2017. május 29. hétfőMagdolna
11°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Három nagykapacitású szemétégető épülhet. A légszennyezés Székelyföldet is érintené?

Ambrus István 2017. március 08. 17:11, utolsó frissítés: 2017. március 10. 13:28

Jóváhagyhatja a környezetvédelmi minisztérium azoknak a szemétégetőknek a megépítését, amelyekre a Ciolos-kormány nemet mondott. Az egyik Brassó megyében lehet.


Az Európai Bizottság és a környezetvédelmi minisztérium március 3-i találkozóját követően felmerült annak a lehetősége, hogy az utolsó száz méteren megváltoztatják az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, számolt be a ecomagazin.ro. Ennek értelmében három nagy kapacitású szemétégető épülhet Bukarestben, Bákó, valamint Brassó megyében. A terv szerint ezekben a létesítményekben égetnék el a környező régióban keletkezett háztartási hulladékot.

Az SC Fischtner Environment nevű tanácsadó cég az Európai Pénzalapok Minisztériuma finanszírozásában, 1.5 millió lejért készítette el azt az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, amelynek előzetes változatát 2016 decemberéig kellett bemutatnia. Az illetékes cég pénteken a terv átadásának újabb három hónapos halasztását kérte az Európai Bizottságtól, arra hivatkozva, hogy Románia továbbra sem létezik szelektív hulladékgyűjtés, ezért lehetetlen bizonyos innovatív megoldásokat alkalmazni a hulladékgazdálkodás terén.

Raul Pop volt környezetvédelmi államtitkár mandátumának lejárta előtt nem sokkal azt hangoztatta, szerinte Románia jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyen a hulladékgazdálkodás terén. Véleménye szerint a probléma orvoslásához elsősorban több szemétlerakóra lenne szükség, valamint a valóban eredményes megoldás érdekében első lépésként a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére kellene koncentrálni a közintézményekben, kórházakban és a háztartásokban is.

Véleménye szerint a szemétégető azért sem segít megoldani a problémát, mert ahhoz, hogy gazdaságos legyen, a jelenleg Romániában termelt háztartási szemét mellett további, nagyobb kalóriaértékű hulladékot kellene importálni, vagy ki kéne zárni bizonyos éghető anyagként szolgáló hulladékok újrahasznosítását, mint például a papír, karton, bizonyos típusú műanyagok, gumi vagy a fa.



Nemcsak gazdasági, egészségügyi szempontból is problémás

Egészségügyi szempontból is gondot okoznak a szemétégetők, amelyeknek a káros hatásait lehet ugyan csökkenteni különböző szűrő-tisztító berendezésekkel, de teljes mértékben kiküszöbölni lehetetlen. Ugyanakkor figyelembe kell venni az esetleges emberi mulasztásokat, vagy azokat az eseteket, amelyek során a létesítmény vezetői nem tesznek eleget a törvény által előírt, a működést szabályozó kötelességeknek.

Ráadásul a legsúlyosabban azokat a közösségeket érinti, amelyek a szemétégetőhöz viszonylag közel, tíz kilométeres körzetben helyezkednek el. Ilyen problémákra már volt példa Romániában, amikor a Jászvásárhoz közeli, mérgező anyagokat megsemmisítő hulladékégető miatt a tomeşti lakosok körében egyre nagyobb mértékben jelentkeztek egészségügy problémák, majd ennek következtében a hatóságok bűnvádi eljárást indítottak a szemétégetőt működtető Demeco nevű cég ellen.

Az is kérdéses, hogy amennyiben Brassó megyében építenék meg a szemétégetőt, az pontosan hol helyezkedne el, milyen megyékkel lenne szomszédos, és mekkora létszámú közösségeket érintene. Ugyanakkor Románia hulladékgazdálkodás terén vállalt kötelezettségei alapján 2020-ig a háztartási szemét 50 százalékát kellene újrahasznosítani, amely tervnek nem része a szemétégetők építése. Bukarestben évente 40.000 tonna hulladék keletkezik, amelyből csupán 19.000 tonna kerül újrafelhasználásra.


Svédország elektromos áram és hőenergia formájában hasznosítja újra a szemetet

Bármennyire meglepő, a svédek szerint ez járható út, és ez az egyik oka az országban termelt szemét 99%-os újrahasznosításának, ugyanis az elégetett szemetet is az újrahasznosítás kategóriájába sorolták. Az így termelt hőt a lakóházak fűtésére, valamint elektromos energia termelésére használják, így az elmélet szerint valóban újrahasznosítható a hulladék, hiszen hő- és elektromos energiává alakul. Ez a technológia annyira eredményesnek bizonyult, hogy a svédek a környező országokból importálnak szemetet, hogy elégethessék.

Ezt a példát más nyugati országok is követik, olyanok, mint Németország, Dánia vagy Hollandia. Az említett országokban ugyanakkor a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás mértéke is nagy, ezért ahhoz, hogy a szemétégetők működtetése kifizetődő legyen, szintén más országokból importálnak hulladékot, miközben az újrahasznosításra is nagy energiát fektetnek.



Annak ellenére, hogy Svédország a szemétégetést az újrahasznosítás kategóriájába sorolta, valójában nem az. Az igazi megoldást az jelentené, ha kevesebb szemetet termelnénk, többet hasznosítanánk újra és ha Románia is képes lenne tartani magát azokhoz a vállalásokhoz, amely szerint 2020-ra a szemét 50%-át újrahasznosítja.

A Bukarest-Ilfov körzetében esedékes 250 millió euró értékű beruházás ellen már aláírásgyűjtés is indult, a petícióban azt kérik a lakosok, hogy a hatóságok ne adják meg a projekthez szükséges engedélyeket.




Régi oldal >