2017. december 18. hétfőAuguszta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nemzeti parkból a karosszékbe: a Schweighofer ismét a kettő közé ült

Ivácson András Áron 2017. december 07. 13:40, utolsó frissítés: 2017. december 11. 12:34

Nem ez az első eset, hogy illegális fakitermelés vádja éri a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó céget.


A Schweighofer ilyen jellegű botrányai olyan szintig fokozódtak, hogy idén februárban az FSC (Forestry Stewardship Council) úgy döntött, megvonja a fenntarthatósági tanúsítványukat és kizárja tagjai közül a céget. Ennek hatására a cég ekkor reformokat hirdetett saját eljárásait illetően, azonban az Agent Green civil szervezet és az Environmental Investigation Agency friss jelentései szerint szinte semmi változás nem állt be az illegális fakitermeléssel szembeni hozzáállásuk terén.

Mindkét szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy számos olyan árulkodó nyomot találtak a Radnai-Havasok Nemzeti Park területén, amelyek egyrészt illegális fakitermelésre engednek következtetni, másrészt pedig arra, hogy ennek az illegálisan kitermelt fának legalábbis egy része a Schweighoferhez került. Ez annál is inkább problémás, hogy a romániaihoz hasonló nemzeti parkok Európában már ritkaságnak számítanak. A kialakult helyzetért a két szervezet szerint az egyre fokozódó exportigény, a romániai faipar átláthatatlansága és a különböző fakitermelők enyhén szólva is vitatható módszerei a felelősek.

A két illegális helyszín a Radna-Havasok Nemzeti Parkban. Forrás: Environmental Investigation Agency.A két illegális helyszín a Radna-Havasok Nemzeti Parkban. Forrás: Environmental Investigation Agency.


A Radnai-Havasok Nemzeti Park azért is különleges, mert ez a legnagyobb természetvédelmi terület a Keleti-Kárpátok északi csoportjában: területe 47 227 hektár, amiből 3300 hektár már 1979 óta védelem alatt áll. A park egy komplex ökoszisztéma, amely számos védelem alatt álló növényi és állati fajnak ad otthont. Ezek közül a legismertebb a zerge (Rupicapra rupicapra), amely nem csak védelem alatt áll, hanem már veszélyeztetett faj is. Az erdők több mint fele magánkézen van, amelyeket a restitúciókor szolgáltattak vissza és a park több mint felén legális a fakitermelés: a romániai törvények szigorúan korlátozzák ennek helyét, formáját és mennyiségét.

Azonban a park keleti részén található Lála völgyben illegális fakitermelés nyomait fedezték fel. Ezt az is alátámasztja, hogy a kormány által működtetett oldal, az inspectorulpadurii.ro, amely valós időben mutatja a kibocsátott és érvényben lévő vágási engedélyeket és információkat ezekről, semmilyen engedélyt nem tüntetett fel a térségben. A helyszínen mindössze két informális jelzés volt látható, azonban ezek távolról sem tartalmaztak minden, a törvény által megkövetelt információt, amit fel kell tüntetni az engedélyezett vágási területeken. Még a vágásra engedélyezett fa fajtáját sem, pedig ezt abszolút kötelező érvényű feltüntetni a hatályban lévő törvények szerint.

Balra: az illegális kitermelés helyszínein látható informális jelzések. Jobbra: a törvényes jelzés a megfelelő kitermelési helyszíneken. Forrás: Environmental Investigation Agency.Balra: az illegális kitermelés helyszínein látható informális jelzések. Jobbra: a törvényes jelzés a megfelelő kitermelési helyszíneken. Forrás: Environmental Investigation Agency.


Az első helyszínen ritkítások nyomai látszanak, amely egy teljesen legális és szükséges eljárás, amely során kivágják a kisebb fákat, hogy a nagyobbaknak több hely legyen nőni. Ez a törvények szerint történt több helyszínen, azonban szemmel láthatóan ezek mellett több egészséges és nagy fát is kivágtak, miközben számos beteges, száradó fát otthagytak.

Mindezen túlmenően több kivágott fatörzsön is hamis pecsétet találtak: egyrészt semmilyen koherens jelzést nem mutatnak, mindössze imitálják a jelzések szín- és formavilágát, másrészt pedig festéknyomok találhatóak a törzsek faszilánkjainak belső oldalán is, ami arra utal, hogy a pecsétet a kivágás után festették rá. Ez pedig szembemegy a törvényekkel, amelyek megkövetelik, hogy a jelzés a vágás előtt napokkal, sok esetben hetekkel korábban felkerüljön. A két szervezet által megkérdezett szakértők elmondták, hogy az illegális fakitermelők sokszor kalapács és cső segítségével készítenek hamis pecséteket, amelyek szerepe épp az, hogy az időjárás hatásainak kitéve már rövid idő elteltével is alig különböztethetőek meg a hasonló korú törvényes pecsétektől.

Az első helyszín. Forrás: Environmental Investigation Agency.Az első helyszín. Forrás: Environmental Investigation Agency.


A második helyszín egy lucfenyő-erdő, amelyben egy nagy mennyiségű ritkítás nyomait lehet felfedezni. Ezen a helyszínen kivágták az összes piaci értékkel rendelkező fát és ugyanúgy a törzseken a semmi írásjelet vagy jelzést nem tartalmazó hamis pecsétek találhatóak, amelyek a szilánkok belső felét is színezik. Azonban, ami még feltűnőbb, hogy úgy vágták ki a fákat, hogy az útról ne látszódjon: meghagytak egy vékony lucfenyő sort, hogy takarják a kivágott fák törzseit. Az egyetlen törzset, amely látszott volna az útról is, letakarták mohával. A helyszínen látható nyomok szerint lovakkal szállították el a farönköket. A két helyszín közül a kivágási engedélyeket monitorizáló weboldal szerint egyikre sincs semmiféle engedély érvényben jelenleg.

Hamis pecsét az első helyszín egyik fatorzsén. Forrás: Environmental Investigation Agency.Hamis pecsét az első helyszín egyik fatorzsén. Forrás: Environmental Investigation Agency.


A román állam szerint az utóbbi évtized alatt nagy mértékben sikerült visszaszorítani az illegális fakitermelést, aminek következtében ez már nem elsőrendű probléma az ország számára. Mindkét civil szervezet azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy noha valóban nem olyan drasztikus mértékű az illegális fakitermelés, mint tíz éve volt, azonban a kisebb léptékű illegális erdőirtás több szempontból is probléma a mai napig. Az inspectorulpadurii.ro oldal szerint ebből a térségből 2017 második felében hatvan teherautónyi fát hordtak el, azonban az oldal nem követi azt, hogy az elszállított fa hová érkezik meg. Az EIA saját forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a fák a Schweighoferhez mentek, mindannak ellenére, hogy a cég azt állítja, hogy nem fogad el nemzeti parkokból származó fát.

A második helyszín. Forrás: Environmental Investigation Agency.A második helyszín. Forrás: Environmental Investigation Agency.


Az EIA szerint amiatt, hogy egyre népszerűbbek a nemzetközi piacon is a fából készült termékek, egyre nagyobb az igény a romániai fára is, emiatt pedig a fakitermelés egyre inkább egy nagy kockázatfaktorú ipari terület. Pontosan ezért lenne fontos a teljes követhetőség és nem csak átláthatóság ezen a téren: mert a kibocsátott engedélyeket figyelő és listázó weboldal csak áttekintést ad ezen létező engedélyekről, de arra képtelen választ adni, hogy a kivágott fa hová kerül. Minden esetre az oldal egy lépés a jó irányba, jegyzik meg jelentésükben, hiszen a segítségével ellenőrizni lehet, hogy a fa, amelyből a hozzánk került termék készült, valóban onnan származik-e, ahonnan állítják.

Mohával letakart fatörzs a második helyszínen. Forrás: Environmental Investigation Agency.Mohával letakart fatörzs a második helyszínen. Forrás: Environmental Investigation Agency.


A hibája viszont, hogy nem tudja megmutatni a vágási engedély és a szállítási engedély közötti kapcsolatot. Annál is inkább, hogy Románia területén jelenleg közel ezer független fafeldolgozó telep működik, amelyek a vágott fákat fajta és méret szerint kategorizálják és adott esetben a vevő igényei szerint kisebbre is vágják. A teljes követhetőség hiányában azonban nem tudni, hogy mi az eredete az ilyen fafeldolgozó telepeken található nyersanyagnak. Ennek pedig az a következménye, hogy bárki, aki ezektől a telepektől vásárol fát, ki van téve az illegális fakitermelésben való kereskedésnek: akár még akaratán kívül is. Ez pedig ellenkezik az Uniós törvényekkel, amelyeknek igencsak súlyos következményei lehetnek.



Romániában bizonyos körülmények teljesülése mellett legális lehet a nemzeti parkokban történő fakitermelés, azonban a Schweighofer régóta tagadja, hogy elfogadna ilyen jellegű fa nyersanyagot. Mindennek ellenére az üzemen átmenő kitermelt fa harminc-ötven százaléka független fatelepekről származik, amelyek esetében képtelenség ellenőrizni a beszállított fa eredetét. Egy 2016-os FSC-jelentés szerint a Schweighofer illegálisan kitermelt fát forgalmazott, aminek következtében azt tanácsolta, hogy a szervezet távolodjon el a Schweighofertől. Ez meg is történt, amikor visszavonták a Schweighofer FSC-tanúsítványát. A szervezet szerint az engedély esetleges visszaadásának feltétele az, hogy a Schweighofer teljes mértékben tegye átláthatóvá és követhetővé a nyersanyag beszerzési eljárásait, azonban mindeddig ezt képtelen volt megtenni.



Ezek az erdők nemcsak állati és növényi, hanem emberi közösségek létalapját is szolgáltatják a korlátozott fakitermelés, a gombászás, vadászat, ökoturizmus és még számos más formában. Ennek következtében az illegális fakitermelés veszélyezteti ezen közösségek életmódját, ezáltal létalapját és nem utolsó sorban gazdasági stabilitását is. A probléma pedig mindkét szervezet szerint az, hogy a Schweighofer továbbra is illegálisan vágott fát vásárol, saját nyilatkozatával is szembemenve még mindig elfogad nemzeti parkból származó fát és harmadik féltől szerez be vágott fát, amely adott esetben könnyen lehet illegális forrású is.



A Schweighofer közel nyolcvan országba exportál fát, azonban jelenleg nincs olyan ellenőrzési rendszer, amely követhetővé tenné a kivágott fa útját a vágás helyszínétől a céljához való megérkezésig. Így pedig nem lehet meggátolni, hogy a nemzeti parkokból és szűz erdőkből illegálisan vágott fa kijusson a nemzetközi piacra, hiszen az inspectorulpadurii.ro oldal csak átláthatóságot ad, követhetőséget nem. Az egyetlen megoldás az Agent Green civil szervezet szerint az egyedi APV szám, amely a kivágási engedélyhez társul és egy olyan szám, amely minden fán megjelenik, amely egy adott területen kapott kivágási engedély alapján vágtak ki. Az Agent Green szerint léteznek más, a modern technológiát is alkalmazó megoldások, azonban mint mondják: szemmel láthatóan sem az államnak, sem a kitermelőknek nem túl sürgős a helyzet orvoslása.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >