2017. szeptember 21. csütörtökMáté, Mirella
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogy érhet véget a világ? Egy meggyőző könyv az apokalipszisről

Ambrus István 2017. szeptember 14. 11:32, utolsó frissítés: 11:55

Egy amerikai szakújságíró szerint harminc éven belül az ivóvízért fogunk háborúzni, a civilizációnk pedig hamarabb pusztul el, mint a természet.


Gondoltál már arra, hogy érhet véget a világunk? The Ends of the World címen jelent meg Peter Brannen tudományos szakújságíró könyve, amely a globális felmelegedés miatt az élőlények tömeges kipusztulását jósolja. Az éghajlatváltozás az emberiségre nézve is katasztrofális következményekkel jár, de a szerző szerint néhány állat, pl. a madárfajok jobban fogják viselni.

A klímaváltozás hatása Romániában is érzékelhető, ezt jelzi az egyre instabilabb légköri aktivitás, a nagymértékű erdőkitermelés miatt rendszeressé vált áradások, de változás kimutatható az éves átlaghőmérséklethez képesti eltérésekben is.

Brannen könyvében összefoglalja azoknak a folyamatoknak a végkifejletét, amelyek kevesebb mint 100 év alatt fognak bekövetkezni, és amelyek már elkezdődtek. A természeti katasztrófák, amelyek az elmúlt ezer évben csak nagyon ritkán fordultak elő, ma már szinte rendszeressé váltak. Ennek oka, hogy legkevesebb 1 Celsius-fokkal emelkedett a Föld légkörének hőmérséklete az iparosodás kezdete óta.

A The Guardian Brannen könyvét bemutató cikkében részletesen ír arról, hogy mi történne, ha az emberiség az összes rendelkezésére álló fosszilis nyersanyagot elhasználná. A bolygónk hőmérséklete 18 Celsius-fokkal lenne magasabb a jelenleginél, a tengerek szintje pedig több métert emelkedne. Ez súlyosabb következményekkel járna, mint a perm korszak végi kihalás, amelyben a vízi és szárazföldön élő növények és állatfajok jelentős része elpusztult.


A könyv kapcsán Matthew Huber, a New Hampshire Egyetem paleoklimatológusa kifejtette, hogy amikor a Föld hőmérséklete 4 Celsius-fokkal több volt a jelenleginél, a tengerek szintje 80 méterrel magasabb volt mint most. Egy ilyen szintű éghajlatváltozáshoz az állatvilág bizonyos fajai könnyebben adaptálódhatnak, a fő kérdés viszont az, hogy miként próbálná meg túlélni az emberiség.


„A modern világ csatatérré változik”

Így véli a paleoklimatológus, aki a The Guardiannak adott interjúban kifejtette, hogy az élőhelyek felaprózódása miatt sokkal nehézkesebbé válna az éghajlatváltozás által kiváltott migráció.

„Ha a globális felmelegedés mértékét sikerül annyira lecsökkenteni, hogy az ne haladja meg a 10 Celsus-fokot, legalább az elkerülhető, hogy az emberek ne kapjanak hőgutát. A madarak és a gyíkok viszont jól fogják viselni mindezt”- véli Huber, aki szerint az emberi civilizáció sokkal hamarabb pusztul majd el, mint a természet, ugyanis az emberiség túlságosan függővé vált az őt körülvevő modern infrastruktúrától.

A paleoklimatológus erre az 1977-es, New Yorkban bekövetkezett, 25 órán át tartó áramszünetet hozta fel példának. A „rémület éjszakáján” több ezer üzletet kifosztottak, a zavargásokban pedig a társadalom minden rétege részt vett. Ezt követően 3776 embert tartóztattak le, az anyagi károkat csaknem egymilliárd dollárra becsülték. Indiában is történt hasonló eset, amikor 2012-ben egy monszun miatt 670 millió ember, a világ összlakosságának 10%-a áram nélkül maradt.

A Guardian szerint a legkevésbé rémisztő elképzelés alapján is óriási nyomás fog nehezedni a nagyobb vízkészletekkel rendelkező országokra a klímamenekültek miatt. Ez komplex gazdaságbiztonsági és politikai kérdéseket is felvet, amint már a közel-keleti konfliktus miatt bekövetkezett menekültválság kezelése kapcsán is bebizonyosodott.

New York, 1977


Az ivóvíz miatt fogunk háborúzni 2050-ben?

A klímaváltozás összetett dolog, viszont egyértelmű jelei vannak Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában, de még Európában is, ahol 2003-ban egy hőhullám következtében 30 ezer ember vesztette életét. 2010-ben Oroszországban történt hasonló eset, amikor szintén egy hőhullám következtében 15 ezer ember hunyt el. 2015-ben Pakisztánt sújtotta hasonló természeti katasztrófa a Ramadán idején, ami hozzávetőlegesen 700 ember életét követelte. Az elmúlt évek eseményei is jól mutatják, hogy a közel-keleti helyzet jelenlegi kialakulásához az éghajlatváltozás és a vízhiány is hozzájárult.

A World Resources Institute szerint a világ leginkább vízhiánnyal fenyegetett 33 országa közül 14 a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található. Ez azért is visszás helyzet, mert a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok csupán 4%-át bocsátja ki Afrika, mégis a legnagyobb mértékben érinti az éghajlatváltozás. Ugyanakkor a gazdaságilag kevésbé fejlett országokra jellemző leginkább a nagymértékű népességnövekedés. 1927-ben a föld népessége kétmilliárd volt, jelenleg hét és fél milliárd. Az ENSZ egyetemének Környezeti és Emberi Biztonsági Intézete szerint 2050-re 50 és 200 millió lehet a klímamenekültek száma. Az országok földrajzi adottságaiból kifolyólag a legtöbben Európába próbálnak eljutni, ekkora mértékű migrációra pedig sem a kormányok, sem a különböző intézmények nincsenek felkészülve.

Az afrikai Csád-tó jelenleg is mintegy 7o millió ember vízellátását biztosítja


Matthew Huber szerint a várható menekültválság a legrémisztőbb forgatókönyv: „Egyetlen gazdasági szakember sem modellezte még, hogy mi történik egy országgal, ha a lakosság 10%-a menekülttáborokban ücsörgő bevándorló lesz. Az ilyen esetben készített gazdasági modell szerint, ha például Kínából érkezik egy bevándorló, rögtön munkát biztosítanak számára. A valóságban viszont a menekültek a táborokban reményvesztetten élnek és egyre dühösebbé válnak, mert még a megélhetésük biztosítására vonatkozó gazdasági kilátásaik sincsenek. Ez már az a pont, amikor a tömeges bevándorlás az országok létét fenyegeti. Az ilyen szélsőséges helyzetekben nagy nyomás nehezedik a közösségekre. Ha ennek a legerősebb tagjai kihullanak, a náluk gyengébbek veszik át a helyüket, de ha nem felelnek meg a feladatnak az egész közösség összeomlik.”.


Hogyan pusztulnak ki a növény- és állatfajok a hőmérséklet emelkedésével?

Amennyiben a mostanihoz képest 1 fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, elpusztul a krill rákok populációja, ami a pingvinek fő táplálékforrása. 1.6 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén elpusztul a tajga és a hideg övezet közt átmenetet képező, erdős tundra, ami a hiúz, a rénszarvas természetes élőhelye. A párizsi klímaegyezményben meghatározott 2 Celsius-fokot meghaladó éghajlatváltozás esetén megkezdődik a nagytestű afrikai emlősök kipusztulása, 2.6 Celsius-fok fölött az esőerdők többsége, vele együtt az olyan őshonos állatfajok, mint az orangután, jaguár vagy a lajhár tűnik el. A 4 Celsius fokot meghaladó hőmérsékletváltozás esetén a fajok 70%-a kipusztul és megkezdődik a Föld elsivatagosodása.

(Forrás: The Guardian)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >