2017. július 22. szombatMagdolna
38°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen lesz az időjárás a következő tíz évben? Erdélyi meteorológus a klímaváltozásról

Ambrus István 2017. február 08. 10:15, utolsó frissítés: 2017. február 13. 16:48

Miért nem válnak be a hosszútávú időjárás-előrejelzések? Mi az alapja az évszakhoz kötődő népi hiedelmeknek, és milyen a jelenkori éghajlatváltozás?


Az időjárás előrejelzésével kapcsolatos tévhitekről, a globális felmelegedés okozta klímaváltozás romániai jelenségeiről beszélgettünk dr. Makkai Gergellyel, az Országos Meteorológiai Hatóság vezérigazgatójával és a Marosvásárhelyi Meteorológiai Központ vezetőjével. A szakember elmondta, a klímaváltozást leginkább úgy lehet kimutatni, ha az időjárással kapcsolatos sok éves átlagértékeket összehasonlítjuk az aktuális adatokkal.

Az átlagérték azoknak az időjárási megfigyelések eredményeinek összessége, amelyeket az elmúlt több mint száz évben regisztráltak a meteorológusok. Marosvásárhelyen 1896-tól léteznek sztenderdizált, igazolt mérések, ezeknek az átlagát tekintjük mi az adott nap vagy az illető hónap átlagértékének - mondta Makkai Gergely.

Makkai Gergely


Ezekkel az átlagértékekkel hasonlítják össze a jelenleg végzett mérések adatait, az eltérések pedig igazolják a klímaváltozás tényét.

Hosszú évekig az időjárás ezek körül a középértékek körül alakult, csak időnként szakította meg ezeket a folyamatokat egy szélsőséges jelenség. A hetvenes évektől ez a folyamat felgyorsult, és a kétezres évektől még intenzívebbé vált. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az időjárás folyamatát egyre inkább a szélsőséges események határozzák meg, és nem az évszaknak megfelelő átlagértékek.

“Ez a jelenkori éghajlatváltozás. Régen az átlagértékek voltak döntő többségben, az volt a megszokott, ma viszont a nem szokványos lett a szokványos. Ezért van, hogy sokan szemünkre vetik, hogy miért beszélünk éghajlatváltozásról, hiszen régen is voltak alacsony hőmérsékletek, erős csapadékok. Ezt nem is vitatjuk. Azt mondjuk, hogy míg a múltban eseményszerűen ritkán következtek be, addig ma ezek gyakorivá váltak” - mondja a meteorológus.


Mitől hidegebb a tél az évszakhoz képest?


A megváltozott légköri tevékenység az egyik oka annak is, hogy gyakran hallhatjuk az időjárás-előrejelzésekben: az évszakhoz képest hidegebb lesz. A meteorológusok Romániában ezt az elmúlt években jegyzett adatokra, úgynevezett keretszámokra hivatkozva állapítják meg. A szakember elmondta, hogy például Marosvásárhelyen a legnagyobb jegyzett januári maximum érték az 1958. január 3-án mért +11,4°C, a legalacsonyabb -32,8°C, amelyet 1963-ban regisztráltak. Az adott hónapban mért hőmérsékleti értékeket a már regisztrált adatokkal is összehasonlítják, ezek alapján számolt átlag eredményei szerint kiderül, hogy az adott térségben az évszaknak megfelelő-e az időjárás. Marosvásárhelyen idén a január hónap megállapított átlagértéke 3,3°C volt.

Meteorológiai állomás a Vigyázón


A légköri változások miatt csak tíz napra lehet előrejelezni pontosan az időjárást


A szakember szerint néhány évvel ezelőtt szinte egy-másfél hónapra vonatkozó előrejelzéseket lehetett kibocsátani, mára ez megváltozott, és annak ellenére, hogy technikailag is rengeteget fejlődött ez a szakterület, paradox helyzet alakult ki, ugyanis az előrejelzések megbízhatósága, beválási valószínűsége csökkent. Makkai Gergely szerint ez annak tulajdonítható be, hogy a légkör átalakult, dinamikusabbá vált, éppen a globális felmelegedés folyamán. Azok a matematikai modellek, amelyek ezelőtt harminc évvel érvényesek voltak, ma már kissé veszítettek a pontosságukból. Ennek következtében átalakultak a beválási valószínűségek is.

Ennek a negatív hatásából következik az is, hogy nem lehet hosszú távra szóló időjárás-előrejelzést kibocsátani. Amire valóban lehet alapozni, az a három napra szóló előrejelzés, ennek a megkövetelési valószínűsége 95-96 százalék között van. A tíz napra szóló előrejelzések beválási valószínűsége ennél kicsit alacsonyabb, de 90 százalék fölött van. Az ennél nagyobb, például a 2-3 hónapos időintervallumú előrejelzések esetében a beválási valószínűség napjainkban olyan alacsony, hogy csupán a becslések tartományába tartozik, a beválási valószínűségi indexük ezeknek 60-70 százalék körül van.


A medve szerint itt a tavasz, de ez már semmit nem jelent

Számos népi hiedelem alapszik az időjárási megfigyelésekre. Az egyik ilyen hiedelem február másodikához kötődik, ugyanis a népi hiedelem szerint ha ekkor a medve előjön a barlangjából és megijed az árnyékától, azt jelenti, hogy hosszú lesz a tél. Hasonló népi megfigyelésekre épül a márciusi Sándor, József, Benedek névnapokhoz kapcsolódó tavaszvárás, amely szerint március 18-a a tavasz első meleg napja. Makkai Gergely szerint ezeknek a megfigyeléseknek volt ugyan valóságalapjuk, de napjainkban az éghajlatváltozás miatt már nem érvényesek. „Ezek óriási értékűek, ugyanis az emberek régen jobban függtek az időjárástól, megfigyelték annak evolúcióját, és észrevették, hogy egyes naptári pontok körül besűrűsödnek, vagy jellegzetessé válnak bizonyos időjárási jelenségek. Ezek fennmaradtak a kalendáriumokban, a kollektív memóriában, kialakultak a hagyományok, a népi mondák, amelyek erre alapoznak”


Azt sem lehet előre jelezni, hogy milyen lesz az évszakok időjárása

Makkai Gergely szerint ennek a folyamatnak további oka, hogy a levegő egy nagyon képlékeny közeg, ha melegszik, rugalmassá válik, felgyorsulnak benne bizonyos jelenségek, és az egyik legfontosabb dolog, aminek a mozgása igen felgyorsul a légkörben, az a vízgőz. A vízhez köthető a meteorológiai jelenségek kb 70%-a, ami konkrétan azt jelenti, hogy a melegedés következtében felgyorsul a párolgás, ahogy felfele száll és hevesebbek a felszállások, gyorsabb a kicsapódás, nagyobb méretű és hevesebb zivataroknak, viharoknak helyet adó felhők képződnek, amelyből az utóbbi években nagyon heves csapadékok hullnak, amelyek sok esetben károkat okoznak. Ezeknek a csapadékoknak gyors a lefolyása, és lemossák a termőtalajt, elpusztítják a növényeket. Ez a felgyorsult ciklus egyéb változásokat is okoz, a többi légköri jelenség is felgyorsul.

„Megváltozott a légkör pszichikai állapotának jellemzője. Ebből kifolyólag mindent tovább lehet ragozni. Annak idején - lévén én már az idősebb korosztályhoz tartozom - gyerekkoromban mikuláskor lehullott a hó, és az megmaradt. Március 8-án még hóban mentünk hóvirágot szedni édesanyánknak”.


Hiába hitetlenkedik Trump, a tények makacs dolgok

A Donald Trump amerikai elnök által diktált új narratíva kapcsán, amely a globális felmelegedés tényét vonja kérdőre, Makkai Gergely kifejtette, egyértelmű, hogy gazdasági érdekek állnak a háttérben, ugyanis a nagy profitot hozó gazdasági tevékenységek mind környezetszennyezőek, elsősorban a légkör kémiai átalakításával járnak.

"Ma már ha valaki tagadja azokat a tényeket, amit az adatok evolúciójából ki lehet hámozni, és követi a világban lezajló jelenségeket - ami nálunk abban is megmutatkozik, hogy egyre több a mediterrán ciklon, amelyek szélsőséges időjárást, katasztrófákat okoznak -, azt jelenti, hogy erről vagy nem akar tudomást venni, vagy a természet ellen játszik, és az emberiség kárát akarja - mondja a meteorológus.




Régi oldal >