2017. július 22. szombatMagdolna
38°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Romániában is sok problémát okoznak a macskák

Ambrus István 2017. április 27. 11:05, utolsó frissítés: 11:05

Évente több millió madarat ölnek meg, és a vadmacskát is veszélyeztetik a házi kedvenceink.


A biodiverzitásra az invazív fajként számon tartott ragadozó emlősök jelentik a legnagyobb veszélyt. Nagyjából 30 olyan gerinces állatfaj van a világon, amely betolakodóként összesen 738 fajt veszélyeztet, vagy már teljesen kiirtott. Világszinten a fajok kipusztulásának 58%-a az invazív állatok miatt következett be, amelyeket a leggyakoribb esetben az ember hurcolt magával számos kontinensre. Kutatások szerint a macskák, rágcsálók, kutyák és a disznók okoznak a legnagyobb kárt ilyen téren. A városokban általános jelenség, hogy a tömbházak környékén élő gazdátlan macskákat etetik a lakók, ami csak fokozza a problémát.

Egy Amerikában végzett kutatás szerint a házi macskák évente 478 millió hüllőt és 173 millió kétéltű állatot ölnek meg. Madarak esetében ez a szám 1,3 és 4 milliárdra tehető, emlősökből pedig 6,3 – 22,3 milliárd esik áldozatul minden évben. Marton Attila biológus, a Milvus csoport tagja a Transindexnek elmondta, erre vonatkozóan Romániában nincsenek konkrét számadatok. „Elsiklunk fölötte, pedig nálunk akár komolyabb probléma is lehet, mint más országokban.

A macskák világszinten pusztítják az állatokat

A probléma a hajózás során a Föld különböző pontjaira elhurcolt fajokkal kezdődött. Így került invazív fajként a patkány egyes szigetekre, azok kiirtásához pedig macskákat telepítettek be, amelyek aztán elkezdték vadászni az ottani élővilág őshonos fajait, elsősorban a madarakat. Azokon a helyeken, ahol nincs természetes ragadozója egy bizonyos madárfajnak, sok esetben nem a sziklán vagy a fákon, hanem a földön fészkelnek. Ilyen helyzetben egy kisebb macskapopulációnak könnyen sikerül kipusztítania a madárállományt. A biológus szerint ott, ahol a madaraknak volt evolúciós idejük alkalmazkodni a macskákhoz, kialakult egy együttélési, koevolúciós egyensúly. Jelenleg a legnagyobb probléma Izlandon és Cipruson van.


Az köztudott, hogy a macska territoriális állat. Egy amerikai kutatás során, melyben jeladóval látták el az állatokat, kiderült, hogy a házi kedvencként tartott cicák 2 hektáros területet tartanak fenn. A gazdátlan macskák ennél jóval nagyobbat, mert vadászniuk kell. Az is kiderült, hogy azok a cicák, amelyek több táplálékot kapnak otthon, kevesebbet vadásznak. Egy olaszországi megfigyelés során olyan esetre is fény derült, hogy egyes macskák több házhoz is bejártak táplálékért, az ott lakó emberek pedig mind a saját házi kedvencüknek tekintették, mert az állat naponta legalább 2-3 órát töltött mindegyik gazdinál.

Elsőre jó megoldásnak tűnik etetni a tömbházak körül élő kóbor macskákat, hiszen a jóllakott állatok kevesebbet vadásznak. Marton Attila szerint azonban ez oda vezet, hogy a macskák rövid időn belül szaporodni kezdenek. „Ez a folyamat nagyon egyszerű, ugyanis ha egy macska kölykezik, valószínűleg a lakók ugyanannyi eledelt adnak, mint amennyit azelőtt, vagy ha többet is, előbb-utóbb a macskák száma meghaladja azt a szintet, amelyet már a tömbházlakók sem fognak tudni eltartani. Az állomány nagyobb lesz, mint a táplálék mennyisége, ezért ezek a macskák is elkezdenek intenzívebben vadászni a túlélés miatt” – mondja Marton Attila.


Mindent, ami kisebb náluk, képesek és hajlandóak is levadászni.

A macskák gyakorlatilag az összes városi fajt veszélyeztetik, főként a rigókat. „Amikor a rigófiókák kimásznak a fészekből, a szárnytollazatuk fejlett, viszont a mellizomzatuk gyenge ahhoz, hogy röpképesek legyenek. Ennek következtében 2-3 napig ugrálnak a fűben, miközben repülni próbálnak, de az elején nagyon nehezen megy nekik. Ezekben az esetekben sokszor az egész fészekaljat elpusztítják a macskák” – mondta a szakember. A rigókon kívül a cinegék és a verebek is nagy veszélyben vannak a kedvtelésből vadászó kedvencek miatt. „Valójában csak a vadászösztön miatt kapják el a kisebb élőlényeket, ritkább esetben a gazdának viszik ajándékba” – mondja Marton Attila.

Feketerigó fióka


A lakott területen a házi egér, patkány, vándorpatkány esik a a macskák áldozatául, kertvárosi környezetben előfordulhat mogyoróspele, gyík, béka, de előfordult olyan is, hogy a padláson telelő, védett állatnak számító denevéreket pusztítottak el.


Fajtársukat, a vadmacskát is veszélyeztetik

A vadmacska különálló, Romániában is védett faj, múlt évtől tilos vadászni, de a háziasított cicák túlszaporodása miatt egyre gyakrabban előfordul, hogy a két faj párzás során keveredik, aminek következtében hibrid faj alakul ki, ugyanis a vadmacskák génállománya módosul.

Romániában zajlott erre vonatkozó kutatás, amelyben valeriánás (macskagyökér), ragacsos anyaggal ellátott botokat helyeztek el a vadmacska természetes élőhelyein, ugyanis ezek az állatok mágikusan vonzódnak a macskagyökérhez, és a ragacsos „csapdákba” beleragadt macskaszőrön genetikai vizsgálatot végeztek. Ennek alapján kiderült, hogy 40 mintából 2-3 származott hibrid fajtól, ami vad és a házi macska közös genetikai állományát tartalmazta.

Marton Attila szerint „ez nem olyan rossz arány például Németországhoz képest, ahol már nem lehet találni tiszta genetikai állományú vadmacskát. Ezek az állatok emberi településhez közel, az erdő szélén élnek, de ide a házi macskák is kimerészkednek. Kutatásaink során előfordult, hogy lakott településtől 5 kilométerre is találtunk házi macskát”.

A vadmacska Európa egyik legkevésbé ismert emlős ragadozó faja.


Hosszú távon csak a gazdátlan házi macskák kiirtása segíthet?

„Ez a téma köztudottan darázsfészek, de ha biológiai szempontból közelítjük meg a kérdést, és a védett állatfajok megmaradása mellett érvelünk, azt kell mondanom, hogy a kutyát és macskát is otthon kell tartani. A problémát súlyosbítja a kóbor macskák kölykeinek megtartása és etetése, ha azoknak nem sikerül gazdát találni” – véli a biológus.

Az önmagában megoldás, ha a tömbházak körül élő kóbor ebeket és macskákat a lakosok ivartalanítják. A szigetvilágok biológiai sokszínűségének megőrzése érdekében a szakemberek az invazív fajok teljes kiirtását látják megoldásnak. „Úgy látom, hogy van egy váltás az emberek gondolkodásmódjában. Azok, akik eddig az ivartalanítást támogatták, egyre inkább a macskák elaltatását javasolják. Én az ivartalanítás, azt követően pedig az állatok visszaengedése mellett vagyok. A probléma az, hogy mindez hosszú távon hoz eredményeket. Ugyancsak az ivartalanítás mellett szól, hogy egyre több az olyan állatorvosi rendelő, amely ingyenesen vállalja a macskák sterilizálását” – mondja Marton Attila.

Kép forrása: Thetelegraph.com




Régi oldal >