2017. szeptember 21. csütörtökMáté, Mirella
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lustaságból égetjük fel a természetet: tévhit, hogy a tarlóégetés bizonyos esetekben legális

Ambrus István 2017. március 11. 15:31, utolsó frissítés: 15:35

A tavasz közeledtével egyre több helyen égetik fel a száraz növényzetet annak ellenére, hogy a környezeti károk okozását a törvény is tiltja.


A kora tavasz beköszöntével egyre több helyen gyújtják fel az útszéli növényzetet és a mezőgazdasági területeken hagyott biomasszát. A tarlóégetés aktív mezőgazdasági területen zajlik, és az a célja, hogy az ottmaradt biomasszától megtisztítsák a földeket. Ilyen céllal égetik fel a parlagokat is, ahonnan a nagy termetű elszáradt növényeket távolítják el, ezzel tartják frissen a területet. A legelőknek, kaszálóknak és más természetközeli gyepek égetésének az oka, hogy az állatállomány csökkenésével a kaszálást már nem érdemes elvégezni, ezért felhalmozódik rajta a biomassza, ami elősegíti a cserjésedést az illető területen, az után viszont már nem jár mezőgazdasági támogatás. Az elszáradt növényzettől égetéssel a legkönnyebb megtisztítani a területet, és annak ellenére, hogy ezt a törvény is tiltja, nehéz visszaszorítani a környezetkárosító tevékenységet.

A kora tavasz beköszöntével kezdődő tevékenységek anyagi károkat is okoznak, ugyanis a tűz továbbterjedése miatt a természetes, értékes élőhelyek és az erdők is veszélyben vannak.



Domokos László, a Hargita megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője elmondta, a köztudatban él egy tévhit, miszerint bizonyos esetekben a környezetvédelmi ügynökség adhatnak engedélyt tarlóégetésre. „ Ez csak abban az esetben érvényes, ha a növényvédelem megállapítja olyan kórokozók megjelenését, amelyet kizárólag úgy lehet elpusztítani, ha felégetik a termőföld növényzetét. Ezen kívül a törvény egyetlen esetben sem teszi lehetővé a tarló és a parlagégetést”-mondta a környezetvédelmi felügyelőség vezetője, aki hozzátette idén még nem volt erre példa, viszont a mi vidékünkön ez egy hagyományos megművelési módszer, ugyanis régen ez nem számított tiltott tevékenységnek, és így tisztították meg a száraz gaztól a területeket.

Arról jelenleg egyetlen kutatómunka sem készült, hogy mennyire káros mindez a természetre nézve. „Nyugaton létezik egy úgynevezett fire management elmélet, amely alapján végeznek tisztítást tűz által, ennek keretében, ellenőrzött égetéssel erdőket is megtisztítanak, de nálunk ezt nem alkalmazzák, erre vonatkozó kutatómunka sem készül”-mondta Domokos László. A tarlóégetés esetében büntetés is kiszabható, ennek összege magánszemélyek esetében 3000 és 6000 ezer lej között van, jogi személyek esetében ez 25.000 és 50.000 lej. Ugyanakkor a földtulajdonosokra egy a tűzoltásról szóló 537/2007-es kormányhatározat is vonatkozik, amely azt is kimondja, hogy a tűzesetet észlelő személynek kötelessége megfékezni a tüzet, vagy értesíteni az illetékes hatóságokat, ellenkező esetben 1000 - 2500 lej közötti összegre büntethető.

Balla Izabella, a Hargita megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta, ilyen esetben a terület tulajdonosát terheli a felelősség. „Ha bejelentés érkezik, a polgármesteri hivatalok nyilvántartása alapján beazonosítjuk az adott személyt. Ameddig az illető nem tett feljelentést, hogy a területét felégették, azt sem tudja bizonyítani, hogy intézkedett a terület felégetése ellen”. Balla Izabella kifejtette, nem jellemző, hogy tarlótüzes bejelentések érkezzenek hozzájuk, de az ilyen tevékenységek „általában a területtulajdonosok tudtával történik, még ha azt vallják, hogy nem is. Kevés az a véletlen, amikor valaki felgyújt egy területet és a tűz magától terjed át egy másik mezőgazdasági területre is„



Fenesi Annamária növényökológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Transindexnek kifejtette, illegális égetések voltak és lesznek, ugyanis nehéz tetten érni az elkövetőt, főleg legelőkön és kaszálókon gyújtott tüzek esetében. “Egyértelműen a kényelem és a lustaság ennek az oka, nem éri meg a gazdáknak a biomasszával vesződni, de a támogatás jól jön, így választják az egyszerűbb, olcsóbb, munkakímélőbb eljárást. Az égetést, ami illegális" - mondta a botanikus.

A szakember kifejtette, végeztek arra irányuló kísérletet, hogy mennyire károsítja a növényzetet, a talajt a száraz növényzet felégetése. Ennek során hőérzékelő szenzorokat helyzetek a földbe és azt figyelték, hogy a felszíni hőhatás milyen mélyen hat a talaj alsóbb rétegeire.

"Azt derítette ki a kísérlet, hogy a talaj felszínén keletkező hőhatás a talajban 1-2 centiméter mélyen érezteti a hatását. A mélyebben lévő rovarok és magvak védve vannak, nincs hatással rájuk a magas hőmérséklet. Viszont a talaj felszínén lévő magvak, az éppen csírázó vagy fejlődő növények mindenképpen szenvednek a kora tavaszi tűztől. Emellett nagyon sok rovar ezekben a lágyszárú növényi részekben telel át, illetve a növényekre teszik a tojásaikat is, és ezek a tűzben mindenképp megsemmisülnek. Ekkor keletkezik a természetet érintő legjelentősebb kár"- mondta a szakember.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >