2017. november 21. keddOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mindent lerágnak tövig a juhok, és túl sokan vannak

2017. január 31. 10:45, utolsó frissítés: 2017. február 01. 11:25

Több mint 16,6 millió juhot tartottak Romániában 2016-ban, 2001-ben még csak 7,7 millió volt. Most a téli legeltetéssel végképp tönkrevágják a gyepeket.


Ezen a télen számos alkalommal láthatott az utazó a behavazott mezőkre, szántókra kihajtott juhokat legelészni, talán csodálkozott is a szokatlan jelenségen. Korábban ugyanis a vadászati törvény (a 2006/407-es) 23. paragrafusa tiltotta a háziállatok legeltetését december 6. és április 24. között. Persze jó kérdés, mi köze a vadászathoz az alapvetően a biodiverzitást fenyegető téli legeltetés tiltásának a gyepeken. A Romania Curata részletes cikkben elemzi a jelenlegi helyzetet.

A portálnak nyilatkozó egyik szakértő leszögezi, azért került a vadászati törvénybe ez a tiltás, mert a vadászoknak elemi érdekük, hogy ebben a periódusban a vadállatok kilövése útjába ne álljanak juhok és más legelésző háziállatok, szabadon hajtható és levadászható legyen a vadon élő (és természetesen télen is legelésző, vagy éppen beetetett) növényevő.

A törvény egyébként „mezőgazdasági területekről” szól, amelybe azonban nemcsak a szántók tartoznak, ahonnan a monokulturális megművelés után maradt növényi hulladékot csipegethetik fel az állatok, hanem a legelők, kaszálók, gyümölcsösök, ligetek is. Összesen az országban 14,7 millió hektárnyi mezőgazdasági terület van nyilvántartva.

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti vezetője elmondta, ott, ahol juhnyájak legelésznek, a vadászható fajoknak nyoma sincs, hiszen folyamatos zavarásnak vannak kitéve. A juhászkutyák is veszélyt jelentenek a vadászok célkeresztjébe került fajok egyedei számára, amelyek ilyenkor télen különösen sérülékenyek. A növényevők esetében az élelemforrásért folyik a verseny a háziállatokkal, csökkentve az esélyüket a túlélésre.


Mindeddig tehát a vadászok és a természetvédők érdekeivel megegyezően tiltott volt a téli legeltetés, ám végül az állattartók szövetségeinek erősödő nyomására egy éve a politikai döntéshozás megadta magát, és engedélyezte a legeltetést 2015. december 6.-2016. április 24. között. Utólag pedig – a juhok mozgáshoz való jogára és egészségére hivatkozva – a kivételt szentesítették egy kormányrendeletben, amely 2016. december 6.-2017. április 24. között is lehetővé teszi a legeltetést.

Egyesek hivatkoznak arra, hogy a téli legeltetés korábban, a tiltás előtt is szokás volt. Ám a hagyományos gazdálkodásban csak szórványosan alkalmazták, és sokkal kevesebb állatot legeltettek. Most azonban a jelenség tömeges méreteket öltött, és az állatállomány is megsokszorozódott. Ez felmérhetetlen károkat okoz a gyepekben, a talaj összetételének átalakulásától a biodiverzitás csökkenéséig.

Az állattenyésztőknek adott támogatások (szubvenciók) a juhnyájak soha nem látott mértékű gyarapodásához vezettek. 2001-ben még csupán 7 776 000 juhot és szarvasmarhát tartottak Romániában, 2016-ban a számuk 16 656 000-ra nőtt, ami 114%-os növekedést jelent.

A növekvő állomány hatalmas terhelést jelent a gyepes élőhelyek ökoszisztémáinak, gyakori a túllegeltetés a természetvédelmi területeken is, és ezt még tetézi, ha télen is hagyják legelni ezt a rengeteg állatot. A gazdák számára ugyanis kifizetődőbb, ha télen is kihajthatják az állatokat legelni, mint hogy szénát vagy más takarmányt adjanak nekik.

Andrei Crișan, a Román Lepkésztársaság (Societatea Lepidopterologică Română - SLR) tagja, a Kelet-Kolozsvári-dombság Natura 2000 terület gondnoka elmondta, századokon keresztül szigorúan betartották azt a szokást, hogy a mezős-dombos területeken Szent György napján, április 23-án hajtották ki először az állatokat legelni, és Szent Demeter napján, október 26-án volt az utolsó nap, amikor legeltettek. Az is igaz, keményebb telek voltak; most a globális felmelegedés miatti enyhébb telek és kevesebb hó lehetővé teszi a téli legeltetést. Sok juhosgazda túllegelteti a gyepeket, főleg azok, akik a területet csak bérlik.

A téli legelés a gyepek számára katasztrófával ér fel, hiszen nincs amikor regenerálódjanak; a fagyott talaj széttaposása erózióhoz vezet; az ilyen legelők nagyon hamar degradálódnak, leromlik a minőségük, már nem biztosítanak megfelelő tápanyagot sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. Az így tönkretett legelőt csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehet eredeti állapotába visszahozni, trágyázással még a vegetáció mennyiségét lehet növelni, de a fajgazdagságot helyreállítani nem. A védett területen 2007 óta más romániai helyszínekhez hasonlóan nagyon megnőtt a juh- és szarvasmarhafélék száma, egyes községekben megduplázódott, például Bonchidán, Apahidán, vagy háromszorosára nőtt, mint például Borsaújfaluban (Vultureni).

Amikor a kezelési tervet kidolgozták, a gondnokság közvitákat szervezett, ahol a túllegeltetés problémáját is érintették a helyi közösségekben. Próbálták elmagyarázni, hogy hosszú távon a juhosgazdáknak is rossz a túllegeltetés, mert csökken a terület hozama. A juhászok azonban nem érdekeltek a terület jó állapotának megőrzésében, mert többnyire másoktól bérelik azokat. Ha valakinek a terület is és a juhok is a birtokában vannak, jobban odafigyel erre, és meggyőzhető, de a bérlőket nem lehet meggyőzni: ha a juhok tönkreteszik egyik évben az egyik legelőt, következő évben majd kibérelnek egy másikat, magyarázta tereptapasztalatai alapján a helyiek hozzáállását Andrei Crișan.

A Túr Menti Védett Területek gondnokságát ellátó EKE részéről Márk-Nagy János elmondta, a különböző szarvasmarhafélék másképp legelnek, mint a juhok, utóbbiak egészen a gyökeréig lerágják a növényzetet, vagyis annak azt a részét, amit kedvelnek. Ha a juhok télen is legelnek, azok a növények nem lesz, amikor regenerálódjanak, és a legelőn csak azok a növényfajok maradnak, amelyek számukra fogyaszthatatlanok vagy alacsony tápértékűek. Ha ez évről évre ismétlődik, a gyepek állapota súlyosan leromlik. Ehhez még hozzájárul a taposás. Nem véletlen, hogy a legeltetésnek megvolt a szigorú rendje Erdélyben, Romániában és a szomszédos közép-európai országokban is, mert a téli és tavaszi legeltetésnek számos káros következménye van. A szénacsinálás kemény fizikai munka, és mivel sok juh van, a juhtartók nem is tudnak elég szénát felhalmozni, és kifizetődőbb nekik télen is legeltetni. Ily módon a legmagasabb fajgazdagságú gyepek, a kaszálók is degradálódnak, mert vagy felhagyják őket, vagy legelőnek, szántónak kezdik használni – hívta fel a figyelmet.

A természetvédelmi szakemberek nemzetközi és hazai kutatások sorát hozzák fel, amelyek az Európában még megmaradt romániai gyepek magas fajgazdagságát és természeti értékét méltatják. A Kelet-Kolozsvári-dombságon például a világ legfajgazdagabb vegetációjú gyepes területei találhatók meg, ami az eddigi hagyományos területhasználatnak a következménye, a kézi kaszálásé, a természetes trágyázásé, a kis mértékű legeltetésé.

A Keleti Dombság Natura 2000-es terület kezelési tervében – amely megjelent a Hivatalos Közlönyben, tehát helyi érvényességű törvénynek számít – világosan rendelkeznek arról, hogy a legeltetés csakis az április 15.-november 30. közötti időszakban engedélyezett. Ám az állattartók fittyet hánynak a kezelési terv előírásaira mindaddig, amíg egy országos törvényben az ő álláspontjukat támogatják. Andrei Crișan reméli, az új parlament kidolgoz egy olyan törvénycsomagot, amelyben betiltják a téli legeltetést, és amely hatékonyan védi majd a túllegeltetéstől a magas biodiverzitású gyepeket.

A teljes cikk elolvasható román nyelven a Romania Curata oldalán itt.

Címoldali fotó: Youtube

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >