2017. november 21. keddOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bányászat vagy környezetvédelem?

Ambrus István 2017. október 31. 16:17, utolsó frissítés: 16:55

A parlament a bányakitermelés javára módosítaná a környezetvédelmi törvényt, a természetvédők kongatják a vészharangot. De legalább Verespatakot nem érinti a törvénymódosítás.


Írásban nyújtotta be állásfoglalását a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület a szenátus által megszavazott természetvédelmi törvény módosításával kapcsolatban. Az egyesület azt kifogásolta, hogy a törvény érvénybe lépése esetén esetben sérülnek a védett növény és állatfajok élőhelyei.

Az október 23-án a szenátus megszavazta az 57/2007-es sürgősségi kormányrendet módosítását, amely a létrehozott természetvédelmi területek védelmét, illetve annak adminisztrálását írja elő. Ebben a kormányrendeletben szerepel, hogy miként lehet természetvédelmi területé nyilvánítani egy adott zónát, illetve meghatározza annak fenntartását is.

A törvénymódosítást a szenátus szerint az indokolta, hogy Romániában több olyan helyen hoztak létre védett területeket, amelyeken előzőleg bányászati kitermelés engedélyezését hagyták jóvá. Ennek következtében több településen, illetve az érintett területeken az önkormányzat vagy az állam nem tudja értékesíteni az ott található altalajkincseket.

Az RMDSZ közleménye alapján a szenátus által elfogadott jogszabály ezt a helyzetet hivatott rendezni, amelynek gyakorlati megvalósítása az országos környezetvédelmi szakhatóság jóváhagyásával történne azokon a területeken, amelyeken 2007 június 29 előtt engedélyezett volt a bányászat. Ennek egyik feltétele, hogy a természetvédelmi övezet módosítását kérvényező biztosítani tudja a terület kiegészítését, és az újonnan létrehozott területen garantálni tudja a természetvédelmi törvény előírásait.


Márk-Nagy János a Szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke a Transindexnek elmondta, saját álláspontot fogalmaztak meg az említett sürgősségi kormányrendelet kapcsán, amelyet írásban eljuttattak a szenátushoz, ugyanis a Szatmárnémeti EKE tagja a Natura 2000 természetvédelmi területek koalíciójának. Egyik feladata a természetvédelemmel kapcsolatos törvényhozási folyamatok monitorizálása, és az ennek érdekében történő javaslatok megfogalmazása. Az 57/2007-es sürgősségi kormányrendelet módosításával kapcsolatban az egyesület szeptember elején nyújtotta be módosító javaslatát, felhívva a figyelmet a természetvédelmi területeket hátrányosan érintő törvénymódosítás veszélyeire, de azt nem vették figyelembe a szavazás során a honatyák.

Márk-Nagy János


“Ezt egyrészt helytelenítjük, mert teljesen ellentétben áll a jelenlegi védett területek törvényének lényegével. Az említett kormányrendelet az elején leszögezi, hogy a különböző élőlények védelmét helyben kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy ott kell védeni őket, ahol természetes módon előfordulnak. Ebből következik, hogy azokat a területeket nyilvánították védetté, ahol ilyen növény vagy állatfajok előfordulnak”- mondta Márk-Nagy János.

A természetvédelmi terület egyes részeinek felszámolása és utólagos pótlása nem jelent megoldást ebben az esetben, ugyanis a védett területeket feltehetően olyan részen bővítenék, amelyen nem élnek veszélyeztetett növény és állatfajok. A Szatmárnémeti EKE elnöke hangsúlyozta, azokban az esetekben, amelyekben a bányanyitás után nyilvánítottak védetté egy bizonyos területet, annak megléte nem befolyásolta a bányakitermelés működését.

„A felszíni bányaterület kiterjesztése esetén, ha például annak környékén erdő van, akkor azt ki fogják vágni, az alatta lévő talajt eltávolítják, hogy hozzá férhessenek a kőzethez, amelyet majd kitermelnek. Így értelemszerűen azok a növény és állatfajok, melyeknek ez volt az életterük, nem fognak létezni többé. A Túr-menti természetvédelmi területen például van egy elhagyott kőbánya, ami szintén a védettséget élvez. Ebben a felhagyott külszíni bányában él egy pár uhu, azaz fülesbagoly, amely a legritkább bagolyfaj. A szóban forgó védett terület 25 000 hektár, de csak ez a bagolypárél benne. Nyilván ez a madárfaj régen nem kőbányákban fészkelt, hanem öreg, háborítatlan erdőkben, de utóbbiak sajnos nem nagyon vannak ezen a vidéken. Ez a példa is jól mutatja, hogy azért válik törvény által védetté egy bizonyos terület, mert ott természeti értékek vannak jelen”- mondta Márk-Nagy János.

Buila-Vânturarița Nemzeti Parkban egy nagy kiterjedésű felszíni mészkőbánya található, ahonnan nyersanyagot bányásznak ki. Itt folyamatosan abba az akadályba ütköznek a bánya üzemeltetői, hogy nem tudják szándékuk szerint kiterjeszteni azt. Ezt a nemzeti parkot 2004-ben hozták létre, több mint tíz éve létezik. Márk-Nagy János szerint a bánya kiterjesztése egy olyan gazdasági probléma, ami orvosolható, ugyanis országos szinten számos mészkőbánya létezik, amelyekből fedezni lehet az építkezéshez szükséges mészkő mennyiségét.

Buila-Vânturarița Nemzeti Park


A törvénymódosítás szerint a módosítandó területek kiterjedése nem haladná meg az 1000 illetve a 10 000 négyzetmétert. László Attila például portálunknak hangsúlyozta, a törvény nem az újonnan létesülő bányászati befektetésekre vonatkozik. „Az ilyen eseteket racionális módon kezelni kell, és bár fontosak a környezetvédelmi területek, gondolnunk kell az emberek megélhetésére is, amennyiben nem szennyezik a környezetet”- nyilatkozta a szenátor.

Márk-Nagy János szerint ez valóban fontos szempont, de a legtöbb esetben az ilyen jellegű beruházás nem a helyi közösség megélhetéséről szól, hanem egy vállalat gazdasági érdekéről, ez pedig a természetvédelem szempontjából nem elfogadható. „Az 57/2007-es sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy a gazdasági érdek nem lehet akadálya egy védett terület létrehozásának. Ez alól csupán a nemzetvédelem, az emberek és állatok egészségének védelme, valamint a katasztrófavédelem intézkedések jelentenek kivételt. Ez nem csak a Romániában érvényben lévő jogszabály, hanem az Európai Unió élőhely védelmi irányelve is törvénybe foglalja”- tette hozzá az egyesület elnöke.

Amennyiben a szenátushoz hasonlóan a képviselőház is megszavazza a természetvédelmi törvény módosítását, az szembe kerül az Európai Unió által érvényesített jogszabállyal, melynek során Romániát kártérítés fizetésére kötelezhetik.

Ugyancsak a törvénymódosítás ellen szól, hogy nem készült semmilyen hatástanulmány, amely felmérné, hogy milyen változásokat okozna a természetvédelmi területek módosítása. „A törvény ilyen tekintetben nem fogalmaz konkrétan, ugyanis azt mondja ki, hogy azok a bányaterületek érintettek, amelyekre vonatkozóan 2007 előtt bányászati engedélyt állítottak ki”. Nincsenek továbbá konkrét adatok arra vonatkozóan, hogy hány bányavállalatot, és összesen mekkora területű természetvédelmi övezetet érint országos szinten ez a módosítás. A törvénymódosítás nem érinti a verespataki bányaberuházás tervének esetleges megvalósítását, ugyanis annak környékén jelenleg nem létezik környezetvédelmi terület.




Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >