Csibi Magor: ha jobb vezetőket szeretnénk, előbb a társadalom mentalitását kell megváltoztatni
kérdezett: Ambrus István 2019. február 09. 11:32, utolsó frissítés: 11:39A romániai WWF volt igazgatója tavaly jött haza Dél-Koreából, és meglepte, hogy itthon mennyire nem változott semmi. Új munkahelyén a valós társadalmi változás előidézésén dolgozna.
Csibi Magor 7 éven át volt a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének igazgatója, majd Dél-Koreában közel két évig ügyvezető igazgatóként vezette a Természetvédelmi Világalap ottani kirendeltségét. Tavaly tért vissza Ázsiából Romániába, jelenleg egy vezetői képzésekre és tanácsadásra szakosodott cég, a Trend Consult leadership osztályát vezeti.
Szerinte a romániai politikai elit vezetői felelősségvállalás nélkül szeretnének hatalmat, a politikusok pedig nem lehetnek jobbak annál a közösségnél, ahonnan származnak, ezért az eredményes változáshoz elsősorban a társadalmi mentalitást kell megváltoztatni. Ennek egyik legfontosabb eleme szerinte a konstruktív kultúra szemlélete, amely valós társadalmi változást eredményez.
Mi a különbség a romániai WWF és a dél-koreai között? Másként vélekednek Ázsiában a környezetvédelemről és az ezt övező problémák megoldásának fontosságáról?
- Nincs nagy különbség, leszámítva azt, hogy Romániában elsősorban az erdők védelmével foglalkozik a szervezet, Dél-Koreában pedig a légszennyezéssel és az óceánpolitikával. Ahogy régen minden út Rómába vezetett, jelenleg minden környezetvédelmi probléma visszavezethető ugyanarra az okozatra, az emberi társadalom alapvető viselkedésmodelljeire, amelyek jelen helyzetben egy kevésbé élhető világot eredményeznek. Az embereket országoktól függetlenül kell meggyőzni arról, hogy ez rossz irány.
A legtöbb probléma, ami a környezettel kapcsolatos, mindig visszavezethető az emberi magatartásformákra, arra, hogy miként építjük fel a társadalmunkat, hogy mennyire tiszteljük azt a világot, ami körül vesz bennünket. Az a kérdés, hogy hogyan élünk, mennyit fogyasztunk, mennyire vagyunk tekintettel arra, hogy az életmódunk egyre inkább rombolja a körülöttünk lévő világot.
Ha ezt meg akarjuk változtatni, több kell annál, hogy erdőtörvényt váltunk, betiltjuk a vadászatot, vagy megpróbáljuk a nehézipart modernizálni. Korea társadalmi struktúrája más, mint Romániáé. Ott munkacentrikus társadalom van, minden egyéb másodlagos. Ez azzal magyarázható, hogy a koreai háború után a lakosság az ötvenes években éhezett, a világ egyik legszegényebb országa volt. Ők felvállaltak egy olyan kollektív társadalomépítési projektet, amely szerint az egyén másodlagos, és amelynek lényege, hogy újjá kell építeni az országot és lehetőségeket kell teremteni a fiatal generációnak. Koreában jóléti társadalom van, de ennek sok más mellett az is az ára, hogy Szöulban az év 65 napján nem lehet maszk nélkül lélegezni a levegőszennyezés miatt.
A környezetvédelmi intézkedések hatékonyabban működhetnek Dél-Koreában, mert más az ottani társadalmi mentalitás? Valójában ez egy ország sikerének a kulcsa?
- Koreában minden a fogyasztói társadalomra fókuszál. Ennek következményeiről a természetvédelem tekintetében ott nagyon keveset beszélnek. Nagyon sok a pénz és rengeteg a pazarlás: sok az egyszeri használatú termék, az elektrotechnikai cikkeket, kerékpárokat és a ruházati termékeket nagyon gyakran cserélik. Ez egy extrém változata annak, ami felé a mi társadalmunk is halad.
Mi a WWF-nél egy olyan kampányt folytattunk, amelyben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ázsiai óceánok tele vannak műanyaghulladékkal. Ennek során azt bizonyítottuk, hogy 10 tengeri teknősből 8 azért halt meg, mert tele volt műanyaggal a szervezetük. A kampányban a műanyaghulladék körüli vita, amelybe mi is bekapcsolódtunk, akkorára nőtt Kelet-Ázsiában, hogy olyan városokban, mint Hongkong vagy Szingapúr, heteken belül eltűntek az éttermekből és a kávézókból a szívószálak. Nagyon gyors a koreaiak adaptációja. Amikor egy ilyen nagy váltás van, az emberek néhány napig megrökönyödnek, de mivel hozzá vannak szokva, hogy nagyon dinamikus a világ körülöttük, hamar alkalmazkodnak.
A személyes indíttatása a visszatérésednek Romániába az volt, hogy segítsd az itteni közösséget, azáltal is, hogy egy sajátos vezetési szemléletet képviselsz?
- Több országból is kaptam ajánlatokat: Kínából, Szingapúrból, az Emirátusokból, Thaiföldről. A Dél-Koreában töltött idő alatt rengeteget fejlődtem, de emellett nagy kihívást is jelentett, hogy ott a komfortzónámon kívül kellett élnem. Sokat gondolkodtam azon, hogy Kínában folytassam a munkám, ami azért izgalmas, mert a társadalom nehezebben érthető, mint a koreai, és Kína még távolabb van az európai világtól. Arról nem is beszélve, hogy a nyelv elsajátítása még nagyobb kihívást jelentett volna, mint a koreai, de úgy döntöttem, hogy ebben az esetben nem csak magamra kell koncentrálnom.
Adi Florea barátom meggyőzött, hogy van egy olyan álom, ami képes reális változást generálni a társadalmunkban, amelyért megéri visszatérni. Közösen kidolgoztunk egy olyan leadership programot, amely 3-12 hónapos periódusban át tud adni minden olyan soft skill-t azoknak a vezetőknek, akik meg szeretnének változni, és akik képesek konstruktív kultúrákat generálni. A konstruktív kultúra lényege, hogy a vezetési szemlélet célorientált, de mindenki a saját képességéhez mérten kell teljesítsen, nem pedig versenyezve másokkal. Az emberek mindig nyitottak az új információk felé, és képesek elfogadni, hogy nincs abszolút igazság. Ez a jó tulajdonságokat erősíti, nem pedig a gyengéket bünteti, valós kapcsolatokat generál. Egy ilyen kultúrába nem beilleszkedni kell, hanem tartozni hozzá. Angolul megfogalmazva: fitting in vs belonging.
Már a WWF-ben is arra törekedtünk, hogy pozitívan válaszoljunk a társadalmi kihívásokra. Nem várhatjuk el a társadalom kitermelte vezetőktől, hogy jobbak legyenek, mint az a közeg, ahonnan származnak. Arra a következtetésre jutottunk Adival, hogy egy olyan projektet szeretnénk megvalósítani, amelyen keresztül kulturális változásokat hozhatunk létre a privát szférában, a civil szervezetekben és a társadalomban.
Hiába próbálsz sikeres vállalkozó lenni, amíg egy olyan üzleti közeg van az országban, amely ezt nem támogatja. Hiába hozol törvényeket Romániában, hogy jobban óvd a természetet, ha ezeket nem tartják be. A WWF-nél töltött 7 évem alatt sok törvényt meg tudtunk változtatni, a legtöbb ilyen a kármegelőzésre volt jó, és nem hozott semmi pluszt a társadalomnak. Erre az egyedüli mód, amiben valós változást tudunk elérni, hogy pozitív, konstruktív kultúrákat alakítunk ki a társadalmon belül. Ezért döntöttem úgy, hogy visszaköltözöm Romániába, mert ha képesek vagyunk minél több mikrokultúrát teremteni, az idővel másfajta vezetők megjelenését eredményezheti a társadalomban, olyanokét, akik a közösséget szolgálják. A vezetési aktus pontosan arról szól, hogy másokra gondolsz és nem magadra.
Romániában milyen típusú vezetőkből hiány van, ti mire összpontosítotok a képzés során?
- Három kategóriára osztjuk a viselkedési típusokat. Ezek közül az első a konstruktív viselkedésforma. Az ilyen beállítottságú emberek arra figyelnek, hogy saját magukat mindig képezzék. Ezek a típusú vezetők elfogadják azt, hogy nem mindig van igazuk, ugyanakkor bátorítanak másokat, odafigyelnek arra, hogy a körülöttük lévő emberekkel a kapcsolatot megfelelően ápolják, a legfőbb céljuk, hogy legyen egyfajta pozitív ráhatásuk az őket körülvevő környezetre vagy társadalomra.
A második kategóriájú vezetői típus a passzív-agresszív, vagy más szóval perfekcionista, kompetitív és a hatalomra koncentrál. Az ilyen típusú vezető soha nem elégszik meg azzal, ha eléri a céljait, arra figyel, hogy jobb legyen az őt körülvevő embereknél. Ahelyett, hogy másokat bátorítana, inkább az emberek hibáit mutatja ki. Arra is nagyon figyel, hogy milyen a státusa, az ereje és a hatalom megszerzése a fő mozgatórugója. A harmadik kategória a passzív-defenzív, aki mindig mindenkivel próbál egyetérteni, kerüli a konfliktust, és nem vállal fel tulajdonképpen semmit.
Ezek közül melyik típus jellemzi leginkább a romániai politikai elitet?
- Ha megnézzük, a passzív-agresszív és a passzív defenzív vezetői típus fordul elő a leggyakrabban. Ez azt mutatja, hogy vagy nagyon hibátlannak, tévedhetetlennek akarnak látszani a politikai főszereplők, akik mindent jobban tudnak mindenkinél, mindenhez értenek. A másik gyakori típus az, aki felvállalja a vezetői szerepet, de nem viseli az ezzel járó felelősséget. Romániában ez a legjellemzőbb. A politikusok többsége felelősség nélkül szeretne hatalmat, de ilyen politikusokkal nem lehet eredményes az országvezetés.
Dél-Koreában azt tanultam meg, hogy egy vezető szerepe az, hogy segítsen az embereknek, hogy megtalálják a saját útjukat, és segítsen nekik abban, hogy az akadályokat közös erővel el lehessen hárítani. Egy igazi vezetőnek az emberek mellett kell kiállnia, és őket kell kapacitálnia.
Adi Florea barátom, aki meghívott a Trend Consulthoz, azon a véleményen van, amellyel én is egyetértek, hogy egy csoport ereje mindig nagyobb, mint egyedül a csoport legokosabb tagjának. Ezt konzekvensen visszautasítottam 15 évig, ameddig nem jutottam el Koreába, és meg nem tapasztaltam, hogy mekkora szerepe van a kultúrának, a közösségnek vagy a csapatnak.
Szerinted miről szól valójában a vezetői szerep, és ebben minek kell megfelelnie - ahogy te fogalmaztál - egy leadernek?
- Nem az az igazi vezető, akinek minden kérdésre megvan a válasza, hanem az, aki képes a csapatából kiválasztani azokat az embereket, akik megfelelő válaszokat tudnak adni a problémákra és megteremti a feltételeket, hogy ezt ki is tudják fejezni. Egy igazi vezető nem csak a terhet, hanem a sikert is képes megosztani.
Nagyon vicces, hogy én egész életemben eredményekre koncentráltam és a karrier szempontjából a legboldogtalanabb Koreában voltam, ahol messze a legjobb eredményeket értem el. Ha a csapat, amellyel dolgozol, nem tud kiteljesedni, akkor te magad sem tudsz kiteljesedni. Koreában azt tapasztaltam meg, hogy mit jelent, ha egy motivált csapattal dolgozom, amely értéket generál, így az elért eredmények is magukért beszélnek. Ez nem olyan bonyolult és nehéz dolog, mint amilyennek elsőre tűnik.
Miután visszatértél Romániába, melyek voltak a legszembetűnőbb változások?
- A legnagyobb sokk az volt, hogy mennyire nem változott semmi, vagy ha vannak mérhető változások, azok semmiképp nem pozitívak. Hozzá voltam szokva az agresszivitáshoz itt Romániában, amit elfogadunk, mert így nőttünk fel, vagy idővel hozzászoktunk. Koreában nincs ilyen agresszivitás, így sokkal nehezebb újra adaptálódni ehhez. Nehéz volt elfogadni, hogy nem tudunk normalitásban élni, szabályokat betartani. Kényelmesebb olyan országban élni, ahol vannak alapszabályok, és ezeket mindenki betartja.
A középkorosztályból vagy a fiatalabb generáció tagjaiból könnyebb olyan vezetőket képzeni, akikkel a célkitűzéseitek alapján alakíthatjátok a közösséget?
- Ha a karrierünk elején vagyunk, akkor jobb egyből jól kezdeni. Ha lehetőségünk van hozzáférni a legújabb technikákhoz, elméletekhez és tudáshoz, ami alapján hatékonyan lehet vezetni, akkor a legjobb azt az elején elsajátítani. Utólag sokkal nehezebb változtatni a berögzült szokásokon. Én például nagyon kompetitív szinten kezdtem a politikai karrierem, nagyon fontos volt a státusz, az erő, hogy mindenkinél jobb legyek. A harmincas éveim közepéig nem tudtam elfogadni, hogy ezen kívül lehet más út is. Ezt nagyon nehéz lebontani. Minden ember életében vannak kulcspontok, amikor képes változtatni, ezeken kívül nehéz reális változásokat elérni.
Mielőtt a WWF romániai igazgatója lettél, európai parlamenti képviselő is voltál a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben. Nem gondoltál arra, hogy a te példádon keresztül érdemes lenne gyakorlatban megmutatni a közösségnek, hogy milyen egy igazi vezető?
- A politikai szereplők általában izoláltak és rengeteg olyan dologra kell figyelniük, amely nem segít abban, hogy jó vezetőkké váljanak. Ezt a privát vagy civil szférában sokkal könnyebb kiépíteni. Elsősorban arra törekszem, hogy az embereket segítsem saját maguk megváltoztatásában. A legfontosabb érték, amit képviselek, hogy jó irányba változtatom a társadalmat és erre akkor van a legnagyobb esély, ha minél több embernek tudok valósan segíteni.