Valóban annyira környezetkímélők az elektromos autók?
Ambrus István 2019. január 15. 10:49, utolsó frissítés: 2019. január 17. 16:14Az elektromobilitást népszerűsítő szervezetek szerint elektromos járművekben van a jövő, de a gyártási technológia miatt a környezetvédők szkeptikusak.
Egyre több európai nagyvárosban arra törekszenek, hogy a tömegközlekedésben használt járműveket elektromosra cseréljék. Ennek fő oka, hogy csökkentsék a környezetszennyezést, de ennek mentén egyfajta trend is kialakult, amely az elektromos járművek használatával a technológiai fejlődést is népszerűsíti. A kipufogógázok amellett, hogy globális szinten egyre nagyobb gondot jelentenek a klímaváltozás miatt, számos egészségügyi problémát is okoznak, esősorban légúti megbetegedések formájában. A minél környezetbarátabb városok, ezen belül pedig a környezetkímélő tömegközlekedési hálózatok kialakításának kérdése az Európai Unió szintjén is aktuális, melynek keretében EU-s programokkal, intézményesített szinten szeretnék összehangolni a nagyvárosok erre irányuló beruházásait.
Az európai közlekedésügyi miniszterek múlt év októbere folyamán tartottak megbeszélést, melynek a Grazi nyilatkozat formájában a sokat vitatott Párizsi klímaegyezmény minél hatékonyabb gyakorlatba ültetése mellett foglaltak állást. Emellett a tiszta járművekről szóló irányelv (Clean Vehicles Directive) is azt szorgalmazza, amely elsősorban a tömegközlekedésre és a teherszállításra vonatkozó környezetkímélő intézkedéseket hivatott érvénybe léptetni. A káros gázkibocsájtás csökkentése azért is lényeges, mert az ebből következő halálos légúti megbetegedések száma az EU-ban évente eléri a 400 ezret, amiben nagy szerepet játszik az egyre növekvő teherszállítási járművek levegőszennyezése is.
A probléma részleges megoldását a legtöbben az elektromobilitás népszerűsítésében látják, amelyben Kína úttörőnek számít. Amíg az Euractiv szerint Európában a forgalomban lévő elektromos buszok száma néhány ezerre tehető, addig például a kínai Sencsen városában 16 ezer elektromos járművet helyeztek forgalomba, teljesen mellőzve a belsőégésű tömegszállítási járműveket.
Az elektromos járművek elterjedésében érdekelt szervezeteket, az európai ipari vállalatokat és elektromos gépjárműveket gyártó cégeket tömörítő Elektromobilitási Platform (The Platform for Electro-mobility) szerint most kell lépni ahhoz, hogy a káros gázkibocsájtás csökkentése eredményes legyen a következő 30 évben. A gyakorlat az mutatja, hogy a nyugati országokban forgalomba kerülő új gépjárművek 5-10 évig maradnak használatban, ezért a károsanyag-kibocsátás csökkentésében megszabott célt, és az elektromos járművek használatának népszerűsítését ennek az időkeretnek a figyelembe vételével lehet eredményesen elérni.
Lengyelország és Franciaország már jelentős lépéseket tettek a dekarbonizációs célkitűzés érdekében, akár csak a nyugat-európai fővárosok egy része, mint például Madrid, London vagy Brüsszel. A tiszta járművekről szóló irányelv arra is kötelezné az áru- és személyszállítással foglalkozó vállalatokat, hogy a járműparkjuk egy részét 2030-ig károsanyag-kibocsátásmentes járművekre cseréljék.
Az elektromos járművek csak látszólag jelentenek alternatívát?
A Bloomberg szerint az autóipar gyártási technológiájának bírálói egyetértenek abban, hogy az autógyártásban drasztikus intézkedéseket kell alkalmazni, ellenkező esetben csupán illúzióvá válik az, hogy az elektromos autók környezetvédelem szempontjából kiválthatják a belsőégésű motorokat. Napjainkban az történik, hogy az a CO2 mennyiség, amely az elektromos autók használatával csökken, a gyártási technológiák miatt az ipari légszennyezés miatt kerül a levegőbe. A Greenpeace kutatólaboratóriumának alkalmazottja, David Santillo szerint az akkumulátorok gyártásához szükséges nikkel tartalmú anyagok egy része, és azok származéka nem csak a bányászat és a gyártás, hanem a szállítás során is a levegőbe kerül.
A Norvég Technológiai Tudományegyetem és a Yale több vizsgálatot is végzett annak kiderítésére, hogy a környezetre vonatkozóan milyen káros hatásai vannak az elektromos autók gyártásának, ezen belül pedig az elektromos energia tárolására szolgáló akkumulátoroknak. Ebből kiderült, hogy az elektromos járművek előállítása legalább olyan mértékben károsítja a környezetet, mint a belsőégésű motorral felszereltek, az elektromos autók akkumulátorának előállítása, pontosabban az ehhez szükséges nyersanyagok bányászása miatt. Ezek előállításához elsősorban grafit szükséges, ennek bányászata és az utána következő finomítási eljárás során a környezetre káros, mérgező melléktermékek kerülnek a levegőbe, a talajba és az ivóvízbe. Az elektromos autók akkumulátorához szükséges nyersanyagok bányászatában Kína tölti be a vezető szerepet, ahol a lelőhelyek körüli régiókban nagymértékű a szennyezés, amely a környezetre gyakorolt káros hatások mellett az emberek egészségi állapotának romlásában is kimutatható. A megrendelők a legtöbb esetben nem ellenőrzik a bányászat és a finomítási eljárás folyamatait, de a legtöbb autógyártó tisztában van azzal, hogy hosszú távon mérsékelniük kell a természetre és ezen keresztül az emberi egészségre gyakorolt káros hatást.
Az Egyesült Államokban már huzamosabb ideje dolgoznak annak a technológiai eljárásnak a folyamatán, amellyel mesterséges körülmények között, kőolajszármazékokból szintetikus grafitot tudnak előállítani, de ilyen tekintetben a legfőbb problémát az jelenti, hogy a szintetikusan előállított nyersanyagok gyártása költségesebb, mint a lelőhelyeken folytatott bányászat. A tudományos vizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy az elektromos autók használata csak látszólag oldja meg a környezeti problémákat. Ahhoz, hogy kevésbé szennyezően lehessen előállítani az elektromobilitáshoz szükséges akkumulátorokat, jelentős technológiai fejlesztésekre van szükség, amelynek egyik fontos része lehet az ipari hulladék újrahasznosítása.
Egyes kutatások viszont azt mutatják, hogy az autók feltöltéséhez szükséges elektromos energia, az üzemidő és a gyártás során keletkező káros anyagok összessége is fele annyira káros a környezetre, mint amennyit az üzemanyaggal működő autók bocsátanak ki. A legszélsőségesebb esetben is a hibrid és az elektromos autók 30%-al kevesebb káros hatást jelentenek a környezetre, ezért a dekarbonizációs stratégiák legfőbb elemét képezik.
Az Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (International Council on Clean Transportation) szerint az elektromos autók gyártása során keletkező káros anyagok okozta szennyezés hozzávetőlegesen két év alatt megtérül abban az értelemben, hogy ezek a járművek nem égetnek üzemanyagot, szemben a benzin és a gázolajjal működő gépkocsikkal. Ez a szervezet is arra hívja fel a figyelmet, hogy az elektromos autók elterjedését gátló intézkedések jelentősen nehezítik a gépjárművekre 2050-ig kitűzött "nulla káros gázkibocsátás" elérését.
Az elektromos gépjárművek elterjedését és népszerűségét illetően a kulcskérdés az akkumulátorok technológiájának fejlesztésében van, ugyanis az ilyen típusú járműveknek ez a legdrágább alkatrészük. Az Mercedes-Benz elektromos autókat gyártó részlege szerint is a gyártási technológián kellene módosítani, mert jelenleg egy elektromos autó gyártása 80%-al több üvegház-hatást előidéző anyagot bocsát ki, mint amennyi a belsőégésű motorú autók előállítása során keletkezik.
A káros gázkibocsátás csökkentésében hosszú távon kulcsszerepe van az országok energiapolitikájának is. Németországban például az ország elektromos áram szükségletének 40%-át szénerőművek fedezik, az elektromos járművek elterjedése pedig jelentősen megnöveli a villanyáram előállításához szükséges energiahordozók használatát. Ezzel szemben például Franciaország, többségében az atomenergia használatára támaszkodik, így ott az elektromobilitás okozta ökolábnyom hosszú távon kisebb. Ebből a szempontból Norvégia a legjobb példa, ahol az országos elektromos energiaszükséglet 60%-át vízi erőművek fedezik, ugyanakkor az ország gazdasági helyzete is nagymértékben lehetővé teszi a sok pénzbe kerülő elektromos személyszállító eszközök elterjedését.
A francia Renault - amely 2016-ban a legtöbb elektromos autót értékesítette – a probléma kapcsán azt nyilatkozta, környezetvédelmi szempontból a használt akkumulátorok 70%-át újrahasznosítják. Ez probléma a Tesla képviselőit is kényesen érintette, akik arra a kérdésre, hogy melyik országból származnak az autóikba gyártott akkumulátorok alapanyagai, csupán annyit válaszoltak, hogy a felhasznált fémek 100%-ban újrahasznosíthatóak.
Az elektromos autók piaci ára jelenleg jóval magasabb a benzines vagy diesel típusúaknál, így a következő évekre vonatkozóan a fő kérdést az jelenti majd, hogy az előbbiek használata és gyártási technológiája mennyire környezetszennyező. Ebben a tekintetben pedig a gyártók közti versenyt nem csak a kényelem, az autók külalakja és teljesítménye fogja eldönteni, hanem jelentős mértékben az is, hogy az új modellek mennyire környezetkímélők.
A hibrid és elektromos autók Romániában nem annyira elterjedtek, de ennek ellenére, ha kis mértékben is, de növekvőben van irántuk a kereslet. Múlt évben összesen 2 293 környezetbarát "zöld autót" adtak el, míg 2017-ben 1 284-et.