2017. szeptember 21. csütörtökMáté, Mirella
13°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A „medvebűnözés” Bukarestbe viszi szerdán a székelyföldi elöljárókat

S. R. T. 2017. július 04. 17:16, utolsó frissítés: 17:17

A kilövési kvóta csak akkor segíthet, ha célzottan használják, máskülönben hozzájárul a problémához.


Bukarestbe készülnek szerdán a székely megyék elöljárói, hogy a medvetámadásokkal, medvék okozta károkkal kapcsolatos szempontjukat ismertessék a környezetvédelmi minisztériummal. A megyei tanácselnököket, a polgármestereket szerda délben fogadja Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter. Az elöljárók szerint a „medvekérdés” tarthatatlan - de mi is vezetett a jelenlegi helyzethez, és milyen megoldásokat lehet rá találni?

Az, hogy pontosan mit tárgyalnak a környezetvédelmi miniszterrel, és hogy mire jutnak, csak szerdán derül ki. Addig is az elmúlt napokban Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök több közleményt is küldött, a bukaresti látogatást „beharangozva”. Eszerint


több mint kétszáz polgármester, közbirtokossági elnök, vadásztársulati vezető és állattartó gazda

jelentkezett a megyéből a július 5-i megmozdulásra, amelyet amiatt szerveznek, hogy  „a medvék miatt már lassan rettegésben él egyes települések lakossága, és a helyzet tarthatatlan, az illetékes hatóságoknak tenniük kell ez ellen”. 



Borboly többször is kiemelte, hogy a megmozdulás nem a medvék ellen, hanem az emberek védelme érdekében történik. Ugyanakkor egy Facebook-oldalra várják a támadásokról készült fotókat, a megyei tanács honlapján pedig előfordult medvetámadásokat egy tátott szájú medvefejjel helyezik el térképen.

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök hétfői közleményében jelezte, hogy Háromszék is csatlakozik a bukaresti megmozduláshoz. "Nem a romániai medvepopuláció megtizedelését akarjuk elérni, hanem Kovászna megye esetében annak a 10-12 problémás medvének a kilövését kérjük, amelyek gondot okoznak az embereknek, lejárnak a falvakba, kárt tesznek a gazdaságokban" – fogalmazott Tamás azon a megbeszélésen, amelyet a megyeházán tartottak polgármesterek, közbirtokossági elnökök és gazdák részvételével, és amelyen az is elhangzott, hogy Háromszékről


három busznyi résztvevő

megy a tüntetésre, ugyanakkor a megyei tanácselnök mellett a háromszéki polgármesterek által is aláírt levélben fordulnak az illetékesekhez medveügyben.

Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök egy hete közölte, hogy "egyetértett a kezdeményezéssel, hiszen Maros megyében is jelentős károkat okoznak a medvék, és beavatkozásra van szükség az emberi áldozatokkal járó támadásokra megelőzése érdekében, ezért csatlakoznak a Hargita megyei kezdeményezéshez".

Csibi Magor, a WWF romániai vezetője a Transindexnek úgy nyilatkozott, a természetvédelmi szervezet - amely más mellett a medvék védelmével is foglalkozik Romániában - gyakorlatilag majdnem mindenben egyetért a megmozdulás kezdeményezőivel, ugyanakkor határozott meggyőződése, hogy a kilövési kvóták, a trófeavadászat visszavezetése nemhogy segítene a problémán, hanem súlyosbítaná azt. A WWF-elnök szerint pontosan ez történt, amikor kilövési kvóták voltak, akkor nem a valóban problémás egyedeket távolították el, amelyekre már más megoldás tényleg nincs, hanem a domináns hímeket. Éppen ezért a beavatkozási kvótákat, amelyekre sürgősségi eljárássál engedélyt adhat a minisztérium, szükségesnek tartják,


feltéve hogy tényleg azok a medvék lesznek kilőve, amelyek a problémát okozzák.

Csibi szerint számos probléma van, amiről még beszélni kellene a medvékkel kapcsolatban. Az tévhit, hogy a medvék elszaporodtak volna, amióta nincs trófeavadászat, ez lehetetlen, mivel a szaporodási ciklus még nem tart ott. Az is baj, hogy a kártérítési rendszer nem úgy működik, ahogy kellene, a dokumentáció túl bonyolult, ezért érzik úgy az emberek, hogy nincsenek megfelelően kártalanítva a medvék okozta pusztítások után, és ezen mindenképp kellene változtatni. Problémának nevezte még a menedzsmentet is az adott megyékben, amelynek egyik része a medvék túlzott etetése az erdőben, másfelől a medvék turisztikai célokra történő „kihasználása”, azaz közel csalogatása és mutogatása is fokozza a problémát.

A WWF-igazgató emlékeztetett, hogy június elején az ember és a nagyvadak együttélésével foglalkozó európai uniós platform zajlott, ennek zárónyilatkozata pedig mindenki számára elfogadható megoldásokat tartalmazott. (Borboly Csaba egyébként üdvözölte is blogján a zárónyilatkozatot.) Továbbra is úgy gondolja, hogy létezik a középút, és az ebben a dokumentumban foglaltakat lehet alkalmazni és továbbvinni, hogy az eredmény emberek és állatok számára is jó legyen. A dokumentumban (amely angolul itt, románul pedig itt tekinthető meg) többek között

pontosan a kármegtérítési rendszer jobbá tétele és a problémás egyedek kezelése is szerepel.


Kedden egyébként Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt közölte, az RMDSZ egy olyan törvénymódosítás-tervezetet nyújtott be, amely a jövőre nézve kívánja "orvosolni a medveproblémát", és amely azt tartalmazná, hogy minden év február 28-ig a szakminisztérium közölje a kilövési kvótát, amennyiben ezt nem teszi meg, az szankciókat vonna maga után.

A "medvebűnözéssel" kapcsolatos tévhitekről és féligazságokról 2014-ben írtunk kétrészes cikket, ez itt és itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >