2018. november 14. szerdaAliz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Jövőtől nálunk is kötelező lesz a szelektív hulladékgyűjtés. Elvben

Ivácson András Áron Ivácson András Áron 2018. november 09. 09:49, utolsó frissítés: 10:39

Aki nem gyűjt szelektíven, emelt díjat fog fizetni a szemétszállításért. Azonban egyelőre úgy tűnik, hogy Romániában kivitelezhetetlen a törvénytervezet.


Jövő év január 1-től tervezi bevezetni azt a szabályozást Románia, amely szerint mindenkinek szelektíven kellene gyűjteni a hulladékot. Amennyiben egy háztartás elmulasztja vagy megtagadja ennek elvégzését, a hulladékát csak emelt költségekkel szállítják el. A probléma az, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy a szabályzat a jelenlegi formájában nálunk betarthatatlan.

A szabályzat értelmében jövő évtől kötelező lesz külön gyűjteni a papír-, az üveg- és a műanyaghulladékot. Az első ilyen jellegű törvény már 2011-ben megjelent (2011/211-es jogszabály), az egyre fokozódó uniós elvárásokra igyekezett valamiféle kielégítő választ adni, ugyanis egy akkori EU-s szabályzat kötelezővé tette a hagyományos szeméttárolók országos bezárását. Azonban az a radikális fordulat, amit ettől a rendelkezéstől vártak, mégsem jött el, ugyanis, ha a háztartási szemét nagy részét nem hasznosítjuk újra, az új szeméttárolók pont úgy megtelnek, mint a régiek.

A probléma már csak azért is égető lenne Románia számára, mert ebben a kérdésben – is – sereghajtó a többi EU-s tagállamhoz képest. Mindannak ellenére, hogy a hagyományos szeméttárolókat bezárták és egyre inkább elterjedtek az EU által előírt ökoszeméttárolók, az ezek alapjául szolgáló, szükségszerű mentalitásváltás, a szelektív hulladékgyűjtés, mégsem honosodott meg a lakosság körében. Még annak ellenére sem, hogy különböző médiafelületek adott esetben mai napig erős kampányokat folytatnak a téma ismertetése érdekében.

Ennek következtében Románia továbbra is az utolsók között van a hulladék szétválasztása tekintetében. Az országos újrahasznosított szemétmennyiség alig éri el az 5%-ot, ami az uniós átlag 30% mindössze egyhatoda. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen az EU 2015-ben elmarasztalta Romániát amiatt, hogy nem tartja be EU-csatlakozásának követelményeit. A kormány erre válaszolva alkotta meg a 2016/68-as sürgősségi kormányrendeletet, amely valamennyi önkormányzat számára kötelezővé tette, hogy jövő év kezdetéig teljesen átálljon a szelektív hulladékgyűjtésre.


Ennek következtében már tavaly óta, idéntől pedig még fokozottabban, a szemételszállító cégek különböző díjai a szemétlerakóknak átnyújtott szemétmennyiség tekintetében változnak. A legtöbb vállalat úgy oldotta meg, hogy ezt az emelt költséget átterhelte a háztartások számlájára. Ennek következtében az is gyakran előfordul, hogy adott helységekben a szemételszállítás költsége meghaladja a pár évvel ezelőtti többszörösét is, de olyan is van, hogy egyes önkormányzatok önköltségen segítik ki a települések, községek lakóit a szemételszállító cégek által kirótt díjak kifizetésében. Ezek a költségek nagy mértékben csökkennének, ha működne a szelektív szemétgyűjtés.

Szelektív hulladékgyűjtés Budapesten. (Fotó: szelektalok.hu)Szelektív hulladékgyűjtés Budapesten. (Fotó: szelektalok.hu)


Szatmár megye élen járt a hagyományos szeméttárolók felszámolásában: amint felépítették az ökolerakatot Szamosdobon, az összes városi és vidéki szeméttelepet bezárták. Ezzel párhuzamosan igen erős kampányt folytattak a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére, még külön konténereket is felállítottak ezek számára. Azonban mégsem sikerült lényeges előrelépést tenni, ami abból származik, hogy a teljes rendszer ilyen jellegű átállása olyan infrastrukturális körülményeket követel meg, amelyekkel ma az önkormányzatok nem rendelkeznek – válaszolt a Krónika kérdésére Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi iroda igazgatója.

A problémához a szemételszállító cégek is hozzájárulnak, ugyanis a háztartások továbbra is egy százhúsz literes konténert kapnak, amelybe csak ömlesztve lehet szemetet helyezni. El lehet vinni a szelektíven gyűjtött szemetet a városi tárolóba, de sajnálatos módon ez egyáltalán nem annyira jellemző, mint azt az ember szeretné: a lakosság túlnyomó része még mindig egyszerűen kiteszi a szemetét az ajtó elé.

Kérdés, hogy miért változna meg hirtelen ez a helyzet újévtől, hiszen lakossági szinten nem jellemző, hogy egyik napról a másikra ilyen drasztikus váltások álljanak be. Annál is inkább, hogy a törvény előírja, hogy a szemételszállító autón kell legyen mérleg is, és számítógép, amellyel a felvetett szemetet be lehet informatikai rendszerbe vezetni - ám Romániában ma ez még egész egyszerűen elképzelhetetlen. A szemételszállításnál sokkal fontosabbnak tartott infrastruktúrális területek informatizációját sem lehetett megoldani: nem valószínű, hogy az ország épp ezzel fogja kezdeni.

A mérésnek és informatikai rendszernek a lényege éppen az volna, hogy a törvény szerint a háztartásoknak csak azon szemét elszállításáért kellene fizetniük, amelyet nem válogattak szét és a közösbe ment. Nagy valószínűséggel ezért történik az is, hogy maguk a szemételszállító cégek sem teszik tönkre magukat a szelektív hulladékgyűjtés melletti kampányolásban. A törvénytervezet arra sem ad útmutatást, hogy miként is kellene megoldani egy ilyen meredek infrastrukturális váltást: az önkormányzatok számára semmilyen támpontot nem ad.

Az állam, úgy tűnik, egyelőre abban látja a megoldást, hogy több szaktárca képviselőiből a környezetvédelmi minisztérium égisze alatt megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Bizottság. Ezen új kormánytestület feladata épp az lesz, hogy a jövő évtől érvénybe lépő új hulladékgazdálkodási törvényt alkalmazza és betartassa, illetve az is, hogy összehangolja a kormány által hozott, idevágó valamennyi intézkedést az érintett önkormányzatokkal és mindenféle egyéb felekkel. A bizottság havonta ülésezik majd a tervek szerint, de a kormányfő kérésére bármikor soron kívüli tanácskozást is tarthat, amennyiben a körülmények ezt az államfő szerint megkövetelik.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >