2017. május 29. hétfőMagdolna
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Még mindig csak a szemét 5%-át hasznosítjuk újra. Hogy lesz ebből 50% 3 év alatt?

2017. január 11. 10:20, utolsó frissítés: 2017. január 16. 10:30

Nem működik a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, január 1-től pedig várhatóan nőnek a szemétdíjak.


Január elsejétől életbe lépett a tonnánkénti 80 lejes, megnövelt szeméttárolási díj, amely várhatóan a háztartások által fizetett szemétdíj növekedésével jár 2017-től. Bár elméletileg ezt a díjat a hulladékgazdálkodással foglalkozó hatóságoknak vagy cégeknek kellene fizetniük, előre borítékolható, hogy a többletköltséget sokan az állampolgárokon fogják behajtani – tudósít a Radio France International weboldala, az rfi.ro.

A hulladéktárolási díj növekedésével a szemét szelektív gyűjtését és újrahasznosítását szeretnék előmozdítani az országban. A tonnánkénti tárolási díj növelése már öt évvel ezelőtt esedékes lett volna, ám többször is elhalasztották bevezetését, 2017. január 1. volt az utolsó határidő, amit már nem lehet tovább kitolni. Önmagában azonban ez az intézkedés nem fogja egyik napról a másikra megoldani Románia hulladékgazdálkodási problémáját, sőt, amennyiben túl megterhelő lesz az adminisztrátorok számára a büntetések és emelt adók törlesztése, az a rendszer leállásához is vezethet, vélik az rfi.ro által idézett szakértők.

Ugyanakkor tény: évek óta képtelen az ország megszervezni a hulladék szelektív begyűjtését és újrahasznosítását célzó rendszer megfelelő kiépítését. Még azokban a városokban is, ahol a lakosságnak hozzáférése van szelektív gyűjtőkonténerekhez, a külön gyűjtéssel – egy rövid „fellángolási periódust” követően – ismét felhagytak, a leggyakoribb érv pedig az, hogy „úgyis egyszerre szállítja el a kukásautó”, „egy helyre megy”, „majd úgyis különválogatják”. A rendszer működésképtelensége ugyanis roppant demoralizáló, és szépen demonstrálja azoknak az érveknek a tarthatatlanságát, miszerint „előbb a lakosság szokja meg a külön gyűjtést, aztán fokozatosan az újrahasznosítási infrastruktúra is kialakul”. Hát nem: ha az emberek erőfeszítéseit már a kezdetektől nem honorálja a rendszer minimum azzal, hogy azoknak igenis értelme van, akkor nemhogy „nem szokják meg” a szelektív hulladékgyűjtést, de a legközelebbi reformpróbálkozásra már sokkal kevésbé lesznek receptívek.

Nagyon kevés településen működik úgy-ahogy a rendszer, és ez a hivatalos Eurostat-adatokból is látszik. 2013-ban a Romániában felgyűlt hulladéknak mindössze 5%-át hasznosították újra. Az uniós átlag 28% volt. Románia „teljesítménye” az EU-n belül még Bulgáriáénál is rosszabb, utóbbinál 25% az újrahasznosítási arány. Csak az olyan nem uniós országokat – volt jugoszláv tagállamokat – előzzük meg, mint Szerbia, Macedónia vagy Bosznia-Hercegovina.


Hogy elkerüljük a kötelezettségszegési eljárásokat, 2020-ig el kellene érnünk az 50%-os újrahasznosítási arányt. Ha ez nem történik meg, az európai normák megszegése miatt súlyos pénzbüntetésekkel nézhet majd szembe az ország. A szankciók mértéke elérheti a napi 200 ezer eurót is, az ország által igényelt uniós pénzalapok folyósítását pedig felfüggesztik. Erről is beszámol a Decat o revista, Adrian Lungu riportjában részletesen elemzi a jelenlegi romániai helyzetet.
Fotó: Turbojet/Wikipedia

2015-ben, a korrupció mindent behálózó mivoltát tudatosító Colectiv-tűzvész után, a környezetvédelmi felügyelők és ügyészek nyomozni kezdtek egyes, az újrahasznosításra szakosodott cégek ellen, amelyekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy mesterségesen feltornázott újrahasznosítási rátákat jelentettek. A botrány a nagytermelők által alapított, a csomagolóanyag újrahasznosításának kötelezettségét átvállaló szervezeteket (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR) érintette elsősorban, amelyek az üvegtől a PET-palackig és a dobozokig a csomagolóanyagok begyűjtéséért és a feldolgozókhoz való továbbításáért voltak felelősek, és az ügyészek szerint legkevesebb 113.000 tonnányi csomagolóanyag „újrahasznosítását” hamisították meg. (Ezek a cégek helyezték ki a településekre a sárga, kék és zöld konténereket, ahová a műanyag, papír, illetve üveg hulladékot lehet bedobni.)

A fiktív újrahasznosítási adatok nyomán ezek a cégek mintegy 50 millió euró ki nem fizetett adóval károsították meg az államot. A Környezetvédelmi Alap több tíz millió euróra büntetett hat ilyen céget az összesen létező tízből. Az érintettek fellebbeztek, az ügy még nem zárult le.

Az egyik OTR, az Eco România igazgatója azt hangsúlyozta, ők tulajdonképpen csak közvetítők a gyártók, a hulladékbegyűjtő és az újrahasznosítással foglalkozó vállalatok között, és hogy nem vonhatók felelősségre a tulajdonképpeni újrahasznosítást végző cégek teljesítményéért.

Már a forrásnál, azaz a fogyasztónál el kell kezdeni a különgyűjtést

A Decat o Revista cikke szerint még ha időnként igaz is, hogy a szelektív kukákból is egyszerre szállítják el a hulladékot, azokat abban az esetben, ha nincsenek összekeverve a háztartási szeméttel, tehát tiszták, szárazak, újrahasznosítják. Ami viszont a vegyes, háztartási szemétbe kerül, az a hulladéktárolókat tölti. Rosszabb esetben patakpartokon, tavakban, erdőkben, mezőn landol.

Kevesen tudják, de a reciklálás oroszlánrészét informálisan végzik el olyan emberek, akik ebből próbálnak megélni. A végül újrahasznosításra kerülő hulladék 70-80%-át szegénységben élő emberek adják le, akik a szeméttelepeken, kukákból, az utcáról vagy az OTR-cégek kukáiból gyűjtik be azt – közölte Constantin Damov, a Green Group vállalat társalapítója, amely az ország legnagyobb újrahasznosító cége. Szerinte a romániai újrahasznosító rendszer azokra az emberekre alapoz, akik az erre specializálódott központokba hordják a hulladékot, és az ezért kapott pénzből élnek.

Lenne kereslet a szemétre mint nyersanyagra, hiszen a Green Group is kénytelen más országokból importálni a külön gyűjtött hulladékot, pl. Németországból, Görögországból, Észtországból. A hulladékot feldolgozzák, és új PET-palackok, textil, dobozok vagy kábelek alapanyagát nyerik belőle.

Ugyanakkor fontos szempont, hogy a szeméttelepről érkező szemét minősége nem ér fel az otthon külön gyűjtött hulladékéval, az utóbbiból sokkal jobb minőségű alapanyagot lehet kinyerni, mivel tiszta és száraz állagú, nem keveredett más hulladékokkal – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Ha az alapanyag rossz minőségű, abból csak gyengébb minőségű termékeket lehet készíteni, így pedig folyamatosan szükséges az új műanyagok gyártása, ami a szemét mennyiségének további növekedésével jár. A hatóságoknak tehát mindenképpen az kellene legyen a célja, hogy a lakossági szelektív gyűjtést minél egyszerűbbé tegye, bátorítsa, ugyanakkor plusz terhekkel, adókkal sújtsa azokat, akik nem tesznek eleget ennek.

Nagyon sok múlik a helyi hatóságokon

A működő hulladékgazdálkodást olyan közpolitikai eszközökkel lehet bátorítani, amelyek egymást kiegészítik, de hatásuk csak lassan érzékelhető: ilyen például a szeméttelepek tárolási díjának növelése, ami most január elsejétől lépett életbe; az eldobott szemét mennyiségétől függően megállapított szemétdíj (Pay as You Throw – PAYT), amely révén azokra a háztartásokra, amelyek nem foglalkoznak különgyűjtéssel, nagyobb anyagi teher hárul; egy visszaváltási rendszer, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy a visszavitt alumínium sörös- vagy üdítősdobozokért pénzt kapjanak vissza. Eddig Romániában volt a legolcsóbb a szeméttelepen való tárolás tonnánként megszabott díja – nyilatkozta a volt Ciolos-kormány környezetvédelmi minisztériumának hulladékgazdálkodással megbízott szakértője, Raul Pop.

A rendszer működésképtelensége nagyon nagy részben a helyi hatóságokon, polgármesteri hivatalokon múlik, amelyek plusz teherként tekintenek a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére, vélte.

Romániától nyugatra minden országban működik a szelektív gyűjtés, és büntetést szabnak ki, ha nem végzik megfelelően a fogyasztók, és a rendszer működtetői külön szállítják el a külön gyűjtött szemetet a háztartásokból. Most a szeméttárolási díj növekedésével Romániában is motiváltak lesznek a szemétszállító vállalatok, hogy külön szállítsák el az újrahasznosítható hulladékot, amelyet értékesíthetnek, ahelyett, hogy a szeméttelepre szállítanák – legalábbis remélhetőleg.

Jelen pillanatban nagyon kevés polgármesteri hivatal van Romániában, ahol működik a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, és az egyik a máramarosi, 12 ezer lakosú Magyarlápos, amely még 2008-ban beszerezte a kukákat és a külön szállítást biztosító gépjárműveket egy EU-s pályázatból. A településen a helyi adatok szerint 45%-os az újrahasznosítás; azok a háztartások, amelyekben nem gyűjtenek külön, pótdíjat fizetnek a hivatalnak.

Elena Raștei, a volt kormány környezetvédelmi tanácsosa szerint a legtöbb azon múlik, az illető településen van-e politikai akarat arra, hogy kiépítsék a begyűjtési rendszert az alapjaitól, tehát a háztartások számára lehetővé tegyék a reciklálást. Ha van olyan döntéshozó, aki helyesen akar dönteni, és belátja, hogy nem cselekedni ezen a téren hosszú távon sokkal többe fog kerülni a közösségnek és a jövő generációinak, mint most befektetni, akkor működni tud a rendszer, másképpen nem.

Mădălin Ady Teodosescu, a Romániai Városok Szövetségének elnöke szerint akkor oldódik majd meg a probléma, ha Románia mind a 41 megyéjében lesz egy integrált hulladékgazdálkodási rendszer. Jelenleg ilyen rendszer 32 megyében épült ki úgy-ahogy, uniós forrásokból. Ám a PressOne.ro novemberi cikke szerint a nem hatékony és lassú bürokrácia miatt még mindig nincsenek kiválasztva azok a cégek, amelyek működtetik majd a rendszert.

Máshol működik: közpolitikai megoldások

Még 2011-ben az Európai Bizottság számos ajánlást fogalmazott meg Románia számára a hulladékgazdálkodási rendszer javítása érdekében. Az egyik a most bevezetésre kerülő intézkedés, a hulladék tonnánkénti tárolásáért fizetendő díj növelése, a másik a már említett „amennyit szemetelsz, annyit fizess” elv (PAYT) bevezetése, a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek hatékonyabb szabályozása és monitorizálása, valamint társadalmi célú hirdetésekkel az újrahasznosítás népszerűsítése a lakosság körében. Mindebből azóta roppant kevés valósult meg. Ám a 2015 elején kirobbant botrány elindíthatja a változást; a Ciolos-kormány idején kidolgoztak egy átfogó törvénytervezetet a hulladékgazdálkodásról, amit elvileg 2017 elején kellene tárgyalnia és elfogadnia az új parlamentnek – számol be a Decat o Revista.

Nemzetközi viszonylatban a PAYT rendszer mindenhol bevált – szögezi le Nicole Seyring, a BiPRO GmbH kutatója, aki 2015-ben készített egy tanulmányt a témában az Európai Bizottság felkérésére. Ahol az embereknek plusz pénzbe került, ha nem külön gyűjtötték a szemetüket, ott a szelektív hulladkgyűjtés nagyon látványosan növekedett.

Seyring Szlovénia példáját hozta föl, ahol a fővárosban 2004-2014 között tízszeresére nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Ljubljana 2016-ban elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet, hiszen közel 50%-os újrahasznosítási rátával büszkélkedhet. Ugyancsak jól teljesít az észt főváros, Tallinn, ahol nagyon sok szelektív hulladékbegyűjtési pont működik, ugyanakkor a fogyasztók minden, szupermarketbe visszavitt műanyag vagy üveg palackért 10 eurócentet kapnak vissza.

A szakértők és szereplők többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a működő rendszerhez a minisztertől a parlamenten át a polgármesteri hivatalokig, a begyűjtő, újrahasznosító cégektől a civil szervezeteken át a sajtóig és az oktatási intézményekig mindenki erőfeszítésére szükség lesz, hogy az országnak ne kelljen majd évi 73 millió eurós büntetést fizetnie amiatt, hogy már megint nem csinálta meg a házi feladatát az Európai Uniónak. És persze nemcsak ennek elkerülése a motiváció, hanem hogy végre legyen egy működő újrahasznosítási rendszer.

Daniel Constantin, a Grindeanu-kabinet nemrég kinevezett környezetvédelmi minisztere még beiktatása előtt azt nyilatkozta, mandátuma egyik fő prioritása a hulladékkezelés lesz. Jelenleg nyolc kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Románia ellen, ebből három az elégtelen hulladékgazdálkodási mutatók miatt indult, és további eljárás indulhat amiatt, hogy nem létezik egy országos hulladékgazdálkodási terv – hívta fel a figyelmet. (A terv egyébként fenn van a minisztérium honlapján, lásd: Planul National de Gestionare a Deseurilor, de még nincs végleges verziója.)

Az új miniszter többek közt azt tervezi, az oktatási minisztériummal együttműködve bevezetik a tantervbe is a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tudnivalókat. Constantin szerint amúgy jelenleg az újrahasznosítási ráta az országban 4.5%, és nagyon szkeptikusan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Románia 2020-ra tudná-e teljesíteni az 50%-os célt.




Régi oldal >