2017. november 21. keddOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyulafehérvár is elindult a smart city-vé válás útján, de mitől lesz okos egy város?

Ambrus István 2017. október 19. 14:59, utolsó frissítés: 15:18

Szenzorok, számítógépes rendszerek, ingyen wifi és okostelefonok hálózata szükséges hozzá, de kell valami más is.


Annak ellenére, hogy a smart city fogalma nem egyértelmű, nagyon sok város vallja magát ilyennek. Az okos városok lényege, hogy úgy használják fel a modern technológia vívmányait, hogy annak köszönhetően a leghatékonyabb módon gazdálkodjanak az elektromos energiával, könnyebbé tegyék bizonyos közhasznú szolgáltatások igénybevételét, csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást, ennek köszönhetően pedig a városban élők ökolábnynomát.

Sok esetben ez a koncepció nem jelent radikális változást a hagyományos városfejlesztéshez képest, viszont újabb lépést jelent az összehangoltabb, integráltabb és még hatékonyabb urbánus élettér kialakításának irányába. Az Európai Bizottság kezdeményezésére több ilyen jellegű fejlesztési program is indult, többek közt a Smart Cities Information System portál, amely az EU által finanszírozott épületenergetikai demonstrációs projekteket eredményének bemutatásában segít.



Hogy állunk ezen a téren?



Kolozsváron ilyen tekintetben az volt az első lépés, hogy a városvezetés kialakította a tömegközlekedést megkönnyítő digitális tájékoztató rendszert, amelyen keresztül percre pontosan nyomon követhető a buszok érkezési ideje a főbb útvonalakon. Újabb lépés volt az okos város kialakításának irányába az a digitális jegyautomaták elhelyezése, de az SMS alapú buszjegy-vásárlás, és a parkolási díjjak SMS-ben történő fizetése is. A kolozsvári városvezetés több alkalmazást is fejlesztett, ami szintén gyorsabbá teszi az ügyintézést és számos probléma megoldását.

Az egyik ilyen applikáció a Cluj Parking, amelyen ellenőrizhető a nagyobb parkolóházak telítettsége, így az autóvezetők időt és üzemanyagot is spórolhatnak. A My Cluj applikáción keresztül pedig lakossági bejelentést is lehet tenni, amelyek egy interaktív térképen jelennek meg, amelyekre a városháza alkalmazottai is reagálhatnak. Ezen kívül pedig olyan alkalmazásokat is létrehoztak az IT-szektorban dolgozók, melyeket a polgármesteri hivatal rendelkezésére bocsátva a városba érkező turisták eligazodását segítik. Ezen keresztül útmutatást kaphatnak a nevezetes látványosságokról, szórakozóhelyekről és kávézókról.

Gyulafehérváron is vannak hasonló kezdeményezések, amelyeket az Orange szolgáltató támogat. A teljes Smart City rendszer kiépítése 2018-ban fejeződik be. Ennek elsősorban az a lényege, hogy egy ingyenes wifi-hálózatot építsenek ki a hozzátartozó alkalmazásokkal, amelyen keresztül a történelmi városrészben kézenfekvőbb tájékoztatást nyújthatnak a turistáknak. Ezen kívül az autóbuszokat a levegő tisztaságát mérő rendszerekkel szerelték fel, illetve 600 szenzort helyeztek el a város különböző pontjain, amelyek egy komplex digitális infrastruktúrát alkotnak. Két iskolában pedig bevezették a digitális napló alkalmazását és táblagépekkel látták el az egyes osztálytermeket. Ezekben a kezdeményezésben összesen 120 tanár és 1500 tanuló vesz részt.


Szingapúrt kellene utolérni?

Az okos városok koncepciójának gyakorlati kialakítása végső soron azt a célt szolgálja, hogy minél integráltabb szemléletű megoldást találjon a városon belül párhuzamosan futó, bonyolult folyamatok kezelésére. Ezen keresztül pedig a városban élők, és az ilyen adminisztrációs rendszereket működtető szereplőket össze tudja kötni, így téve élhetőbbé az urbánus környezetet.

A smart cities fogalom, pontosabban az ezt magukon viselő városok három kategória alapján elemezhetők. Ezek a technokrata, a komplex szemléletmód, illetve magukat a városokat rangsoroló értelmezések kategóriája.

