2019. július 23. keddLenke
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gyilkosabb a vízhiány, mint a háborúk

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2019. április 01. 15:47, utolsó frissítés: 15:47

A tiszta víz és a higiénia hiánya több gyereket öl meg, mint a fegyverek. A szegények pedig gyakran tízszeres árat fizetnek a vízért, mint a gazdagok.


Az öt év alatti, konfliktuszónában élő gyermekeknek hússzor nagyobb esélyük van a szennyezett víz miatt kialakuló hasmenéses megbetegedésekbe belehalni, mint a háború miatti közvetlen erőszakos cselekményekbe – áll az UNICEF új jelentésében.

16 országban vizsgálták a mortalitást, olyanokban, ahol hosszú ideje fegyveres konfliktus van (többek között Afganisztánban, Irakban, Szíriában és Jemenben). Az eredmények sokkolóak: a szennyezett víz, valamint a szennyvízkezelés és a higiénia hiánya háromszor annyi 15 év alatti gyereket öl meg, mint a háború maga, írja a Green Report.

A jelentés megállapításai magukért beszélnek: itt az ideje, hogy a biztonságos ivóvízhez és higiéniához való hozzáférést ne privilégiumként, hanem emberi jogként tekintsük, szögezte le Henrietta Fore UNICEF-igazgató. Ha egy fegyveres konfliktusban az egyik vagy másik fél szándékosan az ivóvízkészleteket vagy a szennyvíztisztító rendszert támadja, az gyakorlatilag a legsérülékenyebb gyermekek ellen fordult. Több gyermek hal meg a biztonságos ivóvíz hiánya, mint a golyók miatt. A víz egy alapvető jog, az élethez elengedhetetlenül szükséges – tette hozzá.

A jelentésben összehasonlítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait a háborús konfliktusok okozta halálesetekről, valamint a hasmenéses megbetegedések halálos áldozatainak számáról. 2014 és 2016 között Afganisztán, Burkina Faso, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó, Etiópia, Irak, Líbia, Mali, Mianmar, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Szíria és Jemen adatait elemezték. A szennyezett víz és a higiénia hiánya okozta hasmenéses megbetegedések közel 72 ezer, öt év alatti gyermek halálát okozta, míg a háborúk közvetlen erőszakos cselekményeiben 3400 kisgyerek vesztette életét. A 16 vizsgált országból 14-ben a hasmenés miatt több 5 évnél kisebb gyerek halt meg, mint a háború miatt, kivétel volt Líbia és Szíria.


Omar El Hattab, az Unicef munkatársa kiemelte Jemen példáját: 10 percenként meghal egy gyermek olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének, és ezek közül a tiszta víz hiánya és a rossz higiénia vezető oknak nevezhető. Ráadásul mivel a vízhordás ezekben az országokban női munkának számít, a vezetékes víz hiánya a lányokat érzékenyebben érinti, mint a fiúkat, ugyanis a vízért küldött vagy a félreeső latrinákat használó lánygyermekek kitettek a szexuális erőszaknak is.

A fegyveres konfliktusokban a genfi egyezmény értelmében egyik harcoló félnek sem lenne szabad a higiénia alapvető feltételeit biztosító infrastruktúrát - a vízhálózatot, szennyvízelvezetőt, kórházakat stb. - támadnia. Ám az utóbbi időszakban sajnos nem tartják be ezt, és az ilyen létesítményeket támadva egyenesen a civil lakosságot veszik célba – nyilatkozta Sian White, a London School of Hygiene and Tropical Medicine szakértője.

Omar El Hattab leszögezte: a víz- és szennyvízhálózat szolgáltatásai, a higiéniával kapcsolatos szolgáltatások nem privilégiumként kezelendők, hanem emberi jogként, és mint ilyent, soha nem szabadna megfosztani ezektől az embereket.

“Vizet mindenkinek!”

Globálisan 20-30%-kal nő 2050-ig a víz iránti kereslet – hívja fel a figyelmet egy új, március 22-ére, a Víz Világnapjára időzített jelentés. A globális helyzetképet vázoló dokumentum elkészítését az UNESCO koordinálta, emellett 32 ENSZ-alegység és 41 nemzetközi partner vett részt a megírásában.

Ebben az évben a világnap szlogenje a “Vizet mindenkinek!” volt. “Ez a jelszó pontosan érzékelteti, milyen nagy kihívás ma a világban, hogy minden egyes ember számára elérhető legyen a víz. A Föld lakóinak 1/5-e él vízhiányos területeken, itt az emberek, állatok, növények sem jutnak elegendő vízhez. Ha víz hiányában a növény és állattenyésztés korlátozott, akkor az ott élők nem jutnak elegendő élelemhez. A tiszta ivóvíz, a helyes higiéniai gyakorlat, WC használat, kézmosás, csatornázás elengedhetetlen az élethez, a betegségek megelőzéséhez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez” - írja ennek kapcsán a vizvilagnap.hu oktatási portál.

“Az aszály és a vízhiány – egymással összefüggő jelenségek, amelyek gyakran súlyosbítják egymás hatásait – jelentős hátrányokat okozhatnak a leghátrányosabb helyzetű lakosság számára, kezdve az éhínségtől egészen az elvándorlásig. Ma 30 millió gyermek él a származási országán kívül. A migráció globálisan mindenki életét befolyásolja, nincs globális fenntartható fejlődés, ha az emberiség jelentős részét hátrahagyjuk, és több milliárd ember ivóvíz hiányában a túlélésért küzd. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa múlhat azon, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket” - áll az oktatási portál beköszöntőjében.

A felnőttek közül is többen halnak meg vízhiány miatt, mint fegyveres konfliktusban

A Green Report által ismertetett UNESCO-jelentés rámutat, 2050-re nemcsak a víz iránti kereslet nő, hanem a tiszta ivóvízhez való hozzáférés is nehezebbé válik a gyakoribb szárazságok és árvizek miatt.

2015-ben globálisan mintegy 844 millió embernek nem volt hozzáférése tiszta, biztonságos ivóvízhez – azaz tíz emberből háromnak. Csak az emberek 39%-ának volt hozzáférése biztonságos szennyvíztisztítási szolgáltatásokhoz. Az ivóvízhiány és a szennyvízkezelés hiánya életveszélyes: 780.000 halálesetet okoznak évente az emiatt történő megbetegedések, többet, mint a fegyveres konfliktusok, földrengések vagy járványok.

“A vízhez való hozzáférés életbevágó, emberi jog” - szögezte le Audrey Azoulay, az UNESCO vezérigazgatója, rámutatva, hogy emberek milliárdjai élnek ettől a jogtól megfosztva.

A vízszennyezés forrása lehet az ürülék, a rovarirtószerek, a mezőgazdaságban használt műtrágya, de olyan szennyezések is, mint a gyógyszermaradványok. A leginkább a szegény régiók érintettek: a nem biztonságos ivóvizet fogyasztó emberek fele Afrikában él.

Szubszaharai Afrikában csak a népesség 24%-ának van hozzáférése biztonságos ivóvízhez. Többségük falvakon él. Ugyanakkor a városokon, szegénynegyedekben élő lakosok – a városi népesség 62%-a – sem fér hozzá vízvezetéshez és kanalizáláshoz, vizet pedig mozgóárusoktól kénytelenek vásárolni. Akár tízszeres árat kell fizetniük a vízért, mint azoknak a gazdagoknak, akik megengedhetik maguknak a vezetékes vizet – mondta el Richard Connor, a jelentés főszerkesztője.

Egy másik érintett csoport a menekülteké. 2017 végéig 68,5 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát fegyveres konfliktusok vagy üldöztetés miatt; a menekültek hozzáférése a vízhez és alapvető tisztálkodási feltételekhez nagyon korlátozott, ezzel együtt azonban a tömeges népvándorlás negatív hatással van az útjába kerülő erőforrásokra is.

Amúgy nőtt a vízhiányból kiinduló konfliktusok száma is: 94 ilyen konfliktust tartottak számon 2000 és 2009 között, és ez 263-ra nőtt 2010 és 2018 között.

Az UNESCO-jelentés megoldásokat is javasol. A vezetékes vízért jelenleg keveset fizető gazdagoknak el kellene kezdeniük többet fizetni, hogy a vízhez való hozzáférést mindenki számára biztosítani lehessen; a vízvezetékek, kutak infrastruktúrájába a jelenleginél háromszor annyit kellene befektetni; és végül hatékonyabban, pazarlásmentesen, egészségesebb módon kellene gazdálkodni a meglévő vízkészletekkel.

Címoldali kép forrása: UNICEF/UN0159478/Meyer

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >