Ilyen lehetne egy székely ház, ha skandináv lenne
2018. december 11. 09:58, utolsó frissítés: 11:50Egy díjazott, környezetbarát hétvégi házat mutatunk be a Hargitáról.
"Már a terület kiválasztásánál is megfogalmazódott, hogy az aránylag könnyen megközelíthető, mégis érintetlen környezetbe belesimuló, illeszkedő házat kell ide tervezni" - meséli Benedek István, a blipsz! építésze, a Hargita dombjai és völgyei közé tervezett, zöldtetős nyaraló egyik megálmodója. Az épület másik társtervezője Ravasz Norbert volt. Az épület ősszel megkapta a Román Építész Kamara által szervezett idei biennále zöld építészet és alternatív energiák kategóriájának különdíját, Magyarországon pedig Média Építészeti Díjra jelölték a nyaralót. Ezt mutatjuk most be.
Szinte passzívház
Benedek először arról beszélt, hogy miként próbálták "eltüntetni" a négyszobás épületet, és igazították a helyi, hagyományos házak szerényebb léptékéhez. "Hogy az út irányából szinte láthatatlan legyen, úgy próbáltuk elérni, hogy egy bejárható, zöldtetős, kővel burkolt alapra helyeztünk két kisebb, a környékre jellemző, csűrszerű építményt, tagolva ezáltal a hatalmas tömeget. A zöldtető egy izgalmas része a háznak, amellett hogy jól szigetel, védi a vízzáró rétegeket, az emeleti hálóból egyből kiléphetünk a fűre vagy akár kilátónak, szánkódombnak is használható és persze jól néz ki" - magyarázza.
Nem véletlen, ha ismerősnek tűnik a zöldtetős megoldás, az udvarhelyi Hajdó-háznak a megtervezésében is részt vettek a blipsz! építésziroda munkatársai. Annál is hangsúlyos szerepet kaptak a környezetbarát megoldások, és Benedek elmondása szerint a megrendelők most is környezetbarát házat akartak, ami főként napenergiával működik, és úgy tájolták, hogy maximálisan kihasználja a hely természetes adottságait.
Az épület sok szempontból teljesíti a passzívház kritériumokat (nyílászárók minősége, szigetelések vastagsága, folytonossága), viszont a hővisszanyerős szellőztető-berendezéstől idegenkedtek a tulajdonosok, ezért már az elején elvetették a minősített passzívház gondolatát. Ugyanakkor - hangsúlyozta Benedek -, a felhasznált anyagok, technikák, épületgépészeti megoldások miatt egy fenntartható, zöld háznak tekinthető, ami ugyanakkor a térélmény, a kint-bent határok szándékos elmosásával a természetközeli életmódot támogatja.
Habár a tulajdonosok szerették volna, a ház nem is teljesen önfenntartó, mivel a tervezés idején még csak kialakulóban volt a megtermelt villamosenergia hálózati visszatáplálásának jogi kerete, egyelőre akkumulátorokban tárolják a felesleges áramot. A déli homlokzaton található fotovoltaikus panelek a tárolórendszerrel együtt közel 90%-ban kielégítik a ház energiaigényét. Biztonsági okokból (majd később a visszatáplálás miatt is) villamoshálózati csatlakozás is van a nagyon hűvös és ködös napokra. A padlófűtést és a használati meleg víz előállítását egy talaj/víz hőszivattyú látja el. A mesterséges dombba beásott tartályba gyűjtik az esővizet, majd automatizált öntözésre használják.
Egyáltalán nem bevett eljárások
"A fenntarthatóság szerencsére itt Erdélyben is kezd egyre fontosabb szempont lenni az új házak építésénél, elég nehéz viszont megkapni azt az ésszerű középutat, ami anyagilag elérhető és időben „megtérül”. Ilyen tekintetben itt a megrendelők elvárása és anyagi ráfordítása átlagon felüli volt. Nagymértékben szabad kezet kaptunk a teljes tervezés alatt, egy alapos kutatás, felkészülés során választottuk ki a beépítendő anyagokat, megoldásokat" - mondta a tervezés folyamatáról. Az anyagok kiválasztásánál fontos volt a tájba illeszkedés.
Az alapok - talajon fekvő födém és a földfeltöltések támfalai -, betonból készültek, a háznak fából készült vázszerkezete van, vályogtégla kitöltéssel. A födést részben ragasztott gerendákon fekvő, helyi fűfajtákkal ültetett zöldtetős terasztetővel, részben pedig zsindelyborítású sátortetővel oldották meg. A házba még a következő anyagokat építették be: formaldehidmentes OSB 4 lemezek, páraáteresztő farostlemezek, szalmabála hőszigetelések a falakban, újrafelhasznált cellulóz hőszigetelések a falakban és tetőkben, farostlemez padlószigetelés, beltéri mészvakolatok, vízzáró hidraulikus mészvakolatok a fürdőkben.
A faházban a szükséges hőtároló tömeget a csiszolt betonpadló és a falak vályogtégla kitöltése (az emeleten is) biztosítja. Az emeleti szárny égetett deszkaborítást kapott úgy a falakon, mint a tetőn. Ehhez a hagyományos japán Shoui Sugi Ban favédelmi technikát próbálták ki, "kisebb-nagyobb" sikerrel.
>> Nézzen további fotókat a házról nagyképes galériánkban!
A ház teljesen modernnek hat a székelyföldi környezetben, a belsőket letisztult formák, fényesség járja át, ami Kiss Emőke belsőépítész munkáját dicséri. Nem hiába mondja Benedek, hogy a tervezésben ugyan nem tudatosan, de valószínűleg a kortárs skandináv és cseh építészet hatott rájuk, és befolyásolták ugyanakkor a népi archetípusok és a reneszánszát élő csűrépítészet is.
A tervezés során több olyan megoldást is választottak, amelyek egyáltalán nem számítanak bevettnek felénk, különböző alternatív építési technikák, építőanyagok használata, hagyományos és modern elemek összeegyeztetése jelentette a legnagyobb kihívást számukra.
"Mivel a tulajdonos és a kivitelező is jó partnernek bizonyult, bevállaltunk néhány merészebb megoldást, ezekről innen-onnan próbáltunk minél több infót beszerezni. Ilyenek például a faszerkezetre helyezett, füvesített terasztető átszellőztetett rétegrenddel, az olvasó sarok ablaka elé helyezett gabion árnyékolás, a szalmabálás fal rétegrendje is: a tapasztott külső agyagvakolatot általában széles ereszkilógás védi az esőtől, ezt mi egy átszellőztetett, rögzített gabionfallal oldottuk meg" - tette még hozzá.