A technológiai megközelítés alapján is smrat city-nek kategorizálható be egy város abban az esetben, ha megfelelően kiépíti az úgynevezett ICT rendszert. Ezen keresztül egy olyan hálózat jön létre, melyben összekapcsolódik a fizikai infrastruktúra, a szociális és az üzleti szektor az információs technológián keresztül. Ez gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a szenzorokon, okostelefonokon és kamerákon keresztül összegyűjtött adatok egy központi adatbázisba futnak be, amelyek bármikor elérhetők és elemezhetőek.

Ilyen tekintetben jelenleg világszinten Szingapúr a “legokosabb” város, amely a Virtual Singapore nevű rendszeren, a városban felszerelt szenzorokon keresztül rengeteg adatot begyűjt, majd számítógépes program segítségével ezeket elemzi, így a hatóságoknak könnyebb hatékonyabbá tenni a városrendezést, illetve gyorsabb megoldást találni a jelentkező problémákra. Ennek a rendszernek hátránya is van, az emberekre vonatkozó személyes adatokat is begyűjt, ami bizonyos esetben sértheti a magánszférát.

Az IBM is felismerte az ilyen jellegű lehetőségekben rejlő potenciált és elkészítette a saját Smart City kezdeményezését, amely intelligens megoldásokat kínál az élhetőbb város kialakításához. A cég ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek megvalósításához elengedhetetlenül fontos, hogy együttműködjön a lakossággal. Ezen elképzelés alapján az a város nevezhető smart citynek, amely ötvözi a tradicionális, a modern információs és kommunikációs eszközöket annak érdekében, hogy az így létrejövő emberi tőkében kamatoztassa azt.

Ennek az elképzelésnek egy kevésbé futurisztikus változata a komplex szemléletmódon keresztül testesülhet meg, amelynek az a koncepciója, hogy a város innovációs kapacitással rendelkezik, ami egyben jelenti a benne élő társadalom kreativitását és az erre épülő digitális infrastruktúrát. Ebben nem az informatikai megoldások az elsődlegesek, hanem az emberi és a társadalmi tőke.

Okosvárosok a technikai és egyéb jellegzetességiek alapján.


Rudolf Goffinger, a Bécsi Egyetem építésze egy tanulmányában úgy határozza meg a közepes nagyságú európai városok osztályozásáról készített besorolásban az “okos városokat” amelyek elsősorban a tudatosságra, reflexivitásra, alakíthatóságra és az összhangra fektetik a hangsúlyt, de jellemzi őket az önhatározottság és a stratégiai viselkedés is.

Az okos városok kategorizálása eltérő indikátorrendszer szerint zajlik, a valóban smart city-k elsősorban Észak-Amerikában illetve Ázsia metropolis övezetében találhatók, ilyenek Hongkong, Szingapúr vagy Szöul. Európában elsősorban az észak-európai országokban vannak ilyen besorolású városok, ilyenek Oulu, Stockholm, Ausztria esetében Linz és Salzburg. Ilyen tekintetben nem meglepő módon

Románia Bulgáriával és Magyarországgal együtt az utolsó helyen találhatók.


A smart city kapcsán történő meghatározásokban az indikátorrendszerek felhasználásával, az elemzések elvégezése után pontosan kimutatható, hogy milyen területeken van szükség különböző fejlesztésekre. Luxemburg esetében például az derült ki, hogy a lakosság kevésbé hajlandó a kreativitásra, a felsőoktatási intézmények alacsony száma miatt pedig kevésbé ültethetők gyakorlatba az innovatív fejlesztések, valamint a továbbképzésre való hajlandóság is alacsony, így elsősorban ezeken a területeken kell fejlesztéseket eszközölni annak érdekében, hogy a város egyre inkább rendelkezzen a smart tulajdonságokkal.

A Rudolf Goffinger által készített 2007-es tanulmány rangsorolásában Kolozsvár nem szerepel, viszont Temesvár az 55. helyet foglalja el, Szeben a 63., Krajova pedig a 68. A technológia fejlődésével és az egyre nagyobb lakosú városok kialakulásával jogosan merül fel a kérdés, hogy miként lehetne élhetőbbé tenni az urbánus környezetet, és hogy lehetne létrehozni olyan életteret a városon belül, amely részben megoldja a jelenlegi legfőbb problémákat.

Világszinten a jóléti államok városainak 80%-a számos problémával kell szembenéznie, ami egyben gazdasági, demográfiai szociális és környezetvédelmi kérdéseket is magában hordoz. A globális szintű urbanizáció miatt 2050-re a világ lakosságának 70 százaléka városokban fog lakni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >