Repülni szégyen, vonatozni menő: 2019-ben már az új trend hódít az utazásban
összeállította:B. D. T. 2019. május 31. 12:46, utolsó frissítés: 2019. június 04. 09:49Nemcsak Greta Thunberg nem ül elvből repülőre: #flygskam Svédországban és már Európa többi részén is.
Olcsó repülőjegyeket vadászni, foglalni akár félévvel azelőtt, tervezgetni a szezon előtti, low budget külföldi nyaralást, hogy aztán végre ismét kihúzhassunk a bakancslistánkról egy újabb vágyva vágyott úticélt – ismerős, ugye? Decemberben Máltára, áprilisban Tunéziába, szeptemberben Bulgáriába utazni, kis csomaggal, csak pár nap kialkudott extraszabadsággal, pangó hostelekbe és motelekbe becuccolni, félpanziós ellátás, úgyis egész nap úton vagyunk, mindent megnézni, amit lehet, gyorskaján élni, gyorsan le- és felugrálni a városnéző hop-in-hop-off buszokra, gyorsan szelfizni az áhított látványosság előtt, gyorsan, gyorsan, le ne késd, még ezt eléred, nézd, itt most féláron van, vegyél hármat kettő áráért, vigyél haza is valamit, hűtőmágnest, sörnyitót, álkézművesbizbaszt, hogy emlékezz és emlékeztess: voltál te is, láttad te is.
Végre kinyílt a világ előttünk, szűkebb pénztárcájú kelet-európai turisták előtt, a fapados légitársaságok és szemfüles blokkalatti utazási irodák soha el nem fogyó kliensei vagyunk... ha csak el nem ér majd hozzánk is az új trend, amelyben már nem menő, sőt, gáz reptéren szelfizni a gurulós bőrönddel, sőt gáz, mint olyan, repülőn utazni, hiszen iszonyatosan nagy terhelést ró a környezetre, óriási kibocsátással jár.
Nem is trend ez, vagy nemcsak: ez a klímakrízis miatti egzisztenciális szorongásnak és szégyennek egyik összetevője, szelete. Ez az a rossz érzés, ami elfog, amikor muszáj repülővel menned valahová külföldre, de közben tudod, hogy hatalmas ára van, valójában sokkal több, mint amennyit a repjeggyel kifizetsz.
Ahhoz hasonlatos, mint amikor rossz érzés tölt el az újrahasznosítható szemét vegyes (pl. utcai) kukába dobásakor; vagy amikor hiába tiltakozol, de úgyis műanyag zacskóba teszik az egy szem valamit, amit éppen vásároltál; vagy amikor a városban épp gyorsan el kell menned A pontból B pontba, és autóba pattansz; egyszóval minden olyan esetben, amikor valami miatt a környezettudatossági szempont háttérbe szorul saját személyes döntéseidben, és hiába próbálod mentegetni magad, hogy “de hát valahová el kellett dobjam azt a palackot”, “már a zacskóba tette, mire észrevettem, mire készül”, “sietnem kellett, zárt a bank” stb.
A repülés széndioxid-lábnyoma miatti aggódás cselekvésben és életmódváltásban csúcsosodhat ki. Van erre egy svéd szó, a flygskam. Már eléggé elterjedt az angol verziója is, a “flight shame”, amit talán “repülés miatti szégyen”-nek fordíthatunk. Svédországban egyre többen döntenek úgy, hogy repülés helyett alternatív közlekedési módozatokat választanak; az egyik inspirációs forrás ebben is Greta Thunberg, a svéd tinédzser, aki tavaly egyedül kezdte el a pénteki iskolai klímasztrájkot, amely ma már globális mozgalommá nőtte ki magát (lásd Fridays4Future).
Thunberg 2015 óta nem ült repülőre, sőt már családtagjait is rávette arra, hogy ne használják ezt a fajta közlekedési eszközt. Közelmúltbeli Európa-körútját áprilisban vonaton tette meg édesapjával. Édesanyja ünnepelt operaénekesnő, de ő is föladta a repülést lánya hatására.
A svédek körében egyre népszerűbbek azok az utazási irodák, amelyek vonatjáratokat foglalnak bele kínálatukba. Az utazásszervező, aki Thunbergék útját is menedzselte, a Guardiannek elmesélte, forgalmának növekedése és a repülésmentes mozgalom igazi beindulása ahhoz köthető, hogy tavaly egy másik kliense, egy népszerű svéd televíziós személyiség, Bjorn Ferry sportkommentátor bejelentette, csak olyan sporteseményekről hajlandó tudósítani, ahová vonaton lehet eljutni. Ferryről ezek után az egyik svéd adó ötrészes dokumentumfilmet közölt, amelyben bemutatják, hogyan próbálja meggyőzni lappföldi szülővárosában az ottlakókat arról, hogy cselekedjenek ők is ugyanígy.
Nem véletlen a Guardian szerint, hogy éppen Svédországban jelennek meg ennyire hangsúlyosan a klímaválságot minden eddiginél erőteljesebben tematizáló személyiségek, mozgalmak. A klímaváltozás különösen látványos itt; a globális átlagnál kétszer gyorsabban növekedik az átlaghőmérséklet; tavaly Svédországban rekordforró év volt, szárazságokkal és erdőtüzekkel.
Kevesebb repülésre biztatják a turistákat a kutatók is. A Chalmers Műszaki Egyetem kutatói megalkottak egy olyan kalkulátort, amellyel a fogyasztók könnyen kiszámolhatják a különféle közlekedési módozatok szénlábnyomát. Az online kalkulátorral egyszerűen kiszámolható a különféle közlekedési módozatok karbonkibocsátása egy adott útvonalon, írja az MTI. A travelandclimate.org honlapon az útvonalat és a közlekedők számát megadva lehet kiszámolni a különféle közlekedési módok környezeti hatását. Például ha két ember Bukarestből Barcelonába utazik, akkor vonattal vagy busszal 232 kilogrammnyi a szén-dioxid-kibocsátás, személygépkocsival 432 kilogramm, repülővel pedig 642 kilogramm.
A honlap svéd verziója már egy éve létezik, bemutatása óta mintegy 50 ezren keresték fel. Az angol változat mostani elindításával egy időben a svédet is megújították.
A honlap Jörgen Larsson és tudóscsoportjának kutatásain alapul, amely a svédek repülési szokásainak a klímára gyakorolt hatását vizsgálta. "Kutatásaink azt mutatták, hogy a svédek repülési szokásai alapján állampolgáronként egy tonnányi a szén-dioxid-kibocsátás. Ez ötször több a globális átlagnál, és nagyjából azonos a svédek gépkocsi-használatából eredő teljes szén-dioxid-kibocsátással" - idézte Larssont a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A svéd kutatók az 1990 és 2017 közötti adatokat elemezve mutatták ki a drámai növekedést a légiközlekedésben. Az észak-európai országból induló nemzetközi járatok száma megkétszereződött ezen időszak alatt, az egy emberre jutó utazások száma 0,5-ről egyre emelkedett 2017-ben. Az utazások átlagos távolsága 2700 kilométer, ami a Stockholm-Madrid távolságnak felel meg.
A légiközlekedésből származó egyre növekvő szén-dioxid-kibocsátás veszélyezteti a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célok elérését, azt, hogy a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradjon. Jörgen Larsson reméli, hogy új eszközük segít felhívni a figyelmet a repülés környezetkárosító hatására és kevesebb légi utazáshoz vezet.
"A 2 Celsius-fokos cél elérése megköveteli életmódunk megváltoztatását. Ha például mindenki áttérne a vegán étrendre, nem kellene olyan nagy mértékben csökkenteni a repülésből eredő szén-dioxid-kibocsátást. Ez azonban egy óriási beavatkozás lenne az életmódunkba" – magyarázta.
A TreeHugger egyenesen európai repülésellenes mozgalomról ír, és arról, hogy a "repülésszégyen"-nek megjelent az ellentéte is, ami nem más, mint a "vonatkérkedés" (tagskryt, angolul train bragging). Azaz nagyon trendi a közösségi hálókon vonatos szelfiket posztolni. Egy mindössze párezres tagságú, a vonattal való utazásról tippeket és történeteket egymással megosztó Facebook-csoport az utóbbi 16 hónapban 90.000 tagúra duzzadt, és soha nem látott bevételeket könyvelhetnek el a svéd vasúttársaságok: 2017-ben 50%-kal több jegyet adtak el, mint 2016-ban. Csökkent ezzel párhuzamosan a repülőjegyek forgalma, ám csak mindössze 3%-kal, írja a Reset.
A Guardian összeállítást közölt, amelyben olyan személyeket szólaltatnak meg, akik extrémnek tűnő kellemetlenségeket is vállalnak annak érdekében, hogy ne kelljen repülőre ülniük. Egy környezetvédelmet kutató szociológus például Nagy-Britanniától Kínáig vonatozott, oda-vissza két-két hétbe telt az útja.
Végtelennek tűnő utazás... aki már zötykölődött Kolozsvárról (vagy Budapestről, még jobb) Székelyföldre egyetemistaként 8-10 órákat, az valószínűleg visszaborzad most. Nos, állítólag újra megtanulni élvezni például egy vonatozást akkor lehet, ha a kirándulás részének tekintjük magát az utat is. Egyúttal egyfajta felkészülés-beavatás is történik a megérkezésig, tehát nem felszállunk és hopp, kiugrunk egy totál másfajta és idegen környezetben, hanem van valamiféle fokozatosság. (Persze amúgy tökjó a car sharing is: a blablacar és más online stoppos alkalmazások, amit sokan használunk itt Erdélyben is, ódzkodva a lepattant és csigalassú CFR-szerelvényektől, egy költség- és a repüléssel összehasonlítva környezetkímélőbb utazási kultúrának a képződményei.)
Sokan kiemelik a Guardian összeállításában, hogy vonattal utazni manapság nagyon bonyodalmas és drága. Nyilván nincs is mindenkinek annyi szabadsága, hogy heteket vonatozzon egy vakáció kedvéért, vagy nem sok olyan megértő felettes van, aki munkaügyben elnézi ezt a fajta, egyelőre még mindig extrémnek számító hóbortot, hogy márpedig xy csakis vonattal hajlandó arra a konferenciára elutazni.
“De azoknak, akik megtehetik – és úgy gondolom, sokkal többen, mint ahányan rájöttek erre –, a kevesebb repülés jó, boldogító” - nyilatkozta a Guardiannek a szociológus. Mégis, kétli, hogy az emberek nagy része jószántából változtatna a szokásain olyan mértékben, ahogyan arra szükség volna. “Meglátjuk. Gyakran a kulturális változás következik be elsőként, és csak utána a politikai – és azt én is úgy gondolom, hogy valami van a levegőben.”
Talán a flygskam lesz az év buzzwordja, talán nem, de nem is ez a lényeg. Te például lemondanál teljesen a repülésről?
Címoldali fotó: Pixabay