2017. november 21. keddOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Milyen hatása lenne a természetre, ha a bányászat javára módosítanák a környezetvédelmi törvényt?

(szerk.) 2017. október 27. 11:22, utolsó frissítés: 12:27

Az elgondolás szerint a bányák környékén lévő természetvédelmi övezet egy részét kivonnák a védettség alól.


A Mediafax szerint a szenátus hétfőn megszavazta az 57/2007-es sürgősségi kormányrendelet módosítását, amely lehetővé teszi bizonyos esetekben a természetvédelmi területek kiterjedésének megváltoztatását, amennyiben az valamilyen bányakitermelés tevékenységét nehezíti.

A PSD ás ALDE közös indítványa a két párt szerint azért volt indokolt, mert több olyan vállalat is létezik, amelyek jogszerűen, és a szabályokat betartva végezték a kitermeléseket 2007-ig, amikor is az országban kijelölték a természetvédelmi területeket, és gyakorlatilag ezzel sok esetben ellehetetlenítették a gazdasági tevékenységüket. A módosítás értelmében a természetvédelmi terület határait át lehetne írni, illetve az engedélyeztetésnél már nem kellene kikérni például a Román Tudományos Akadémia véleményezését sem, csupán helyi szervekkel kellene engedélyeztetni a projekteket. A módosítást 66 igen, 22 nem arányban szavazták meg, támogatta többek közt az RMDSZ hat szenátora is.

A törvény kapcsán László Attila a Transindexnek elmondta, az 57/2007-es sürgősségi kormányrendelet módosítása egy olyan kérdést próbál rendezni, amely azokra a bányászati kitermelésekre vonatkozik, amelyek a környékét időközben környezetvédelmi területté nyilvánították.

Ez a bányaterület kiterjesztése során okozza a legfőbb problémát, megnehezítve a vállalat gazdasági tevékenységét. Ez elsősorban olyan esetekre vonatkozik, amely során az adott bányavállalat több évtizedes működése során, betartva a környezetvédelmi előírásokat, növelni szeretné a bánya területét, de ez ellehetetlenül, ugyanis annak környéket környezetvédelmi területté nyilvánították.


Ennek értelmében a bányaterület közvetlen környezetében lévő terület egy bizonyos részét kivonnák a környezetvédelmi státus alól, és a bányászati tevékenységtől távolabb bővítenék azt, hogy kiterjedése változatlan maradjon. Az így módosított területek kiterjedése nem haladná meg az 1000 illetve a 10 000 négyzetmétert. László Attila hangsúlyozta, a törvény nem az újonnan létesülő bányászati befektetésekre vonatkozik. „Az ilyen eseteket racionális módon kezelni kell, és bár fontosak a környezetvédelmi területek, gondolnunk kell az emberek megélhetésére is, amennyiben nem szennyezik a környezetet”- nyilatkozta a szenátor.

László Attila hozzátette, a természetvédelmi övezetekkel kapcsolatos törvények módosításáról eddig csak a szenátus szavazott, a képviselőházban még nem született döntés. „Ez csupán az első lépés, a törvény gyakorlatba ültetése hosszas folyamat lesz”-mondta a szenátor.

A bányászat a természetvédelem előtt?

Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke az említett sürgősségi kormányrendelet módosításával kapcsolatosan elmondta, a szenátus által elfogadott módosítás egy huszárvágással lehetővé tenné a bányászatot a természetvédelmi területeken. „Gyakorlatilag egy bányavállalat kérvényezhetné egy természetvédelmi terület bizonyos részének a védelem alóli feloldását. Ennek alapján tehát a bányászat, ami köztudottan az egyik legkárosítóbb ipari tevékenység, felülírja a természetvédelmet.”

A mostani törvénymódosítással a bányaipar egyfajta „törvényfelettiséghez” jutna, amit a bányászati tevékenységek nem túl jó hírű gazdasági, szociális és környezetvédelmi hatásai semmiképpen nem indokolnak. Ráadásul az új jogszabály mintegy keretet biztosítana a bányavállalatok és a kormány közötti egyezkedésre, amelyek nem túl bizalomgerjesztőek, elég ha a verespataki esetre gondolunk.

Kovács Csongor szerint természetvédelmi szempontból kifejezetten szakmaiatlan a törvénytervezetbe szövegezett területkompenzáció, amely kimondja, hogy a védelem alól kivont területet pótolni kell, és amelyen ugyanazok a védelmi intézkedések lesznek hatályosak, mint a mentesített területen voltak. "A védett növények és állatok, amelyek miatt létrehoztak egy természetvédelmi területet, nem fognak továbbvándorolni. Összességében felületesnek és aggasztónak tartom ezt a kezdeményezést, amely híven tükrözi a jelenlegi környezetvédelemhez való hozzáállását. Én csak remélni tudom, hogy a képviselőházban mégsem a bányaipar, hanem a választópolgárok érdekeit fogják szem előtt tartani szavazáskor és elbuktatják ezt a kezdeményezést"- tette hozzá a Zöld Erdély Egyesület elnöke.


Soós Sándor
, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke szerint a szenátus által elfogadott rendelkezés egyértelműen veszélyezteti Verespatakot, és zöld utat adhat az oda tervezett káros, ciántechnológiás bányaberuházásnak. Soós felrótta, hogy a szavazáson az RMDSZ-nek mind a hat szenátora igennel szavazott.

A politikum mellett tiltakozott a Natura 2000 Koalíció is, nagyjából ugyanazokat kérdezve meg, amiket Mihai Goțiu, az USR szenátora, aki Facebook-oldalán először hívta fel a figyelmet a szenátusban történt döntésre. A környezetvédők azt kifogásolják, hogy a politikusok nem konzultáltak szakemberekkel a javaslatról ennek megszavazása előtt, illetve nem tudni, pontosan összefügg-e ez a döntés a Verespatak-projekttel. A Natura 2000 Koalíció arra is kíváncsi, hogy pontosan milyen vállalatok vannak akadályozva abban, hogy kitermelést hajtsanak végre.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >