2018. július 18. szerdaFrigyes
22°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A parányőslényektől az öreg fákig – hogyan lesz a kutató ökológus, biológus?

(X) 2018. június 29. 18:06, utolsó frissítés: 18:09

Egy egyedi tehetséggondozó program története.


Milyen is egy kutató biológus? Ha valaki megkérdezte volna ezt tőlem gyerekként, hogy de mégis, szerinted, nos, akkor valószínűleg azt vágtam volna rá, ami nekem Jules Verne Grant kapitány gyermekeiből ragadt be, hogy hát olyan, mint Jacques Paganel, hórihorgas, habókos, fellegekben járó, magában mormoló, lepkehálóval hadonászó, hát szóval amolyan tudós egy ember. Vagy mint Gerald Durrell, hazahordoz mindenfélét, felfedez izgalmas állatokat, járja a világot.

Később persze Selye Jánost olvasva (Álomtól a felfedezésig) némileg módosult ez a kép, de alapvetően egészen az egyetemig nem láttam át a kutatásnak sem a hogyanját, sem a kapcsolódását az oktatáshoz. Csak annyit tudtam, hogy de jó lenne valamit felfedezni. Kisgyerekként bőszen kerestem hát a felfedezés „lehetőségét”, mintha ez is az utcán heverne, akárcsak a téma Karinthynál, csak kevésbé látványosan, kevésbé egyértelműen, ezért jobban kell koncentrálni, tágra kell nyitni a szemet, fülelni és meglesz ez, csak meglesz.

Persze ma már tudom, hogy a kutatás nemcsak a felfedezés öröméről szól, hanem ennél lényegesen többről. A kutatás kritikus gondolkodást jelent, az evidenciák jó értelemben vett megkérdőjelezését, a tudományos eredmények állandó figyelését. Végül ezek beépítése a tananyagba, majd a köztudatba. Ebben az értelemben az oktatás és a kutatás kéz a kézben halad.

Mi lenne, ha lehetővé tennénk a középiskolásoknak, hogy belekóstoljanak az egyetemi kutatásba? Önmagában nem tűnik újszerűnek ez az ötlet, hiszen a nyugati oktatási rendszerekben a különböző projektek kidolgozása szerves részét képezi az oktatásnak. Hazai körülmények között azonban nem ez a bevett. A jelenlegi tanrend sem teszi ezt igazán lehetővé a tananyag nagysága és a kötelezően előírt keretek miatt. Ennek ellenére számos erdélyi magyar középiskolában komoly erőfeszítések eredményeképpen zajlanak sikeres diákkutatások és eseti együttműködések is vannak felsőoktatási intézményekkel.


Az Apáthy István Egyesület, a kolozsvári BBTE-n zajló magyar biológiai és ökológiai oktatás háttérintézménye, azzal az ötlettel állt elő, hogy létre kellene hozni egy formális keretet, amolyan oktatási hidat a középiskola és az egyetem között, ami lehetővé tenné érdeklődő diákok bekapcsolódását egyetemi kutatásba úgy, hogy közben a középiskolai témáktól eltérő oktatásban is részesüljenek.

A fenti elképzelések alapján Egyesületünk a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatóival összefogva tavaly ősszel indította be a Nyárády Erazmus Gyula Tehetséggondozó Programot. Az ötlet egyszerű volt: hívjunk be diákokat az egyetemre, tartsunk nekik középiskolás tananyagtól eltérő foglalkozásokat és tegyük lehetővé, hogy becsatlakozzanak egy egyetemi kutatásba, amelyet egyetemi oktatói mentorálással kivitelezhetnek. No és persze, hiszen minden kutatásnak ez a kimenete, az eredményeket a nagyvilág elé is kell tárni. Erre pedig kiváló lehetőség a Kolozsvári Biológus Napok az erdélyi biológusok, ökológusok amolyan Kárpát-medenceire bővített „házi tudományos konferenciája”.

A programba Erdély különböző középiskoláiból jelentkeztek felvételre biológia és ökológia iránt érdeklődő diákok Margittától Székelyudvarhelyig és Erdőszentgyörgytől Tordáig, tizedikesektől tizenkettedikesekig. A csapatösszerázót a szenétei (Hargita megye) Apáthy István Oktató- és Kutatóközpontban tartottuk, itt találkozhattak először egymással és leendő mentoraikkal is. A felvezető, kedvcsináló előadások mellett már itt kutatási témafelvetésekkel indítottunk, és a közeli védett láprét látogatása sem maradt ki. Aztán irány Kolozsvár!

Talajtani előadás Szenétén dr. Réti Kingával Talajtani előadás Szenétén dr. Réti Kingával

Parányőslény határozás dr. Silye Lóránddal.Parányőslény határozás dr. Silye Lóránddal.


A programban résztvevő diákok havonta kétszer utaztak fel Kolozsvárra, ahol az egyetem falai között csak nekik szóló foglalkozásokon vettek részt. A hangsúly a gyakorlati dolgokon volt: mikroszkopizálás, terepi foglalkozások, laborgyakorlatok. No persze némi elméleti szósszal nyakon öntve. Talajtani gyakorlat mellett mikrobiológiai munka is akadt, no meg persze fenntartható fejlődés, egészségtan, biológiai vízminősítés, egy kis őslénytan, és hát némi parazitológia. Közben persze mindenkinek már alakulgatott a kutatási témája.

A tanév második felében indultak be igazából a kutatások, amelyek egy részét otthon is végezhették a diákok, de voltak olyan témák, amelyek egyértelműen csakis kolozsvári laborkörülmények között lehetett kivitelezni.

Egy kisebb csapat Hartel Tibor ökológus vezetésével amolyan citizen science megközelítéssel öreg fákat térképezett fel Margittán és Tordán mintegy arra próbálva felhívni a figyelmet, hogy a városokban is vannak olyan értékek, amelyek védelemre méltók, ha nem egyéb, azért a szentimentális értékért is, amit egy öreg fa jelképez. Túl persze az „öreg fa” szimbólumon egy hatalmas, odvas fa amolyan városi biodiverzitás mini forrópontként működhet, hiszen madarak, rovarok telepedhetnek meg rajta, fészkelhetnek itt, vagy táplálkoznak rajta, benne.

Ritkán gondolunk arra, hogy a levegő és a víz mellett a talaj legalább olyan kitett az emberi tevékenységből jövő szennyezéseknek, s az itt felhalmozódó szennyezés pedig befolyásolja a növények fejlődését. A talajminőség és szennyezettség vizsgálata azonban csakis laborkörülmények között lehetséges. Réti Kinga talajtanos irányításával egy diákunk Marosvásárhely környéki területekről vett talajmintákat, ezeket elemezte és csíráztatási kísérletek révén minősítette a talajokat.

Manapság reneszánszukat éli az illóolajok használata. Egy kis csapat Papp Judit biológus vezetésével illóolajok hatását tesztelte a csodabacilus (Serratia marcescens) biofilmképzésére. A szurokfű (avagy oregano), a kakukkfű és a fahéj illóolajai váltották ki a legnagyobb antibakteriális hatást ennél a humánpatogén bacilusnál. Ugyancsak egészségügyi vonzata volt a Kis Erika anatómus által vezetett műhelynek, amelynek keretében a bekapcsolódó diákok bizonyos kenőcsök (pl. fluocinolon-acetonid) és exogén glükokortikoidok mellékhatásait vizsgálták különböző szervekben, mint pajzsmirigy, mellékvese, vese, máj.

De nemcsak patogén élőlények vannak körülöttünk, hanem számos olyan szervezet él akár testünk felszínén, vagy az emésztőcsatornánkban, amely semleges, vagy akár jótékony hatású. A különböző élőlények felszínén változatos mikroszkopikus gombaflóra alakulhat ki. A jelen sorok írója által vezetett csapat különböző hangyafajok testfelszínén élő gombaflórát vizsgálta, kimutatva azt, hogy jelentős fajok közötti különbségek vannak. E különbség a fajok eltérő mértékű fertőzésmegelőző viselkedéssel magyarázható, amely jelentősen lecsökkentheti a testfelszínen található gombafajok számát. A hangyák testfelszínén azonban nemcsak mikroorganizmusok, hanem egy szagréteg is található, amely a rokonfelismerésben játszik főszerepet. A hangyák elsődlegesen szagról ismerik fel egymást, akár a fajtársakat, akár a fészektársakat. Egy másik csapat a szagok szerepét vizsgálta a kommunikációban. Laboratóriumi körülmények között kivonták a szagokat, majd átvitték más egyedekre, s ugyanakkor tesztelték élő dolgozók reakcióit a szagmentesített, illetve szagátültetett egyedekre agresszivitás tesztek keretében.

A rovarok sok izgalmas dolgot tartogatnak. Elég csak belenézni a mikroszkópba s máris egy számunkra új, meglepő világ tárul ki. Ezt tette a Keresztes Lujza ökológus által vezetett csapat is, akik szárny-interferencia mintázatokat, fajspecifikus különbségeket vizsgáltak mikroszkóp segítségével kétszárnyú rovaroknál. Ezek a mintázatok az egyedek közötti kommunikációban és párzásban játszanak szerepet.

És ha már mikro, akkor legyen ne csak kicsi, de ősi is, a Silye Loránd paleontológus által vezetett kutatócsoport a parányőslényeket vizsgált szintén mikroszkópos módszerekkel. Az általuk vizsgált két Nummulites faj maradványainak erdélyi jelenléte arról árulkodik, hogy valamikor tenger ringott itt. A Nummulites-ek azonban nemcsak a kutatók számára érdekesek, hanem legendáinkban is fontos helyet foglalnak el, hiszen például a Szent László legendákban szereplő pénz (Szent László pénze) nem más, mint ezeknek a valaha élt tengeri lényeknek a lapos mészváza.

Kutatási terv megbeszélás dr. Markó Bálinttal.Kutatási terv megbeszélás dr. Markó Bálinttal.

Talajtani gyakorlat dr. Réti Kingával.Talajtani gyakorlat dr. Réti Kingával.

Hogyan készül a természetfilm? Gál László műhelye.Hogyan készül a természetfilm? Gál László műhelye.


És végül a kutatások eredményeit poszterbemutatók formájában mutatták be a diákok a 19. Kolozsvári Biológus Napok keretében, ahol egy diplomaosztásra is sor került a konferencia résztvevők előtt.

Poszterbemutató a Kolozsvári Biológus NapokonPoszterbemutató a Kolozsvári Biológus Napokon







A programot sikeresen elvégző diákok és a megvalósult kutatási témák:

- Baciu Noémi (Jósika Miklós Elméleti Líceum, Torda): Öreg fák felmérése fiatalok segítségével Tordán
- Benedek Bianka (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely): Talajminőség vizsgálat Marosvásárhelyen és környékén
- Gergely Kinga (Jósika Miklós Elméleti Líceum, Torda) és Zalányi Eszter Boróka (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely): Illóolajok a csodabacillus ellen
- Gerő Heléna Adrienn (Horváth János Elméleti Líceum, Margitta): Fluocinolon-acetonid N kenőcs mellékhatása májban és vesében
- János Patrik (Simion Bărnuțiu Főgimnázium, Szilágysomlyó) és Pálosi Réka (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely): Eltér-e egymástól a különböző hangyafajok felszíni gombaflórája
- Kelemen Attila Botond (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely) és Lukács Andrea (Jósika Miklós Elméleti Líceum, Torda): A szagok varázsa a hangyák életében
- Nagy Erzsébet (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely) és Posta Csanád: A csábítás diszkrét bája: szárny-interferencia mintázatok (SZIM) vizsgálata kétszárnyúaknál (Insecta, Diptera)
- Szabó Barta Péter (Horváth János Elméleti Líceum, Margitta): Öreg fák feltérképezése városi környezetben: előtanulmány Margittáról
- Szőcs Hanna (Szent György Technológiai Líceum, Erdőszentgyörgy) és Takács Dénes (Horváth János Elméleti Líceum, Margitta): Az Erdélyi-medence paleogén Nummulites perforatus és N. fabianii-együtteseinek összehasonlító biometriai vizsgálata
- Tamás György (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely): Az exogén glükokortikoidok mellékhatásai a pajzsmirigyben és a mellékvesében

A végzősök és tanáraikA végzősök és tanáraik


A Nyárády Erazmus Gyula Tehetséggondozó program főtámogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, amely az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által lebonyolított Nemzeti Tehetség Program keretében (NTP-KNI-17-0188) támogatta a programot. A programot a Communitas Alapítvány is támogatta.

A cikk szerzője Markó Bálint, biológus, ökológus, az Apáthy István Egyesület elnöke

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >