2019. aug. 22. csütörtökMenyhért
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Thanos igazi csettintése: megközelítőleg egymillió fajt fenyeget a kihalás

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2019. május 11. 08:27, utolsó frissítés: 08:28

Ha a mindössze 12 évnyi utolsó esély perspektívája nem volt elég rémisztő, itt egy újabb jelentés, ami nem hagy majd aludni.


A természet globális méretekben és gyorsuló ütemben pusztul; ilyent ijesztő mértékű fenyegetettséget még nem tapasztalt az emberiség – derült ki a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) jelentéséből, amelyet május 6-án fogadtak el Párizsban. A tudományos kutatások azt is bizonyítják, hogy a természet gyors változása leginkább emberi tevékenység hatására történik.

Az ökoszisztémák egészsége, amelytől az emberiség és minden más faj is függ, gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk a gazdaságaink, megélhetésünk, élelmiszer-biztonságunk alapjait és az egészségi állapotunkat.” - mondta Sir Robert Watson, az IPBES elnöke. Hozzátette, hogy a jelentés tükrében a döntéshozók tudomásul kell vegyék, hogy radikális átalakításokat és változásokat kell eszközölnünk. Olyan alapvető változtatásokra gondolnak, amelyek globálisan újraszervezik a technológiai, gazdasági és társadalmi faktorokat, beleértve a fennálló paradigmákat, célokat és értékeket. Természetesen vannak olyan aktorok, akiknek érdeke a status quo fenntartása, ők ellenállnak. „De az ilyen ellenállásokon felül kell emelkednünk egy általánosabb közjó érdekében.”- tette hozzá.

A dokumentum azért sokkoló, mert ennyire átfogó és részletes kormányközi jelentés még nem készült – a legutóbbi a 2005-ös Millenniumi Ökoszisztéma Szolgáltatás Felmérés jelentése volt. A jelentés elkészítésében 50 államból 145 szakértő-tudós közreműködött, és 15,000 tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel, rendszereztek, érzékenyen figyelve a különböző helyszíneket fellelhető helyi tudásformákra.

A kutatás egyik részvevője, Sandra Díaz rámutatott, hogy a biodiverzitás és az ökológiai szolgáltatások egy felbecsülhetetlen örökség az emberiség számára, hiszen ez a legfontosabb életet fenntartó „biztonsági hálózat”. A fajok sokfélesége, változatossága, az élőlények és ökoszisztémák kölcsönhatásai drasztikusan sérülnek, visszaesnek, márpedig – hívja fel a figyelmet a szakember – kötelességünk és alapvető érdekünk, hogy biztosítsuk az emberiség és a bolygónk kölcsönös fenntarthatóságát.


A jelentés szerint jelenleg egymillió állati és növényi fajt fenyeget a kihalás. Az emberi történelem során ilyen még nem fordult elő. A végveszélyben lévő élőlények 40%-a kétéltű, 33%-ok tesznek ki a korallzátonyokat alkotó fajok, illetve minden harmadik tengeri emlős fenyegetett, de a rovarok 10%-a is kihalóban van. 2016-ig a háziasított emlősfajták több mint 9%-a kihalt már, továbbá a háziállatok között jelenleg legkevesebb 1.000 további faj van veszélyben.

Forrás: IUCN Red List of Threatened SpeciesForrás: IUCN Red List of Threatened Species



Ez már nem környezetvédelmi ügy

A szakemberek öt csoportba rangsorolták a legalapvetőbb problémacsomókat, hogy a döntéshozók számára a problémák jelentőségét kiemeljék: (1) a tengerek és szárazföldek használata, (2) élő szervezetek közvetlen kizsákmányolása, (3) klímaváltozás, (4) környezetszennyezés, (5) invazív fajok elterjedése – a felsorolás csökkenő sorrendben rangsorolja a gondokat.

A jelentés kiemeli, hogy a biodiverzitás és az ökológiai szolgáltatások hanyatlása olyan témákat érint, mint az éhínség, szegénység, egészség, ivóvíz, városok, éghajlat, óceánok és szárazföldek, tehát a probléma már nem csak környezetvédelmi, hanem fejlesztési, gazdasági, biztonsági, morális ügy is.

A jelentés továbbá kiemel néhány megállapítást:
• a szárazföldi környezet egyharmada és a tengerek 66%-a az jelentősen átalakult az emberi tevékenység következtében
• a világ szárazföldi területének több mint egyharmada, az édesvízi készletek közel 75%-a a növénytermesztést vagy az állattenyésztést szolgálja
• az árvizek és hurrikánok 100-300 millió embert veszélyeztetnek a tengerparti élőhelyek pusztulása és megőrzésének hiánya miatt
• évente 577 milliárd dollár értékű termést veszélyeztet a beporzók pusztulása
• a műanyagszennyezés 1980-tól tízszeresére nőtt
• évente 300-400 millió tonna nehézfémet, ipari létesítményekből származó oldószert, mérgező iszapot és egyéb hulladékot ürítenek a világ vizeibe
• a part menti ökoszisztémákba kerülő műtrágyák több mint 400 óceáni halott zónát teremtettek, összesen több mint 245 000 km2 területen

A jelentés széleskörűen bemutatja a tennivalókat is amelyeket a fenntarthatóság érdekében több területen életbe kellene léptetni: a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a tengeri-óceáni és az édesvízi rendszerekben, a városi régiókban, az energiaszektorban, a pénzügyi részlegen, stb. Kiemelten fontosnak tartják, hogy egységes kezelési módok, és az ágazatokat átfogó megközelítésekre van szükség, amelyek kompromisszumkészeknek mutatkoznak az élelmiszer- és energiaiparban, infrastruktúrában, vízgazdálkodásban a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Cristina Pașcu Palmer, az ENSZ alá tartozó Biológiai sokféleség egyezményének (Convention on Biological Diversity) végrehajtó titkára, közleményben üdvözölte a jelentést. „A jelentés a fiatalok és az általuk képviselt jövő felhívását visszhangozza. Értékelem a világ minden sarkából azt a több milliónyi diákot, akik kiálltak és hangot adtak a globális kihalás veszélye elleni cselekvés igényének.

Szerinte a gyökereitől fogva újra kell gondolnunk a probléma megközelítési módját. „Ahogy a jelentés jelzi, a jelenlegi környezeti válságot annak gyökereinél kell megragadnunk. Ezek közül van, ami a gazdasági fejlesztési modellekből sarjadt ki, vagy a fenntarthatatlan termelési mintázatokból, illetve nyilván és mindenek előtt a mi saját fenntarthatatlan fogyasztói szokásainkból”- írta a szakember.

Nyitókép: erdőírtás. Forrás: IPBES/Shutterstock

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >