2017. június 23. péntekZoltán
28°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Trump és a klímaegyezmény: ezért paráztak be a nyugati országok

Ambrus István 2017. június 09. 16:42, utolsó frissítés: 16:42

Az egész világ megdöbbent Trump döntésén: a nyugati országok csalódottak, még Észak-Korea is beszólt. Megnéztük, hogyan alakult Európában a károsanyag-kibocsátás 1990 óta.


A Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből való kilépése az egész világra hatással lesz, ezzel kapcsolatosan még Észak-Korea is úgy reagált, hogy a lépés buta és rövidlátó. Az 1970-es évek óta Európában is nagyon komoly erőfeszítéseket tettek az országok az ipar és az autógyártás terén, hogy mérsékeljék a környezetszennyezést, így például a kén-dioxid kibocsátást az EU-ban sikerült az évi 25,4 millió tonnáról 3,1 millió tonnára csökkenteni. Az Eurostat közzétette a légszennyezésre vonatkozó statisztikákat 1990 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan, amelyek jól mutatják a tagállamok erőfeszítéseinek mértékét.

A legtöbb gondot okozó káros anyagok a levegőbe kerülő ammónia, a kén-oxid, a nitrogén-dioxidok. (A nitrogén-monoxidot (NO), valamint a nitrogén-dioxidot (NO2) együttesen NOx-nak is szokták nevezni). A legtöbb NOx extrém körülmények között jön létre, leggyakrabban a belső és külső égésű motorok működése során. Ebbe a kategóriába tartozik a SOx , vagyis a kén-oxid kibocsájtás, ami közvetlenül kötődik a tüzelőanyagok kéntartalmához, valamint az NH3, vagyis az ammónia és a O3, az ózon is.

Az első három kategóriába sorolt szennyező anyagok azok, amelyek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a környezetszennyezéshez. Ezek létrejötte során fokozódik az üvegházhatás, ennek nyomán pedig az éghajlatváltozás, de ezek a légszennyező anyagok rendkívül káros módon hatnak az egészségre, és ezek hatására bizonyos kémiai reakciók során savas közegek jönnek létre. Ennek következtében olyan szintű savlerakódás jöhet létre a természetben, amely miatt a kihalás szélére kerülnek bizonyos növény- és állatfajok.

Nem véletlen, hogy már több mint fél évszázada azon fáradoznak a nyugati országok, hogy a hatalmas káros gázkibocsájtás mértékét csökkentsék. Ezért sokkolta a nyugati világot, hogy egy hete Donald Trump bejelentette, kivonja Amerikát a párizsi klímaegyezményből. Az Eurostat az amerikai elnök bejelentése után közzétette honlapján azt a statisztikát, amely jól mutatja, hogy mekkora mértékben csökkent az üvegházhatást kiváltó károsanyag-kibocsátás 1990 óta.


A grafikonon látható a kén-oxid, az ammónia, valamint a nitrogén-oxidok kibocsátásának mennyisége.


A levegőbe kerülő káros anyagok jelentős része az ipari tevékenységhez kötődik, valamint az egyre növekvő energiaigény kielégítéséhez. Az 1960-as években az elektromos energia megtermeléséhez rengeteg fosszilis tüzelőanyagot használtak számos országban, ezért a hőerőművek és gyárak egyre magasabb kéményeket emeltek, hogy így nagyobb területen szórják szét a szennyező anyagokat, csökkentve a közvetlen környezetre gyakorolt káros hatást.

A nitrogén-oxid kibocsájtás és az energiahordozók égetésének körülményei közt is szoros összefüggés van. Minél magasabb az égési hőfok, annál nagyobb a NOx kibocsájtás is, ezért a hőerőművekben az évek során azzal is kísérleteztek, hogy miként tudnak ugyanakkora teljesítményt elérni, miközben alacsonyabb hőfokon égetik például a szenet.

A legeredményesebben a kén-dioxid kibocsájtást sikerült csökkenteni az EU-ban. Ennek mennyisége 1990-ben 25,4 millió tonna volt, 2014-ben pedig ezt sikerült 3,1 millió tonnára letornászni. Ezen belül az energiatermelés során keletkező káros anyagok terén sikerült elérni a legáttörőbb eredményt, 24 év alatt a szennyezést sikerült 14,9 millió tonnával csökkenteni. Az ammónia magas tartalma is problémát jelent a kontinensen, ez okozza a legnagyobb elsavasodást, amelyet csak kis mértékben sikerült csökkenteni az elmúlt 24 év során, az éves 5,1 millió tonnáról 3,9 millió tonnára.



A NOx esetében is látványos eredményt sikerült elérnie az EU-nak, ennek az éves kibocsájtását 17,5 millió tonnáról sikerült 7,8 millió tonnára letornászni.



A NOx esetében legnagyobb mértékben a közúti közlekedésben és teherszállításban használatos gépjárművek okozták a károsanyag-kibocsátást, ezt sikerült nagy mértékben csökkenteni, és talán hosszú távon a múlt év folyamán kirobbant dieselegate néven elhíresült Volkswagen-botrány is hozzájárulhat a további károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

Az elmúlt években jelentős erőfeszítések árán sikerült pozitív eredményeket elérni, de ezekhez olyan környezetvédelmi egyezmények is hozzájárultak, mint például a párizsi klímaegyezmény, amely mellett kétszáz ország kötelezte el magát. A párizsi megállapodás célként fogalmazza meg az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket. Az ENSZ 21. Párizsi klímacsúcsát követően jelentősebbé vált az országok felelősségvállalása a klímaváltozás csökkentése terén, de mint a nemzetközi szerződések esetében lenni szokott, azok betartását gyakorlatilag semmi nem garantálja.

A párizsi klímaegyezmény a fosszilis energiahordozók kivezetését megcélozva azt eredményezné, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok, de akár 1,5 °C fok alatt tartaná. Az eddigi nemzeti hozzájárulások alapján az derül ki, hogy nem csupán a 2 Celsius-fokot nem tudnák tartani az országok globális szinten, de a hőmérséklet 2,7 – 3,5 fokkal is emelkedhet. Az ENSZ meteorológiai szervezetének becslése szerint, ha az Egyesült Államok nem tartja magát a klímaegyezményhez, az 0,3 Celsius-fokos többletemelkedéssel járul hozzá a klímaváltozáshoz.




Régi oldal >