2018. szeptember 26. szerdaJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia legnagyobb aranytartalékáért nagy nemzetközi spekuláció folyik

D. ZS. L 2018. július 02. 12:47, utolsó frissítés: 12:47


Nemzetközi vállalatok nagytőkései tárgyalnak egymással arról, hogy kié legyen az Erdélyi-középhegység „aranynégyszögének” egyik szöge: a rovinai körzet. A Rise Project újságírói nemrég közzétettek egy anyagot, amiben felvázolták, milyen jellegű tárgyalások és tranzakciók mentek végbe a kitermelés jogának megszerzéséhez szükséges anyagi és jogi eljárások sikeres lebonyolítása érdekében, illetve azt, hogy kik között történik mindez.

A Verespataktól 50 km-re található rovinai kitermelési körzet (94km) három arany- és réztelepet foglal magában Rovina, Colnic és Cireșata települések mentén. A rájuk pályázó cég a Samax Romania Kft a torontói (Kanada) székhelyű Euro Sun Mining vállalat helyi fiókszervezete. Amennyiben a vállalat megkapná a Rovina-völgyi bányaprojekthez szükséges összes engedélyt Európa második legnagyobb arany- és réztartalékához férne hozzá. Ennek a tartaléknak az értékét – egy 20 éves kitermelési távlatban – 5 milliárd dollárra becsülik, amelynek során a román állam valamivel több mint 300 millió dollár jogdíjban részesülne.

Az Euro Sun Mining vállalat annak az indiai Stan Bhartinak a kezelésében van, aki a világ számos más pontján, Kanadában négy, Kolumbiában, Brazíliában, Maliban, Burkina Fasoban, Mozambikban és Spanyolországban egy-egy bányaügyletet vezet. Stan Bharti két hónappal ezelőtt csereajánlatot tett egy másik kanadai, a vancouveri székhelyű Nevsun Resources Kft számára, hogy csatlakozzanak az Euro Sun Mining részvényesei közé, mert ha ezt megteszik, akkor a Rovina-völgyi tartalékok kitermeléséből származó becsült érték társhaszonélvezői lehetnek. Cserébe Bharti azt kérte a Nevsuntól, hogy adják át neki az eritreai Bisha bányavállalat többségi részvényeit. Összesen tehát 1,2 milliárd dollár értékű ajánlatot tett a Nevsun igazgatóinak. Az ajánlat az Euro Sun Mining cég részvényein kívül még magába foglalt egy, a tranzakció különdíjának megfelelő összeget, amelyért nem más, mint a svéd mágnás, Lukas Lundin vállalta a kezeskedést. Lukas Lundin – aki a Lundin Mining és Lundin Petroleum tulajdonosa – érdekeltségét egy saját ügylet vezérelte. A maga részéről a pénzösszegért cserébe azt kérte a Nevsuntól, hogy adják át neki a szerbiai timoki réz- és aranybányát.

Nevsun visszautasította Bharti és Lundin közös ajánlatát annak okán, hogy méltánytalan, nem kifizetődő, hiszen egyrészt a rovinai lelőhely értéke – szerintük – túl van becsülve, másrészt pedig mivel az Euro Sun Mining juniorcégnek számít, azaz képtelen a megfelelő forrásokat bevonzani. Nem beszélve arról, hogy csak a szerbiai timoki bánya értéke 1.8 milliárd dollár. Ugyanakkor Stan Bharti érdekei – írják a Nevsun igazgatói a Rise Projectnek – túlmutatnak az eritreai bányán. Szerintük, arról van szó, hogy Bharti tőkét szeretne átirányítani a rovinai projekthez, bár ezt a román hatóságok még nem hagyták jóvá. 2018 június 4-én az Euro Sun Mining javított a Nevsunnak tett előző ajánlatán és a tárgyalások azóta folynak.


Mint kiderült, Lukas Lundin – többek között – azért állt elő a saját követelésével, mivel semmilyen szín alatt nem akart az eritreai Bisha bánya közelébe kerülni. Ennek megint két valószínűsíthető oka lehet. Az egyik az, hogy idén januárban az olasz bűnügyi nyomozók házkutatást tartottak a Lundin család genovai irodáiban egy olyan, hivatalosan még meg nem fogalmazott vád gyanúja miatt, amely szerint a Lundin Petroleum az 1997-2003 között lezajlott szudáni háborúban betöltött szerepe miatt emberisség ellenes bűncselekménnyel vádolható. A másik – és kevésbé valószínű – oka pedig az, hogy az eritreai Bisha bánya kapcsán a Nevsunt is súlyos vádak érték saját munkásaival szembeni vezetői magatartások miatt. Konkrétan egykori dolgozóik, akiknek sikerült Eritreából Kanadába menekülniük, kényszermunka és kínzás vádjával illették a vállalatot. Eritreában a sorköteles katonasági szolgálat 18 éves korban kezdődik, és van úgy, hogy sokan egy életre ennek az intézménynek a foglyai maradnak, sőt, különböző munkálatok elvégzésére kényszerítik őket. A Bisha bányánál is ez a gyakorlat, a kényszermunkáltatók kínzási módszereiről pedig ugyancsak a Kanadába menekült fiatalok számoltak be. A Human Rights Watch pedig évek óta datálja az eseteket és írja jelentéseit.

Miközben Stan Bharti újabb ajánlatának Nevsun általi értékelése még hátra van, az indiai üzletember újabb irodát nyitott Bukarest belvárosában, hogy a rovinai projekt hátralevő adminisztrációját előmozdító folyamatokat facilitálja. Eddig a projekt három (környezetvédelmi, víz- és erdőgazdálkodási, illetve a gazdasági) minisztériumi vélelmezést kapott, még hátra van kettő (igazságügyi és pénzügyminiszteriumi). A kitermeléshez szükséges végső licencet pedig majd az Országos Ásványkincs Hatóságnak (ANRM) és a kormánynak kell kibocsátania. Csertés, Veresvölgy (Roșia Poieni) és Verespatak bányászati projektjeivel szemben a rovinai projekt még abban különbözik, hogy az államnak a jogdíjon kívül, semmilyen bevétele nem lesz belőle.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >