Az önirányító járművek azt is eldönthetik majd, kit ütnek el inkább balesetkor
D. Zs. L. 2018. november 12. 09:37, utolsó frissítés: 2018. november 14. 13:39A gépeket is fel kell készítenünk a morális dilemmáinkra. De hogyan?
A hibrid és az elektromos autók térnyerésével párhuzamosan az okos járművek fejlesztése is folyamatban van. A jövő okos autójának önirányító rendszerét pedig a mechatronika és a mesterséges intelligencia segítségével fogják megtervezni és kódolni. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MTI) kutatócsoportja egy olyan nagy ívű felmérés eredményeit tette nemrég közzé, amely az általuk megkérdezett emberek döntési preferenciáit vizsgálta elkerülhetetlen halálos baleset esetén.
A kutatócsoport azt nyilatkozta, hogy szándékuk az volt, hogy amikor programtervezőkként egy ennyire bonyolult etikai vonatkozású kérdéssel szembesülnek, jobbnak ítélték, ha azokat az embereket is bevonják a tervezés ezen szakaszába, akiknek életére potenciálisan vonatkozik majd az az algoritmus, amely alapján az általuk vezetett autóknak egy ilyen helyzetben döntenie kell.
A kutatás, amelynek neve az Etikus Gép (Moral Machine) 233 országban elvégzett felmérésre alapozza eredményeit. Minden országból 100 vagy annál több kérdőívet gyűjtöttek be, és morális dilemmaként felhasznált probléma pedig az angolszász világban igen népszerű, ún. villamos-dilemma volt. A villamos-dilemma alapvetően arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e a baleset okozta gyilkosságnak morális oldala?
Pontosabban a kérdés arra vonatkozik, egy elkerülhetetlen, halálos áldozatokkal járó baleset esetén ki hogyan döntene, kinek vagy kiknek a halálát választaná inkább az, aki a kormánynál ül, vagy a váltó átkapcsolásával befolyásolni tudja azt. Etikus-e egyáltalán dönteni egy ilyen helyzetben? A két klasszikus válaszlehetőség az, hogy amennyiben nem avatkozunk be, hagyjuk, hogy a jármű teljes erővel haladjon előre, és ezáltal a vele szemben lévő öt ember halálát okozzuk. A másik lehetőség az, hogy beavatkozunk, elfordítjuk a kormányt vagy a váltót azért, hogy megmentsük a jármű előtt lévő öt embert, de ezzel a döntéssel egy másik ember halálát okozzuk, aki abban a pillanatban éppen a letérő vágányon tartózkodik.
Az online végzett felmérés nem könyvelt el markáns eltéréseket az emberek morális preferenciáiban, viszont az adatok vizsgálata során három nagyobb csoportot különböztettek meg a válaszok, illetve a megadott földrajzi és kulturális sajátosságok alapján. Összesen 491.921 válaszoló adta meg földrajzi adatait is. Ezenkívül a begyűjtött válaszokat a megadott nem, kor, jövedelem, képzettség, politikai és vallásos nézetek alapján is vizsgálták. Edmund Awad, az MTI kutatója elmondta, hogy a válaszok alapján alapvetően három általános tendenciát állapítottak meg: az egyik az, hogy a válaszolók rendszerint az állatok helyett inkább az emberi életet; egy ember élete helyett több ember életét, illetve egy fiatalabb vagy gyermek életét az öregeké helyett kímélnék meg inkább.
Egy másik felismerése a kutatásnak az volt, hogy a kultúra miként képes meghatározni egyéni döntéseket. Például olyan jellegű preferenciákat is azonosított, amelyek az emberek szociális státusára vonatkoztak. Azokban az országokban például, ahol a vagyoni/gazdasági egyenlőtlenség magasabb, a válaszolók nagyobb arányban választották egy hajléktalan és kutyája halálát vagy a túlsúlyos emberek halálát, mint egy igazgató vagy orvos halálát.
Edmond Awad azt is elmondta, hogy a felmérés célja egyrészt az volt, hogy a felvessék a közvélemény előtt a gépesítés vagy a technológiai fejlődés és az etika közötti viszony problémáját. Másrészt pedig arra a kérdésre keresik a választ, hogy vajon a kutatás során észlelt morális preferenciák fognak-e számítani akkor, amikor az embereknek meg kell tanulniuk befogadni ezeket az új technológiákat és együtt élni velük.