumok és penészgombák csíraszáma átlagosnak, normális értékűnek mondható - vonták le a következtetést a Sapientia kutatói. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy Csíkszeredában két nagy forgalmú útkereszteződésnél számottevően magasabb a penészek száma a normális értékeknél, ugyanez elmondható a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környéki magas baktériumszám esetében is.

Csíkszeredában a levegőből kimutatható magas mikrobaszámok az autósforgalom mellett azzal is összefüggésben lehetnek, hogy Csíkszereda és környéke a Csíki-medence egyik legalacsonyabb pontján fekszik. Itt teljesülnek legjobban a légköri hőinverziós feltételek, ami azt jelenti, hogy gyakran nagyon stabil a levegő, gyenge a légmozgás, ami a nedvesség és a szennyezőanyagok (pl. szállópor) felhalmozódásához vezet, még akkor is, ha nincs jelentős szennyező forrás. A levegő stabilitásának köszönhetően nem tudnak eloszlani a szennyező anyagok, a felszín közelében maradnak.

Ugyanezzel a levegő stabilitással magyarázható télen a hosszan tartó párás, ködös, hideg időszakok kialakulása is - nyilatkozta Dr. Szép Róbert, a Sapientia EMTE környezetmérnök szakának oktatója, aki légkörfizikai vizsgálatokkal is foglalkozik.

Mikrobák terjedése, túlélése a levegőben

A mikroorganizmusok nagy része a levegőben csak rövidebb ideig tud túlélni, gyakran csupán néhány másodpercig, percig. Azonban az ellenálló spórákat képező baktériumok, a spórákkal szaporodó penészgombák és sok más gomba, illetve a cisztákat képező egysejtű protozoonok ellenállóképességüknek köszönhetően hosszú ideig, akár évekig, évtizedekig is életképesek maradnak.

A mikrobák túlélését nagyban befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet, UV- és más sugárzás, a levegő kémiai anyagokkal való szennyezettsége. A kültéri levegőben ősszel és nyáron van a legtöbb mikroorganizmus, a legkevesebb pedig hóval borított hideg téli viszonyok között. A számukat a levegőben nagyban befolyásolják a napszakos és évszakos meteorológiai változások, a növényzet, a szállópor, a légszennyezés, a mezőgazdasági-, ipari- és más emberi tevékenységek (pl. autósforgalom). A mikroorganizmusok magas száma a levegőben egészségügyi kockázatot is jelent: allergiás tüneteket válthatnak ki, és terjedhetnek a levegővel főként légúti betegséget okozó baktériumok és gombák.

Hogy a mikroorganizmusok mennyi ideig tartózkodnak a levegőben, és mekkora távolságokat tesznek meg, szintén sok tényező befolyásolja, elsősorban a légmozgás, a csapadék, a lebegő szemcsék száma és nagysága. Általában városi környezetben legfeljebb 10 perc - 1 óra időt tölt egy mikroba a levegőben, és ezen idő alatt maximum 100-1000 m távolságot tesz meg - áll a kutatást összefoglaló, Dr. Máthé István által jegyzett dokumentumban.




Régi oldal >