1200 önkéntes részvételével erdősítettek Alsódetrehemben
Ambrus István 2017. november 08. 14:39, utolsó frissítés: 14:39Romániában óránként egy hektárnyi fát vágnak ki, a frissen beültetett területek 100-200 év alatt válnak csak erdővé.
A Tasuleasa Social egyesület faültetési akciót szervezett október végén, amelyen 1.200 önkéntes részvételével 35.000 facsemetét ültettek el Alsódetrehem község határában. A civilszervezet már 15 éve kivitelez hasonló megmozdulásokat, a kivágott erdők helyére is ültetnek facsemetéket, de elsősorban olyan terepet választanak, hol szinte már teljes mértékben kipusztult az erdő. Alsódetrehem környékének csupán 1 százalékát borítják fák. Az ilyen területek növelése mellett az erdő a talaj erózióját is meggátolja, így megelőzve az esetleges földcsuszamlások kialakulását, illetve a téli időszakban, a hóviharok esetén is részben védi a települést.
A Tasuleasa Social szervezet alelnöke, Székely Ana a Transindexnek elmondta, a megmozdulásra az ország több megyéjéből érkeztek önkéntesek, de a helyiek is nagy számban jelen voltak.
Ki dönti el, hogy milyen fákat ültessenek?
Székely Ana elmondta, ilyen esetekben a faültetést végző szervezet javaslatot kér az illetékes erdészeti hivataltól arra vonatkozóan, hogy milyen fajta csemetéket ültessenek, figyelembe véve a természeti körülményeket, és hogy elkerüljék az invazív növényfajok elterjedését.
Ezt megelőzően talajvizsgálatot végeznek, majd meghatározzák, hogy milyen típusú csemeték számára nyújt kedvező feltételeket az érintett terület. A facsemeték fajtája is különböző. A mostani akció során vegyesen ültettek tölgyfa, platán, kőrisfa, virágos kőrisfa, erdeifenyő, vörösfenyő csemetéket. A csemeték elültetése után az érintett területet bekerítik, hogy megóvják azt a vadkároktól. A helyi lakosok feladata, hogy több éven át gondozzák ezeket, a kiszáradt fák helyére újat ültessenek és tisztán tartsák a bekerített részt. Az akció során tíz hektár területet ültettek be, melynek összköltsége 35 ezer euró volt.
Szabó Anna biológus szerint sok esetben gondot okoz az erdősítés abból a szempontból, hogy annak következtében megváltozik a biológiai értelemben vett élettér. Ez nagyrészt hasznos, de bizonyos esetekben káros is lehet, ami elsősorban annak a kérdése, hogy az érintett területet milyen szempontból ítéljük értékesnek.
Elsődleges szempont ebben az esetben, hogy az ilyen jellegű beavatkozás miben változtatja meg a terület eredeti felhasználási módját. Ami erdészeti szempontból alulértékelt területnek minősül, az a biodiverzitás szempontjából értékes lehet. Az erdősítési eljárás első lépéseként egy tervet kell készíteni, amely az a helyi erdészeti hivatal és az illetékes önkormányzat jóváhagy. Ha a beültetni kívánt parcella védett területen fekszik, akkor szükséges a védett terület gondnokának vagy a környezetvédelmi hivatalnak az engedélye is.
Természetvédelmi szempontból prioritást élvezne a terület jelenlegi állapota, illetve annak figyelembevétele, hogy gyepként vagy fás legelőként helyreállítható-e a terület. „Ezek nagyon értékes, féltermészetes élőhelyek lehetnek, még akkor is, ha néhány száz éve erdő volt rajtuk. Természetvédelmi szempontból ez egy sokváltozós történet, amit kötelező lenne mérlegelni egy ültetés előtt”- mondta a biológus.
Álláspontja szerint a jelenleg érvényben lévő szabályozások nem térnek ki részletesen az ilyen problémák megoldására, csak akkor kerül terítékre ez a téma, ha az erdősítés védett területen történik.
Székely Ana elmondta, az erdészeti hivataltól javaslata közt szerepel az akácfák ültetése, bár egyes biológusok álláspontja szerint ez invazív faj, mert a környezetében minden más növényt elpusztít. Ennek ellenére azért javasolják a szakemberek, mert gyökérzetének köszönhetően hatékonyan meggátolja a talaj erózióját.
Egy erdő nem csak fákból áll
Az erdősítés nem csak anyagi szempontból jelent terheket, ennek nagy az eszmei értéke, ugyanis hosszas folyamat, ameddig egy facsemetékkel beültetett terület valóban erdővé válik.
„Ökológiai szempontból egy faültetvényt nem is tekintünk erdőnek. Hosszú távú, főleg nyugat-európai megfigyelésekből úgy tudjuk, hogy egy erdei közösség, annak minden elemével együtt, 100-200 év alatt alakul ki a tarra vágott területen. Ez függ a terület nagyságától, a kitermelés módjától, az egyéb erdőfoltok távolságától. Ha azt szeretnénk, hogy egy degradált területre vagy felhagyott szántóföldre telepített ültetvényből olyan szerkezeti és funkcionális közösség alakuljon ki 50-100 év alatt, ami valóban erdőnek számít, akkor ahhoz további beavatkozások szükségesek”- tette hozzá Szabó Anna.