2017. november 18. szombatJenő
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tűzifakrízis: nehéz volt fához jutni idén

összeállította:B. D. T. 2016. december 28. 16:07, utolsó frissítés: 2016. december 31. 00:35

A szigorítások a lakosságon csattantak: 3,5 millió háztartásban fűtenek fával, de az idén drága volt a tűzifa, és kevés is volt belőle.


Miközben a romániai erdőségeket elsődleges nyersanyagként olcsón felvásárolják a nagyvállalatok, hatalmas profitra téve szert, és anélkül, hogy a maguk részéről az erdők fenntartásába bármit is belefektetnének, a helyi közösségek nagyon sok esetben már a téli tűzifához sem juthatnak hozzá – hívja fel a figyelmet a WWF az erdészeti törvény rendelkezéseinek is ellentmondó helyzetre. A törvény szerint ugyanis az erőkitermelésre alapuló gazdaság középpontjában a helyi közösségnek kell állnia; ezzel szemben mindeddig a helyiek csupán veszítettek. Az erdők közelében élő közösségek szegénységét csak akkor lehet csökkenteni, ha sokkal kevesebb erdőt termelünk ki, ám azt, amit kitermelünk, nem nyersanyagként adjuk el, hanem feldolgozzuk, így nagyobb hozzáadott értékkel rendelkezik – mutat rá a WWF december eleji közleményében.

Ám az erdészeti törvény alkalmazása, úgy tűnik, a visszájára fordult, nemcsak hogy nem a helyi közösségek javára alkalmazzák, de még hátrányba is kerülnek, mivel sokan a fűtéshez egyedüli alternatívát jelentő fát sem tudják beszerezni. Ez a helyzet mindenkinek rossz, hiszen ily módon az emberek arra kényszerülnek, hogy illegálisan szerezzék be a fát.



A jelenlegi törvénykezés tehát megakadályozza a lakosság hozzáférését a megfizethető áron és törvényes módon megvásárolható tűzifához, állapítja meg a WWF. Márpedig ez roppant súlyos probléma, hiszen a falvak lakosságának nagy része, de a városiak közül is elég sokan fával (is) fűtenek. A hivatalos statisztikák szerint több mint 3,5 millió romániai háztartásban fűtenek fával az összesen 8,1 millióból, a tűzifa drágulása és hozzáférhetetlensége így majdnem a lakosság felét érinti.


A WWF azt kéri a következő kormánytól, hogy az erdészeti törvény elveinek megfelelően garantálja, hogy a köztulajdonban lévő erdőkből származó faanyag értékesítésére olyan szabályozást fogad majd el, amely orvosolja a mostani problémát, ellenkező esetben gyakorlatilag stimulálják az illegális fakivágásokat.

Miért alakult ki a tűzifakrízis?

Az állami erdészeti kerületeknek megtiltották, hogy észszerű kritériumok alapján jelöljék ki értékesítésre a kitermelt fa tűzifaként hasznosítandó mennyiségét (az nem elfogadható, hogy az állami erdőkből évente kitermelt fának csupán mintegy 7%-át értékesíthetik tűzifaként).

A WWF szerint a romániai erdőkből fenntartható módon ki lehetne termelni a lakosságnak elegendő tűzifát főzésre és fűtésre, de csak akkor, ha helyesen állítjuk föl a prioritásokat. Ám most a fa nagy részét „lábon” értékesítik, és csak gazdasági szereplők tehetik ezt meg, akik elsősorban saját szerződéses kötelezettségeiknek akarnak eleget tenni, és pl. exportra küldik a fát.

A WWF szerint a lakossági tűzifakrízist az erdészeti törvényt nem megfelelően interpretáló kormányrendeletek okozták (névlegesen a 2015/924., illetve a 2016/617. számú rendeletek, a köztulajdonban lévő erdők faanyagának értékesítési szabályairól), amelyekből hiányzik az az alapelv, hogy a lakossági tűzifaigény kielégítésének prioritást kell élveznie. Ezekben a rendeletekben ráadásul korlátozzák a feldolgozott (felvágott, kiválogatott, szállításra előkészített), állami erdőkből kitermelt fa eladható mennyiségét, márpedig az erdészetek a lakosságnak közvetlen módon csak úgy adhatnak el fát, ha az már föl van vágva. Ráadásul sorshúzással dől el, hogy az eleve a lakossági igényeknek nem elegendő famennyiséget ki vásárolhatja meg.

Az állami erdészeti kerületek ily módon akadályozva vannak abban, hogy törvénybe foglalt kötelezettségüket – a lakosság fával való ellátását – biztosítsák, áll a WWF közleményében. Márpedig a lakosság érdekeinek figyelembe vétele nélkül nem lehetséges fenntartható erdőgazdálkodás Romániában. A WWF azt javasolja, a felvágott fa értékesíthető mennyiségét objektív kritériumok alapján és átláthatóan kell megállapítani, a helyi közösségek és a faipar szereplői bevonásával a döntésbe. Új országos tervre, egy országos erdészeti stratégiára van szükség – vélte Radu Vlad, a WWF Románia erdőprogramjainak vezetője.

Kampánytéma volt a tűzifakrízis

A választások előtt a kampány utolsó hajrájában is előkerült a tűzifakrízis témája, több újság is beszámolt arról, hogy mennyire megdrágult a fa, ami nemcsak a lakosságot, hanem a bútoripart és a biomasszára specializálódott energiaipart is érinti.

A Ziua News november 17-i cikkében arról számol be, egy raklapnyi, 0,8 köbméter, felvágott fa a raktárakban 400-500 lejbe kerül fajtájától függően, ezt az árat pedig a legtöbb idősebb, szerény jövedelmű ember nem tudja megengedni magának. A fa feketepiaci ára sem sokkal alacsonyabb, falvakon 180-200 lej köbmétere, míg tavaly 80-130 lej volt, 2014-ben pedig csupán 50 lej. Városon a fa már luxusnak számít, egy közepes méretű háztartásba télire kb. 6 és fél köbméter fa kell, aminek az ára tavaly 1200-1500 lej volt, most meghaladja a 2000 lejt, amihez még hozzájön a felvágás ára, ami további 200 lej. Emiatt most már drágább fával fűteni, mint gázzal – állapítja meg az online lap.

A már említett 2015-ös kormányrendeletben az áll, az erdészetek akkor adhatják el magánszemélyeknek a fát, ha két árverésen nem kelt el, majd az ezt követő közvetlen ajánlattételkor sem tudnak megegyezni a vásárló céggel, illetve a Romsilva nem is adhat el a lakosságnak vékony (24 cm-nél kisebb átmérőjű) farönköt, ily módon az állami erdészetet gyakorlatilag kivonták a lakossági tűzifa-forgalmazók közül – írja a Ziua News.

Romániának a 2008 – 2012 között elkészült erdőleltár szerint mintegy 6,9 millió hektárnyi erdeje van, aminek 51%-a van magántulajdonban. 830.000 erdőtulajdonost regisztráltak. A 2015/924. kormányrendelet csak a 49%-ot kitevő állami erdőkből származó fa értékesítését szabályozza. A tűzifakrízist súlyosbította a 2016/51. sürgősségi kormányrendelet, amely új büntetéseket vezetett be az erdészeti szektorban, egymásnak ellentmondó interpretációkra lehetőséget adó részeket tartalmaz, és arra késztette a piaci résztvevőket, hogy inkább ne foglalkozzanak tűzifa-árusítással.

Ezt a rendeletet a Ponta-kormány idején, 2014-ben kiadott jelentés motiválta, amely szerint Romániában illegálisan 8,8 millió köbméter fát termeltek ki. Ilyen körülmények között a tűzifa az erdőben maradt, és a falvak és kisvárosok lakossága bajba került – írja a Ziua News. A Capital is beszámol az Agerpres nyomán az erdőtulajdonosok panaszairól, akik „visszaélésnek” nevezik a szigorúbb kontrollt.

A PNL ennek a helyzetnek az orvoslására sürgősségi jelleggel azt javasolta, a Romsilva ismét adhasson el a lakosságnak tűzifát, közvetítők nélkül, illetve segítsenek azoknak a kis erdőtulajdonosoknak, akik tűzifát szeretnének eladni. A PNL szerint az új parlamentbe sürgősen meg kell vitatni a sürgősségi kormányrendeletet, módosítani, és elfogadni az azt szentesítő törvényt. Sürgős a dolog, mivel a fakitermelést a tavaszi időszak előtt kell elvégezni. A kampányban a PSD elfeledkezni látszott a 2015-ös rendelkezésről, és a Ciolos-kormány rovására próbálta felhasználni a kialakult helyzetet, a technokrata kormányra tolva a felelősség egészét – állapította meg a lap.

Dragos Pahonţu, a Romsilva igazgatója szerint a tűzifakrízis többek között a 2015-2016 folyamán történt törvényi szigorításoknak köszönhető, és emiatt a tűzifa ára a köbméterenkénti 200 lejről 400-450 lejre ugrott fel. A szigorítások miatt az olcsóbb árakkal dolgozó feketekereskedelem visszaszorult, a Romsilva már nem adhatott el direkt a lakosságnak fát, csökkentek a tűzifakészletek is a piacon. Szeptember 30-ig a Romsilva 450 ezer köbméter tűzifát tudott értékesíteni, szemben a tavalyi egymillióval, és 2016 december végéig további 450.000 köbméterre kaptak ígéretet a leköszönő kormánytól. Összegezve, a közvéleményben úgy csapódott le az egész ügy, hogy ahelyett, hogy a törvénytelen kitermeléseket állították volna le, a lakosságot sújtották a szigorúbb rendelkezések az erdészeti iparágban.

Kaotikus állapotok

Az Evenimentul Zilei úgy tudja, a kormány végül a bírálatok hatására annyi módosítást tett, hogy év végéig további 400.000 köbméter fát engedélyezett értékesíteni közvetlenül a lakosság számára. Káosz a tűzifapiacon című cikkükben rámutatnak, a sok helyen még mindig használatban lévő régi és nem hatékony kályhák fogyasztása hatalmas.

Az országban mintegy 18 millió köbméter fát tüzel el a lakosság évente, ami közel az évi teljes, törvényesen kitermelt összmennyiségnek felel meg, sőt kicsit több annál. Ebből következően hatalmas mennyiséget termelnek ki törvénytelenül; hivatalos becslés szerint több mint 8 millió köbmétert évente. A Nostra Silva szerint a lakossághoz eljutó, törvényesen kitermelt biomassza mennyisége – beleértve nemcsak a tűzifát, hanem a brikettet, pelletet is – mintegy 11 millió köbméter. A Romsilva egyébként az EVZ szerint 153 lejes köbméterenkénti áron ad el fát.

Cristina Pasca-Palmer leköszönő környezetvédelmi miniszter december 13-án a tárca eredményeit kiértékelő sajtótájékoztatóján azt mondta, feloldották azt a korlátozást, amely megakadályozta az erdészeteket, hogy közvetlen módon eladhassanak tűzifát a magánszemélyeknek. Ám ennek írásos nyomát – vonatkozó miniszteri rendeletet, nyilatkozatot, közleményt – nem találtuk.

A sajtótájékoztató után jelent meg azonban az erdőtulajdonosokat tömörítő Nostra Silva szövetség felháborodott hangvételű közleménye, amelyben – amellett, hogy a miniszter lemondását is követelik többek között, és keseregnek a vadászati kvóták eltörlése miatt – azt is kifogásolják, hogy a kis területekkel rendelkező erdőtulajdonosokat gyakorlatilag ellehetetlenítik. Ahhoz ugyanis, hogy erdőjük őrzésére szerződést köthessenek, az illető erdészetnek a rendelkezésére kell bocsátaniuk a területük pontos koordinátáit, határait, amit csak kevesen tudnak teljesíteni, ez pedig őrizetlen erdőket eredményez, a tulajdonosok pedig elesnek a 30 hektár alatti erdők őrzésére adott szubvenciótól. Ami még súlyosabb következmény, hogy a falusi lakosságot fagyoskodásra ítélik: az őrzési szerződés híján a tulajdonosok ugyanis nem termelhetik ki az erdészeti törvény szerint számukra évente járó, hektáronkénti 3 köbméter fát sem – panaszolja a Nostra Silva.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >