2017. december 18. hétfőAuguszta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Borboly medveproblémájával foglalkozik a Guardian. És a Régiók Bizottsága is

szerk. 2017. november 23. 15:35, utolsó frissítés: 16:58

A brit lapban Orbán ellenségkép-gyártásához hasonlítják a hargitai megyeelnök medveellenes fellépését.


A Hargita megyei medveproblémákról jelent meg cikk a Guardian brit napilap tegnapi kiadásában. A romániai környezetvédelmi ügyekkel gyakran foglalkozó Luke Dale-Harris Hogyan vált a barnamedve első számú közellenséggé a romániai falvakban című írását Demeter Csaba erdőőr történetével kezdi, akit a nyár elején hátulról támadott meg egy medve a Kárpátokban, és öt percig marcangolta. Az erdőőr annak köszönhetően élte túl a támadást, hogy a fejére húzta a kabátját, és halottnak tetette magát.

A cikk szerint Demeter történetét már számtalanszor elmondta újságíróknak, amely a helyi lapok közvetítésével több ezer olvasóhoz jutott el. Nem mintha az ő története egyedi lenne, hiszen Romániában a medvetámadások viszonylag gyakoriak, de az utóbbi hónapokban megváltozott a medvékhez való viszonyulás, és ez drasztikusan megnövelte a medvetámadásos történetek iránti igényt is – írja a brit lap.

“Csak a gyorsan fejlődő városokat elhagyva, Erdély távoli helyeire érve kezd érthetővé válni, hogy ez mit jelent. A kis, kommunista időkbeli, a Kárpátok lábainál fekvő városkákban tömegek gyűlnek össze, hogy meghallgassák a “problémás medvék” elleni fellépést és politikai lépéseket ígérő politikusokat. Továbbmenve a hegyekbe, a külvilágtól sűrű erdőkkel elzárt tucatnyi apró faluban az emberek elkezdték saját kezükbe venni az ügyet, medveölésre alkalmas házi készítésű mérgek receptjeit cserélgetve egymás közt” – írja a Guardian, amely az ideális mérget is leírja: valami édeset és átható szagút kell tartalmaznia, hogy felkeltse a medve érdeklődését, elegendő méreganyagot egy 300 kilós állat megöléséhez, és eléggé lassan kell hatnia ahhoz, hogy a medve csak jó pár mérfölddel odébb lehelje ki lelkét.

A lap munkatársával szóba álló falusiak mindenike szükségszerűnek látta a medvék megölését. A kormány magukra hagyta őket, nekik kell megvédeniük magukat, a medveveszélyt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni – mondták a lapnak.


A lap azt írja, feltételezhetően több mint hat ezer medve él az országban, egyenlőtlen szórásban az ország hegyvidékein. A kommunizmus bukását követően több mint 25 évig több száz regionális vadásztársaság foglalkozott a medvepopulációval, amelyek minden évben jelentették a területükön lévő medvék számát, illetve azt, hogy közülük hány számít veszélyesnek az emberekre nézve. Ezek alapján állapították meg a kilövési kvótát minden egyes vadásztársaság számára, amelyek aztán eladták a “problémás medvék” kilövési engedélyét magáncégeknek, akik a világ minden tájáról származó vadászoknak értékesítették azokat.

Mindez tavaly októberig tartott, amikor a román kormány meglepetésre betiltotta a medvék és más nagyvadak populációszabályozás céljával történő vadászatát is. A frissen kinevezett Cristiana Pașca Palmer környezetvédelmi miniszter – aki a Guardian szerint felvállaltan progresszív, és folyamatosan súrlódásai vannak a politikai környezetével – azt állította, hogy az az érv, hogy a vadászat az emberek védelmét szolgálja, csak egy ürügy a vadászati ipar számára, és áltudományos módszerekre épül. A környezetvédők szerte a világban tapsikoltak örömükben, de optimizmusuk nem tartott sokáig – írja a lap. A tiltás óta eltelt egy évben ugyanis kinőtt és megizmosodott egy, a medveállomány ritkítását követelő mozgalom, amely már nem elégszik meg a politikai vitával. Ahogyan vezetőjük, Borboly Csaba fogalmaz, ez már “egyfajta háborús helyzet” – írja a Guardian.

Borboly Hargita megye elnöke, amely „egy túlnyomóan magyar etnikumú, az erdélyi hegyek lábánál elterülő, sűrű erdőkből és esetlegesen kialakított mezőgazdasági területekből álló régió, ahol az emberek és a ragadozók kényelmetlen együttélése évszázadok óta tart” – legalábbis így jellemzi a brit lap a megyét, ahol a medvék jelenléte leginkább érződik, és ahol szinte mindenkinek van egy medvés sztorija.

A Guardian szerint Borbolyt az tette ismertté és erősítette meg, hogy a természetes egyensúly visszaállítását ígérte ember és medve között. A politikus azt állítja, hogy a vadásztilalom óta több mint kétszeresére nőtt az embert érő támadások száma, idén már 263 esetre került sor. Ezt a medvék elszaporodásával magyarázza, aminek a védett állattá nyilvánításuk az oka, másik okként pedig a medvék genetikai és viselkedésbeli degradálódását nevezi meg, amit szerinte az okoz, hogy nem büntetik az emberi élettérbe való behatolásukat. Az általa mondott számadatokat és a tudományos magyarázatét egyaránt cáfolják a romániai és külföldi tudósok, de vidéken úgyis Borboly szava hallatszik messzebbre – fogalmaz a Guardian.

„A kormány nem tesz semmit, az emberek türelme pedig egyre fogy, ezért saját kezükbe veszik az ügyet, és megjelennek a medvecsapdák és a mérgek” – nyilatkozta a megyeelnök a lapnak, amely megemlíti, hogy a politikust tavaly számos kritika érte amiatt, hogy blogján önbíráskodásra szólította fel az embereket, és több „ötletet” szolgáltatott arra, hogyan lehet megölni egy medvét – például fagyállóba itatott kenyérrel, viaszba rejtett karbiddal, amely kiégeti az állat gyomrát, vagy mézbe mártott patkányméreggel.

(Borboly Csaba ezt írta blogjában: “Önbíráskodás – URAIM (hölgyeim) ZAJLIK! Amit hallottam: karbid viaszban-medve hasát kiégeti; fagyállóval átitatott kenyér, mézbe mártott patkányméreg stb. (több ötletet nem adok, mert a végén még valaki ezért is fel fog jelenteni). Ez a baj! Akik döntenek nem veszik észre, évente sokkal nagyobb a „kilővési kvótának” az önbíráskodás által, akár kényszer, (vagy lehet nem?) helyzetben hozott „intékezdés”. És itt jön be nekem az, hogy EZT NEM IS AKARJÁK TUDNI SEM A HATÓSÁGOK, SEM A TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLETEK.”)

A Guardian Domokos Csabát, a Milvus Csoport medvespecialistáját is megszólaltatta, aki szerint „Nehéz felfogni, mekkora befolyása van Borbolynak ebben a régióban. Ha mond valamit, azt meg kell hallgatni, még ha teljes képtelenség is, mert itt mindenki más meghallgatja”. A környezetvédelmi szakember szerint a sajátjait a „dombokon túl leselkedő veszélyektől” védő politikus képe ismerős lehet a magyar szavazóknak, hiszen Orbán Viktor is ugyanezt a taktikát alkalmazza: teremts egy ellenségképet, és alakítsd nemzeti rögeszmévé – mondta Domokos a Guardiannek.

„Borboly mindenkit meggyőzött itt, hogy csak a vadászok állnak köztük és a teljes káosz elszabadulása közt. Elhitette az emberekkel, hogy vadászat nélkül csak önbíráskodással ölve tudhatják magukat és gyermekeiket biztonságban. (...) Ha ez megszokottá válik, és attól tartok, azzá kezd válni, akkor annak rövid időn belül súlyos következményei lesznek a medvepopulációra nézve” – nyilatkozta Domokos Csaba.

A Guardian újságírója Brassó megyébe is ellátogatott, ahol egészen más az emberek viszonyulása a medvékhez. A lap Silviu Chiriac biológust szólaltatta meg, aki régóta tanulmányozza a vadászat hatását a medvék viselkedésére. Következtetései egybecsengenek más hasonló kutatásokkal: ahol a vadászat elterjedt, ott gyakoribbak a medvetámadások, és nagyobb annak valószínűsége, hogy a medvék behatolnak a lakott területekre. “A vadászok a legnagyobb medvékre vadásznak, az erdők mélyén. Így gyakorlatilag azokat a medvéket ölik meg, amelyek a legkevésbé valószínű, hogy emberre támadnak, és amelyek soha nem érintkeznek a civilizációval” – magyarázza.

“Az emberek évezredek óta együtt élnek ezekkel a ragadozókkal, de soha nem volt olyan háborús helyzet, mint ami most tapasztalható az ország egyes részein. Nekünk nincsenek igazi vadonjaink, mint Alaszkának vagy Kanadának, ezért meg kell találnunk a medvékkel való együttélés modern korok embere számára is elfogadható módját. Nem könnyű, de ha nem akarjuk, hogy medvék nélkül maradjon az ország, nincs más választásul” – zárul Silviu Chiriac gondolataival a Guardian cikke.

A környezetvédelmi minisztérium egyébként október végén hét Hargita megyei, veszélyesnek ítélt medve kilövését engedélyezte, miután a megye 14 kilövést kérelmezett. A környezetvédelmi minisztérium a múlt héten azt ígérte, már idén közvitára bocsátja a medvepopulációra vonatkozó hosszú távú menedzsmenttervet.


Szintén tegnapi, a medveügyhöz és Borboly Csabához kapcsolódó fejlemény, hogy a Régiók Bizottságának környezetvédelmi szakbizottsága tárgyalta és elfogadta A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretén belül című jelentést, amelynek raportőre maga Borboly Csaba. A szakbizottság többségi szavazattal fogadta el a jelentéstervezetet, amelyről a Régiók Bizottsága január végén szavaz. Ugyanakkor leszavazták a megyeelnök azon javaslatát, hogy 2019-ben, amikor Románia szervezheti meg az első féléves soros elnökségi ülést, Bukarestben kerüljenek megvitatásra a nagyragadozókat érintő kérdések.

A politikus közleménye szerint a szakbizottsági ülésen a raportőr kiemelte, hogy nem a medvék eltávolítása a cél, hanem az emberek biztonságának a szavatolása. A probléma mielőbbi megoldást követel, hiszen Hargita megye medveállománya közel Finnország teljes állományával egyezik meg – állította Borboly, aki szerint, amennyiben nem születik megoldás, a lakosság saját kézbe veszi a probléma kezelését, ez pedig egyértelműen további károkat okoz a medveállományban. Úgy vélekedett, hosszú távú megoldást a felelős vadgazdálkodás jelentene, hiszen jelenleg csak beavatkozásra van lehetőség, ami nem elég ahhoz, hogy egészséges állományt tartson fent az ország, ugyanakkor a beavatkozás csupán a hatásokat kezeli, a kiváltó okot nem.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >