2019. június 18. keddArnold, Levente
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Természethiány-zavaros nemzedék: túl keveset vannak a szabadban a fiatalok

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2019. május 28. 16:19, utolsó frissítés: 16:19

A tinédzserek 80%-a fizikailag nem eléggé aktív. Minden eddiginél több mozgást és szabad levegőn történő játékot javasol az Egészségügyi Világszervezet.


Ahhoz, hogy felnőttként egészségesek legyenek, már gyerekkorban oda kell figyelni az életmódra és szokásokra; a kora gyermekkor a nagyon gyors fejlődés időszaka, és az az időszak, amikor a családi életmódminták elsajátíthatók annak érdekében, hogy az egyén egészsége jobb legyen – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója, Dr Tedros Adhanom Ghebreyesus az új irányelveket ismertető közleményben.

Az új WHO-irányelveket a fizikai aktivitás, az ülőfoglalkozások és az alvás kapcsán dolgozta ki a világszervezet nemzetközi szakértőcsoportja. A szakértők a nem megfelelő alvás, valamint a tévénézés, a babakocsiban vagy más ülőalkalmatosságban töltött idő hatását vizsgálták fiatal gyermekekre, ugyanakkor azt is elemezték, milyen jótékony hatásai vannak a sok mozgásnak.

„A fizikai aktivitás növelése, az üldögéléssel töltött idő csökkentése és a minőségi alvás biztosítása nagyban javítja a fiatal gyermekek fizikai, mentális egészségét és jóllétét, és megelőzi a gyerekkori elhízást és az ahhoz kapcsolódó betegségek felnőttkori kialakulását” - nyilatkozta Dr Fiona Bull, a WHO szakértője.

Jelenleg minden korcsoportban áldozatokat szednek a nem megfelelő mennyiségű mozgás miatt kialakuló betegségek. Évente globálisan 5 millió ember halálát okozza közvetve az, hogy nem mozogtak eleget. Riasztó adat, hogy a tinédzserek 80%-a fizikailag nem eléggé aktív – a felnőttek esetében ez az arány 23%.


A szakértők szerint ha már kisgyerekkorban sikerül elsajátítani az egészséges fizikai mozgás és alvás szokásait, akkor a gyerekkor, a tinédzserkor és a felnőttkor is nagyobb valószínűséggel ezeknek a korán elsajátított mintáknak megfelelően egy egészségesebb életmód jegyében telik el.

„Amit valójában tennünk kell, az a játék visszahozása a gyermekek életébe; a csendes ülőfoglalkozások helyett minél több játékidőt kell bevezetni, mialatt az alvásidő is megmarad” - véli Dr Juana Willumsen, a WHO gyerekkori elhízásra és fizikai aktivitásra szakosodott szakértője.

Egy adott napon, azaz 24 órán belül egy gyerek számára a következő tevékenységek ajánlottak: a hosszadalmas üléssel járó tevékenységeket minél nagyobb arányban kell helyettesíteni az aktív játékkal, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a gyermek eleget aludjon. A csendes, üldögéléssel járó foglalkozások közül előnyben kell részesíteni a nem a televízió (vagy laptop, tablet, esetleg telefon) előtt töltött tevékenységeket, vagyis az olyan, szülővel vagy a gyermek más gondozójával közösen végzett minőségi tevékenységet, mint például a mesemondás, meseolvasás, közös éneklés, mondókázás, vagy kirakósjátékok közös használata, amelyek nagyon fontosak a gyermek fejlődésében – áll a WHO közleményében.

A szakértők szerint a következő ajánlások alkalmazása a gyermekek első öt évében hozzájárul a motorikus és kognitív fejlődésükhöz, és élethosszig tartó jó egészségügyi állapotuk fenntartásához.

Az egy éven aluli csecsemők számára is minél több interaktív, a földön történő játék ajánlott, minél több, annál jobb. Akik még nem tudnak mozogni, őket is minél gyakrabban hasra kell fektetni éber állapotban, legalább 30 percet egy nap. Egy óránál többet egyszerre nem ajánlott babakocsiban, etetőszékben vagy hordozóeszközben tartani őket. Egyáltalán nem ajánlott az ilyen picik számára semmilyen képernyőt nézni, ülőfoglalkozásnak pedig a meseolvasás és mesemondás a javallott. Három hónapos korig 14–17 órányi alvás, 4-11 hónaposok esetében 12–16 órányi minőségi alvás ajánlott összesen 24 óra alatt.

1-2 évesek töltsenek legkevesebb 180 percet naponta különböző típusú és intenzitású fizikai aktivitásformákkal, beleértve moderált és élénk aktivitásokat. A nap folyamán többször legyen alkalma ezeket gyakorolni, minél több ideig, annál jobb. Egy óránál többet ennek a korosztálynak sem ajánlott bekötve, ülésre késztetve maradni babakocsiban, etetőszékben vagy hordozóeszközben, sem hosszú ideig ülni. Az egyéveseknek sem ajánlott egyáltalán képernyő előtt időt tölteni; a kétéveseknek se haladja meg az egy órát, minél kevesebb, annál jobb. Számukra is a leginkább bátorított ülőtevékenység a meseolvasás és mesemondás. 11-14 órányi alvás ajánlott számukra, rendszeres lefekvési és ébredési időpontokkal. 3-4 évesek számára is nagyjából ugyanez az ajánlás, annyi különbséggel, hogy esetükben a 24 órából mintegy 10–13 óra az alvásidő.

