2018. december 12. szerdaPandora, Gabriella
-3°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az ombudsmanhoz fordultak a természetvédelmi területek gondnokságából kizárt civil szervezetek

Ambrus István Ambrus István 2018. november 13. 10:10, utolsó frissítés: 10:11

Amióta nem vagyunk ellenőrző funkcióban, azóta a Túr-mentén folytatódnak az illegális építkezések, nyilatkozta Márk-Nagy János, a Szatmár megyei EKE elnöke.


Júniusban lépett érvénybe a 2018/75-ös számú sürgősségi kormányrendelet, amely kizárta a civil szervezeteket a védett területek gondnokságából. Ennek mentén lényegesen átalakul a védett területeket ellenőrző szervezetek struktúrája - de a gyakorlati kivitelezés még hosszú ideig eltarthat. A törvény a környezetvédő civil szervezeteket már bizonyos jogoktól megfosztotta, de még mindig nem jött létre az a szervezeti struktúra, amely átvenné az adminisztratív feladatkört.

Márk-Nagy János, a Szatmár megyei Erdélyi Kárpát-Egyesület, a Túr-menti természetvédelmi területek menedzsmentjéért felelős szervezet elnöke elmondta, a Natura 2000-es koalíció ebben az ügyben a nép ügyvédjéhez fordult, amelyben kérték, hogy emeljenek alkotmányossági kifogást a kormányrendelet ellen.

A Natura 2000-es koalíció szerint a rendelet azért alkotmányellenes, mert diszkriminálja a civil szervezeteket, ugyanis a védett területek gondnokságát elsősorban az állami fennhatóság alá helyezi, illetve ezek mellett magáncégekre ruházza át, ami összeférhetetlenséget eredményez.

“Az állami cégek, mint például a Romsilva, érdekkonfliktusban vannak, mert az ilyen cégek helyi szinten nyersanyagot termelnek ki, így eleve érdekeltek abban, hogy profitot termeljenek a védett területeken. Az ilyen gazdálkodási vállalatoknak anyagi érdekeik vannak, ami szerintünk összeférhetetlen a védett területek gondnokságával”. – mondta a Szatmár megyei EKE elnöke.


A civilek emellett a közigazgatási bíróságon is megtámadták a kormányrendeletet. Ebben arra hivatkoznak, hogy a döntéshozás során nem tartották be az átláthatósági szabályokat, ugyanis nem volt megfelelő konzultáció az ebben érintett társadalmi szereplőkkel.

A sürgősségi kormányrendelet parlamenti jóváhagyása során a szakbizottságoknál beadványban érveltek a civil szervezetek tevékenységének hatékonysága mellett, erre hivatkozva azt kérték, hogy ne zárják ki őket a védett területek gondnokságából.

Márk-Nagy János szerint ahhoz, hogy a hatáskörrel felruházott Természetvédelmi Területek Országos Hatósága (ANANP) átvehesse a területek gondnokságát, területi struktúrákat kell kialakítania. Jelenleg még mindig az eddig is illetékes civil szervezetek látják el ezt a feladatkört, de már bizonyos jogoktól megfosztották őket. Szerinte köztes helyzet alakult ki, mert ameddig nem jönnek létre ezek a hely struktúrák, addig az engedélyeztetési feladatkört továbbra is a civil szervezeteknek kell ellátniuk. Ugyanakkor ahhoz, hogy az új adminisztratív intézmény létrejöjjön, egy újabb kormányrendeletre van szükség, ami jóváhagyja az ANANP szerkezeti felépítésének megváltoztatását, mert az intézménynek továbbra sincs megfelelő számú alkalmazottja ahhoz, hogy ellása az új feladatkört.

Márk-Nagy János hozzátette, a törvény értelmében számukra már megszűnt a védett területek ellenőrzési hatásköre, ennek értelmében pedig szabálytalanságok esetén már nem szabhatnak ki pénzbírságot, hiába észlelik azokat.

A védett területek gondnokságának megváltoztatását azzal indokolta a minisztérium, hogy az ilyen jogkörrel felruházott civil szervezetek gyakran visszaéltek hatáskörükkel és hogy több, nagyobb értékű befektetést is meghiúsítottak azáltal, hogy nem adták meg az ehhez szükséges engedélyeket.

“A minisztérium nyilatkozatai városi legendák voltak, mert nem nevezték meg konkrétan ezeket a civil szervezeteket”- mondta ennek kapcsán a Szatmár megyei EKE elnöke hozzátéve, hogy a múlt év novemberében az ANANP átvilágította a természetvédelmi területek gondnoksága ellátó civil szervezeteket, az adatokat pedig az intézmény honlapján tette közzé. Ebből az derül ki, hogy a civil szervezetek nagy többsége a meghatározott cél szerint látta el a feladatkörét.

“Amióta nem vagyunk ellenőrző funkcióban, azóta a Túr-mentén folytatódnak az illegális építkezések. A horgászat és a fakivágások terén is elindult egy negatív folyamat”- mondta Márk-Nagy, aki úgy véli, Romániában a védett területek adminisztrálásának decentralizációja helyett egy központosítás történik, ami ellentétes a nemzetközi természetvédelmi gyakorlattal.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >