Az éghajlatváltozás miatt a hústermékek ára is emelkedni fog?
Ambrus István 2017. december 15. 17:57, utolsó frissítés: 2017. december 20. 11:12Egy elmélet szerint az állattenyésztés visszaszorításával teljesíteni lehetne a párizsi klímaegyezmény követelményeit, csupán a húsról kéne lemondani.
Egyes befektetők arra figyelmeztetnek, hogy a párizsi éghajlatvédelmi klímaegyezményben foglalt kötelezettségek miatt, a széndioxid kibocsátás csökkentése végett bizonyos országok kénytelenek lesznek többletadót kiszabni a hústermékekre.
The Farm Animal Investment Risk & Return (FAIRR) a farmok és állattenyésztések működésével foglalkozó szervezet elemzése szerint egy ilyen intézkedés nem csak az állattenyésztés miatt keletkező négymennyiségű káros anyag kibocsátást csökkentené, hanem a kevesebb húsfogyasztás közegészségügy szempontból is pozitív eredménnyel járna.
Az elképzelés szerint ez a többletadó az alkohol és a dohánytermékek esetében alkalmazott drágításokhoz hasonlóan azt a célt szolgálna, hogy csökkentse a lakosság hústermék fogyasztását. Jeremy Coller, a FAIRR alapítója a magatartás megváltoztatását célzó adók kapcsán elmondta, több országban hasonló módon próbálták meg visszaszorítani a túlzott mértékű cukorfogyasztást, így elképzelhető, hogy ez a gyakorlat követhető példa lenne a hústermékek esetében is.
„Az állattenyésztési ágazat jelentős károkat okoz környezetvédelmi szempontból, ezért fel kell készülni arra, hogy bizonyos országokban az erre vonatkozó, magatartás megváltoztatását célzó adó bevezetése valósággá válhat”- írja az Euractiv.com
A FAIRR elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak ezen a téren több szempontot is figyelembe kell venniük, olyan problémákat amelyek egyre nagyobb gondot okoznak az állattenyésztés miatt, mint például a túlzott mértékű antibiotikum használat miatt kialakult antibiotikum-rezisztencia. A szervezet jelentése hivatkozik az Oxfordi Egyetem egyik tanulmányára, amely szerint abban az esetben, ha globális szinten megszűnne a hústermékek fogyasztása, 1,6 milliárd dollárt lehetne megtakarítani a környezetvédelmi és az egészségügyi szempontból 2050-ig. Arra nem tér ki az Euroactiv, hogy ennek milyen esetleges káros gazdasági vagy egészségügyi hatásai lennének.
Az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint a globális üvegházhatást okozó gázok 14,5%-a az állattenyésztés miatt keletkezik, a becslések szerint a népességnövekedés és a növekvő állati eredetű termékek fogyasztása miatt ez az arány 2050-re elérheti a 70 százalékot.
Dániában és Svédországban már fontolgatják a hústermékekre vonatkozó többletadó bevezetését, a tervek szerint egy kiló nyers hús után 2,7 dollárnak megfelelő összeget kell majd fizetni. Svédországban is gondolkodnak az állattenyésztés miatt fennálló problémák megoldásán, ott a hústermékek fogyasztásának csökkentése mellett az állattenyésztés módszereinek nagymértékű átalakítását is fontolgatják.
A jelentés szerint az étkezésre vonatkozó szokások és az állattenyésztési módszerek megváltoztatásával 23 gigatonnával csökkenne globálisan a CO2 kibocsátás, így az ipari szektornak csupán 3 gigatonnával kellene csökkenteni a levegő szennyezését. Születtek már olyan elképzelések is, hogy a gépjárművekhez hasonlóan, a szarvasmarhákat hivatalosan is környezetszennyezővé kellene nyilvánítani.
Bár a hústermékekre kiszabott többletadó ötlete kissé bizarrnak tűnik, a magas cukortartalmú üdítők esetében a közeljövőben megvalósulhat. Egészségügyi szempontból egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Unióra, hogy hangsúlyosabban lépjen fel az egészségre káros élelmiszeripari termékek visszaszorítása érdekében, ugyanakkor az élelmiszeripar ennek ellenkezőjéről próbálja meggyőzni az EU illetékes intézményeit. Az élelmiszeripart szabályozó ilyen jellegű törvénykezések egyben a munkanélküliek számának növekedését jelentené.
Szakértők szerint az ilyen intézkedések a visszájára is elsülhetnek, ugyanis a fogyasztókat arra késztetik, hogy rosszabb minőségű, olcsó élelmiszereket vásároljanak, aminek károsabb következményei lehetnek egészségügyi szempontból.
Az Egészségügyi Világszervezet Szerint Európában minden ötödik ember cukorbeteg, minden második ember pedig túlsúlyos. Ennek oka a mozgásszegény és egészségtelen életmód, ami a cukorbetegség mellett az érrendszeri és a rákos megbetegedéseket is elősegítik.