A mozgás helyszínéről most nem szólnak az ajánlások, viszont a kinti játék egyik legideálisabb helyszíne egy kert, park, vagy olyan játszótér, amelyet minél sűrűbb zöldövezet vesz körül. Egy friss dán tanulmány azt vizsgálta, milyen hatással van a gyerekekre, ha olyan helyen nőnek fel, ahol sok a zöldövezet. Kiderült, hogy 15, de akár 55%-kal kisebb valószínűséggel fognak felnőttkorukban bizonyos mentális betegségektől szenvedni azok, akik otthona olyan helyen van, ahol van zöldövezet is. Még az alkoholizmusra is hajlamosabbá tesz, ha olyan környezetben nő fel egy gyerek, ahol nincsenek fák, bokrok, növényzet.

A természetben töltött idő pozitív hatását az emberi egészségre már számos kutatás vizsgálta, többek között cukorbetegség, szívbetegségek, magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, a stresszt és a szorongást is csökkenti, ugyanakkor növeli az immunrendszer hatékonyságát is, és csökkenti a korai elhalálozás és a koraszülés rizikóját. Más kutatások szerint még a rövid távú memóriát és a koncentrálási képességet is erősíti, ha a zöldben tartózkodunk.

Nagyjából ugyanerre a következtetésre jutott az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) kutatócsoportja is, akik egy 280 oldalas jelentésben foglalták össze a zöldövezetek és a biodiverzitás megőrzésének pozitív egészségügyi és társadalmi hozadékait.

Az erőteljesen urbanizált társadalmakban nagyon fontos szerepe van a természetnek az ott élők fizikai és mentális egészségének megőrzésében; a „zöld infrastruktúra”, azaz parkok, zöldövezetek, de a városon kívüli zöld, a védett területek is mind-mind hozzájárulnak a levegő minőségének javításához, a hőség és a zaj csökkentéséhez, sportolási és mozgáslehetőséget biztosítva az embereknek.

A természetben való tartózkodás facilitálja a mozgást, a fizikai aktivitást; a természet és a zöldövezetek védelme, fenntartása csökkenti az egészségügyi kiadásokat. Az intézet ezért szorgalmazza minden tagállamban az EU biodiverzitás-védelmi politikájának hatékony alkalmazását, valamint azt is, hogy a különböző területeket szabályozó közpolitikai és pénzügyi mechanizmusok kidolgozásánál mindig vegyék figyelembe az egészségügyi, társadalmi és természetvédelmi szempontokat is.

Természethiány-zavarként (nature deficit disorder) írják le azt a jelenséget, amikor az épületekben, lakásban, képernyők előtt töltött idő mennyisége miatt a fiatalok eltávolodnak a természeti környezettől. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek az alacsonyabb szocioökonómiai státuszú, városokban élő gyerekek. A zöld, természeti környezet erősíti a kognitív funkciókat, helyreállítja a figyelmi kapacitást. Gondolkodásra készteti a gyerekeket, hogy feltegyék a természet törvényeivel kapcsolatos kérdéseiket. A kültéri, strukturálatlan játék fejleszti a gyerekek önbizalmát, kreativitását, képzeletét, mivel nincsenek korlátozva a kipróbálható viselkedések. (...)A természetben folytatott játék többféle ingert biztosít a gyerekek számára. Míg a képernyős tevékenységek túlnyomó részt vizuális ingereket használnak, addig a kint szaladgálás, bújócska, vagy csak napozás is a vizuális, akusztikus, taktilis, és egyéb ingerek széles skáláját megjelenítik. A zöld környezet mozgásra késztet, ami nem csak fizikailag előnyös, hanem mentálisan is, különösen figyelemzavaros, hiperaktív gyerekek esetében” - írja Gerencsér Dóra pszichológus vonatkozó cikkében.

Az NDD (nature deficit disorder) amúgy nem egy orvosilag elismert, formális diagnózis, ám egyre több szó esik róla mint a mai életforma szimptómájáról. A kifejezést Richard Louv alkotta meg a 2005-ben megjelent Last Child in the Woods című könyvében, amely aztán egy valódi, új „vissza a természetbe” oktatási-nevelési mozgalmat inspirált Amerikában.

„Annyira összenőttünk a modern technológiával és kütyükkel, hogy kevésbé figyelünk a világra magunk körül, és nagy eséllyel, ironikus módon, inkább egy David Attenborough-filmből tanulunk a vadonról, mintsem egy erdei séta során” - illusztrálta a helyzet fonákságát Dr Ross Cameron, a Sheffield University kutatója. Mindannyiunk, főleg a gyerekek, több időt töltenek odabent, mint a szabadban, ami elidegenít bennünket a természettől, és ugyanakkor sérülékenyebbek leszünk mentálisan, kitettebbek a negatív érzelmek, hangulatok iránt.

Konklúzió? Egyetlen gyerek se maradjon bent, és nincs rossz idő, csak nem megfelelő ruházat, ahogy a skandinávok tartják.

Címoldali fotó: pxhere

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >