2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Új rabszolga-felszabadítás? Következzenek a delfinek!

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2019. február 26. 16:13, utolsó frissítés: 2019. február 28. 10:07

Bővítenék a delfináriumot Konstancán. Állatvédők szerint inkább be kellene teljesen tiltani a delfinek fogságban tartását.


Közpénzből akarják kibővíteni és átalakítani a konstancai delfináriumot, ami a tervek szerint azzal járna, hogy a jelenleg ott fogva tartott két delfin mellé továbbiakat hoznának.

A jelenlegi körülmények sem megfelelőek az intelligens tengeri emlősök számára, az a medence, amelyben vannak, kisebb a törvény által előírtnál, a delfinárium működtetői többek között erre is hivatkoznak a bővítés indoklásában. Ám az állatvédők szerint nem a delfináriumbővítés a megoldás, ezért kérik a projekt leállítását, valamint a fogoly delfinek szabadon engedését/rehabilitációját.

A Turisztikai Minisztériumhoz és Románia parlamentjéhez címzett petíciójukban a Freedom and Respect for Every Earthling (F.R.E.E) Egyesület és a Romániai Vegánok Egyesülete azt kéri, a minisztérium ne támogassa a delfinárium kibővítésének tervét, a parlament pedig tiltsa be Romániában a delfinek fogságban tartását.

Bogdan Trif turisztikai miniszter nemrég, február 21-én a Bukaresti Turisztikai Vásáron jelentette éppen be, hogy 5 millió euróval támogatják a Konstanca Megyei Tanács projektjét a delfinárium kibővítésére.


A vásáron a konstancai delfinárium a „bioturizmus” ágazatot képviselte – áll a sajtóbeszámolóban.

Az idők során számos tengeri emlős (delfin és fóka) pusztult el méltatlan körülmények között a konstancai létesítményben; egy delfin sorozatos szívinfarktusok után halt meg, egy másik pedig nagyon fiatalon, alig hat évesen hunyt el (egy delfin várható élettartama mintegy 25 év). Az állatvédők azt szeretnék, ha a konstancai delfinárium két delfinje visszakerülhetne természetes környezetébe, vagy legalább egy nagyobb mozgási szabadságot adó tengeri menhely-rezervátumba.

A petíciót még február elsején indította a F.R.E.E. egyesület. Február 14-én az addig összegyűlt aláírásokat az aktivisták átadták a minisztériumnak, illetve a képviselőházban és a szenátusban is leadták a dokumentumokat.

Cristina Cojocea, a F.R.E.E. elnöke a Transindex kérdésére elmondta, még nem kaptak semmiféle hivatalos visszajelzést a petíciójukra. Ahogy még több aláírás gyűl, folyamatosan tervezik benyújtani az újabb íveket a turisztikai minisztériumnál. Erkölcstelennek és felelőtlennek tartjuk a turisztikai minisztérium döntését a delfinárium kibővítésének finanszírozásával kapcsolatban - nyilatkozta Cojocea.

A delfinek - még ha "hozzá is szoktak" a rabsághoz - ugyanazokkal az ösztönökkel rendelkeznek, mint vadon élő társaik, akik normálisan napi 150 km-t is leúsznak, és akár 300 méter mélyre merülnek. Komplex társadalmi struktúrákban élnek, olyan közösségekben, amelyek akár 1000 tagot is számlálhatnak. Mindezt egyetlen delfinárium sem biztosíthatja számukra, bármilyen nagy is legyen. A rabság rabság, és a turisták szórakoztatása sem egy "természetes" dolog a delfinek számára, hanem mind fizikailag, mind mentálisan nagyon megterhelő - részletezte.

A delfinárium kibővítésére szánt pénzt inkább jó lenne a fekete-tengeri delfinek védelmére fordítani, és a turistákat tengeri delfinnéző hajóutakra vinni, ahol a delfineket saját természetes közegükben figyelhetik meg - szögezte le az elnök. Jelenleg a Fekete-tengerben élő delfineket számos emberi hatás veszélyezteti: a halászhálók, a hulladékkal való szennyezés, a hangszennyezés, az élelmük fogyatkozása, valamint az orvvadászat - hívta fel a figyelmet.

A delfinfajok védelmére megoldást jelenthetnek a tengeri rezervátumok és menhelyek, de semmiképp sem a delfináriumok, amelyek nem rendelkeznek sem oktatói-nevelői, sem pedig fajmegőrzési funkcióval - szögezte le az elnök. Tudomásuk szerint a következő országokban tiltották be vagy korlátozták a delfináriumok működését: Indiában 2013-ban tiltották be az ilyen létesítményeket, Costa Rica, Chile és Horvátország sem ad engedélyt ilyenekre, Kanadában 2018 októberében a szenátus hagyott jóvá egy olyan törvényt, miszerint a cetfélék fogságban tartása tilos; Nagy-Britanniában az utolsó delfináriumot még 1993-ban zárták be, állatvédők tüntetéseit követően; Mexikóvárosban 2018 májusában tiltották be a delfináriumokat; Brazília, Luxembourg, Nicaragua és Norvégia nagyon szigorúan szabályozza a cetfélék fogságban tartását. Az EU-ban működik egy 11 országban tevékenykedő 19 civil szervezetet tömörítő koalíció, akik lépéseket tesznek a delfináriumok teljes betiltására - mondta el Cojocea.

A „Libertate pentru delfini, nu finanțarea captivității cu bani de la buget!” (Szabadságot követelünk a delfineknek, nemet mondunk a fogság közpénzből történő finanszírozására!) című petíciót amúgy eddig mintegy 3000 személy írta alá.

A petíció egyik célja informálni Románia állampolgárait erről a témáról, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy kifejezzék egyet nem értésüket a hatóságok döntésével, miszerint kibővítenék a delfináriumot és 4-6 delfint hoznának a meglévő két nőstény mellé – áll a szervezetek közleményében. Ugyanakkor cél volt az is, hogy a parlamenttől kérjék a delfinek fogságban tartásának betiltását.

„A konstancai delfináriumba új delfinek szállításáról szóló döntést felelőtlennek és a mostani idők erkölcseivel ellentétesnek tartjuk. A delfinek intelligens, öntudatos állatok, fogságban tartásuk kegyetlenség, amely képességeik és igényeik teljes meg nem értéséről és figyelmen kívül hagyásáról árulkodik. Az úgynevezett ’nevelői’ célzata a delfinekkel végeztetett attrakcióknak nem lehet ürügy az állatok szabadságtól való megfosztásának. A fogoly delfinek nem ’fajuk nagykövetei’, ahogyan egyesek sugallják; a delfines előadások nem a vadon élő delfinpopulációk problémáira hívják fel a nézők figyelmét. Épp ellenkezőleg, a show nézői egy eltorzított, nem reális képet kapnak a delfinekről, ugyanakkor azt a hibás üzenetet adják át nekik, miszerint nekünk, embereknek jogunk van saját élvezetünkre kihasználni az állatokat” – szögezik le az aktivisták.

Számos tudós, köztük Lori Marino idegtudományra és viselkedésbiológiára szakosodott delfinkutató, Naomi Rose, a washingtoni Animal Welfare Institute (AWI) tengeriemlős-kutatója vagy Morgane Perri francia biológus, az Al Lark természetvédelmi szervezet munkatársa évek óta hangsúlyozza, hogy a delfineket nem szabadna fogságban tartani. Még 2010-ben egy jelentős tudományos fórumon a biológia, etika, filozófia, idegtudományok stb. képviselői megfogalmazták a javaslatot, hogy a delfineket „nem-emberi személyeknek” kellene tekinteni, annyira intelligens, öntudatos emlősök, fejlett társadalmi struktúrával és kommunikációval. Ez a javaslat még inkább megalapozza a fogságban tartásuk és vadászatuk tilalmát célzó követeléseket. Románia parlamentjében egyébként Remus Cernea volt képviselő nyújtott be erre vonatkozó törvényjavaslatot, ám azt még a szenátus bizottságai elkaszálták, így nem került szavazásra.

Világszerte egyre inkább visszaszorulóban vannak a delfináriumok, több ország/tengerparti város lépéseket tett, hogy felhagyjon a cetfélék fogságban tartása gyakorlatával, ily módon egy delfinárium kibővítése és új delfinek vásárlása kedvezőtlen képet festene Romániáról – hívja fel a figyelmet a F.R.E.E.

A konstancai döntéshozók már rábólintottak a delfinárium kibővítésének tervére, amelytől még több turista látogatását várják. A delfinek ugyanakkor nemcsak turistaattrakciót jelentenek. Állatterápiában is használják őket különböző fejlődési rendellenességgel vagy fogyatékossággal élő gyerekek állapotának javítására. Két éve írtak alá egy erről szóló megállapodást a konstancai delfinárium vezetői.

A delfinterápia hatásossága ugyanakkor vitatott, nem beszélve arról, hogy még ha lenne is pozitív hatása az állatokkal való, vízben történő együttúszásnak, azt erre trenírozott, jól úszó kutyákkal is simán meg lehetne oldani. Semmiképp sem igazolja az akár vélt, akár valós terápiás hatás az emberhez hasonlóan intelligens lények önkényes fogságban tartását és kihasználását.

Bár a romániai állatvédők Magyarországot példaként említették, mint olyan országot, ahol tilos a delfináriumok működtetése, az év elején nagy vihart kavart egy üzletember kijelentése, miszerint Budapesten létesítene delfináriumot. Az állatvédő szervezetek egyből akcióba léptek, és petíciót indítottak Magyarország delfinárium-mentességének megőrzéséért. A Born Free Foundation felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan a tengeri állatokkal tarkított akváriumot üzemeltető Tropicarium Budapest társaságnak még nem voltak a delfinek behozatalára vonatkozó törekvései, de a médiában tett erre utalásokat – számolt be a Magyar Narancs.





A magyarországi petíció aláírói arra kérik dr. Guller Zoltánt és az általa vezetett Magyar Turisztikai Ügynökséget, hogy ne támogasson direkt vagy indirekt módon semmilyen tervet, mely delfináruim létesítését célozza meg Magyarországon.

Számos természetvédelmi és állatvédő szervezet egyetért abban, hogy a delfináriumok (és minden állatkert) nemhogy nevelési célzatú, az embereket az állatokhoz jobban közelebb hozó létesítmény, hanem pont ellenkezőleg, eszközként kezeli és akként mutatja be az állatokat, ezáltal hozzájárul az egyén élővilággal, más élőlényekkel szembeni felelőtlen és közönyös viselkedésének kialakulásához.



A "Delfinmosoly - Tények & tévhitek a delfináriumok világáról" ajánlott filmográfiája:
Blackfish
The Cove
A Fall From Freedom
Lolita The Killer Whale: Slave to Entertainment
Vancouver Aquarium Uncovered

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >