2019. szeptember 21. szombatMáté, Mirella
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A gubacsdarazsaktól Szent László pénzéig

(X) 2019. június 29. 10:25, utolsó frissítés: 10:30

A második évfolyamánál tart a kolozsvári biológusok Nyárády Erazmus Gyula tehetséggondozó programja.


Nemrég egy barátommal arról beszélgettünk, hogy melyikünk szerette Jules Verne regényeit gyerekkorában. Míg én buzgón lelkendeztem, ő azzal érvelt, hogy őt bizony gyerekként zavarta, hogy csupa már felfedezett dologról olvas, s emiatt gyorsan rá is unt a könyvekre. Részben igazat kellett neki adnom, hiszen Verne valóban olyan dolgokról írt, amelyek számunkra már hétköznapiak, sőt, jócskán túlhaladottak voltak, gyerekként is. Mégis, a Nemo kapitánytól a Rejtelmes szigetig engem mindig megkaptak ezek a regények, valószínűleg azért, mert a felfedezésről szóltak. Mintha a felfedezés folyamatát, a kutatást csomagolták volna be újra és újra valami izgalmas, kalandos történetbe. Persze a kutatás nemcsak a végkifejletről szól, hanem ennél lényegesen többről. A kutatás a biztosnak vélt dolgok jó értelemben vett megkérdőjelezését és az újonnan születő tudás állandó figyelését is jelenti. És végül, tanárként mindezek beépítését a tananyagba, és a köztudatba. Ebben az értelemben az oktatás és a kutatás kéz a kézben halad, egymásra folyamatosan visszahatva.

Mi történne hát, ha lehetővé tennénk az iskolásoknak, hogy belekóstoljanak a kutatásba? Önmagában ez az ötlet egyáltalán nem tűnik újszerűnek, hiszen számos európai oktatási rendszerben a különböző projektek kidolgozása szerves részét képezi az oktatásnak. Hazai körülmények között azonban ez nem bevett szokás, feltehetően a tananyag nagysága és a keretek rugalmatlansága miatt sem. Ennek ellenére számos erdélyi magyar középiskolában komoly erőfeszítések eredményeképpen zajlanak sikeres diákkutatások, amelyek hazai vagy nemzetközi díjakat vagy akár tudománynépszerűsítő cikkeket is eredményeznek. És persze a felsőoktatási intézményekkel is kialakulnak eseti együttműködések.

Az Apáthy István Egyesület, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) zajló magyar biológiai és ökológiai oktatás háttérintézménye, tavalyelőtt azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy ki kellene alakítani egy többé-kevésbé formális keretet, amolyan oktatási hidat a középiskola és az egyetem között, ami lehetővé tenné érdeklődő diákok bekapcsolódását egyetemi kutatásba úgy, hogy közben a középiskolai témáktól eltérő, ha tetszik kiegészítő oktatásban is részesüljenek.

A fenti elképzelések alapján Egyesületünk a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatóival összefogva tavalyelőtt ősszel beindította a Nyárády Erazmus Gyula Tehetséggondozó Programot. Az ötlet egyszerű: hívjunk be diákokat az egyetemre, tartsunk nekik középiskolás tananyagtól eltérő foglalkozásokat és tegyük lehetővé, hogy becsatlakozzanak egy egyetemi kutatásba, amelyet egyetemi oktatói mentorálással kivitelezhetnek. No és persze, hiszen minden kutatásnak ez a kimenete, az eredményeket a nagyvilág elé is kell tárni. Erre pedig kiváló lehetőség a Kolozsvári Biológus Napok az erdélyi biológusok, ökológusok amolyan Kárpát-medenceire bővített „házi tudományos konferenciája”.


A programba Erdély különböző középiskoláiból jelentkeztek felvételre biológia és ökológia iránt érdeklődő diákok Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig és Marosvásárhelytől Tordáig. A csapatösszerázót a szenétei (Hargita megye) Apáthy István Oktató- és Kutatóközpontban tartottuk, itt találkozhatott először egymással a 15 felvételt nyert friss nyárádys és a programvezetők. A felvezető, kedvcsináló előadások mellett kutatási témafelvetések is a menün voltak, valamint a közeli védett láprét látogatása sem maradhatott ki. Aztán irány Kolozsvár!

Őszi kirándulás a szenétei védett láprétre. Fotó: Apáthy István EgyesületŐszi kirándulás a szenétei védett láprétre. Fotó: Apáthy István Egyesület


A programban résztvevő diákok ugyanis havonta egyszer felutaztak Kolozsvárra, ahol az egyetem falai között csak nekik szóló foglalkozásokon vettek részt. A hangsúly a gyakorlati dolgokon volt: mikroszkopizálás, terepi foglalkozások, laborgyakorlatok. No persze némi elméleti szósszal nyakon öntve. Talajtani gyakorlat mellett mikrobiológiai munka is akadt, no meg persze fenntartható fejlődés, szövettan, egy kis őslénytan, és hát némi parazitológia. Közben persze mindenkinek már alakulgatott a kutatási témája.

A tanév második felében indultak be igazából a kutatások, amelyek egy részét otthon is végezhették a diákok, de voltak olyan témák, amelyek egyértelműen csakis kolozsvári laborkörülmények között lehetett kivitelezni.

Sikeres összerázó volt. Fotó: Apáthy István EgyesületSikeres összerázó volt. Fotó: Apáthy István Egyesület


Talán nem annyira nyilvánvaló, de biológusok nélkül aligha elképzelhető a gyógyítás. Egy kis csapat Papp Judit biológus vezetésével egy növényi alkaloid, a trigonellin hatását tesztelte a csodabacilus (Serratia marcescens) és a szénabacilus (Bacillus subtilis) fejlődésére és biofilmképzésére. A Székely Botond és Székely Dániel által alkotott diákcsapat kísérletei alapján a trigonellin mindkét baktériumra negatív hatást gyakorol, de eltérő mértékben. Ugyancsak egészségügyi vonzata volt a dr. Kis Erika által vezetett műhelynek, amelynek keretében a Juhász Petra és Kacsó Noémi bizonyos kenőcsök (pl. fluocinolon-acetonid) mellékhatásait vizsgálták kísérleti modellállatokon.

No de nemcsak az ember egészsége lehet fontos. Dézsi Júlia és Pálfi Szidónia Tordáról rovarok, egészen pontosan hangyák sajátos immunválaszát tanulmányozták laborkörülmények között. Úgynevezett betokozódási reakciót idéztek elő a kísérleti egyedeknél, majd mikroszkópos felvételek segítségével arra kerestek választ, hogy mekkora az egyedek között a változékonyság e tekintetben. Tekintélyes egyedi eltérésekre bukkantak.

Mikrobiológiai gyakorlat. Fotó: Apáthy István EgyesületMikrobiológiai gyakorlat. Fotó: Apáthy István Egyesület


A rovarok sok más izgalmas dolgot is tartogatnak. Elég csak belenézni a mikroszkópba, s máris egy számunkra új, meglepő világ tárul ki. Ezt tette a dr. Keresztes Lujza által mentorált Szabó Nikolett is, aki lakásokban előforduló kétszárnyúakat vizsgálva bukkant izgalmas újdonságokra: betegségeket terjesztő lepkeszúnyogokra, amelyekről nagyon keveset tudunk, habár, vizsgálatai alapján úgy tűnik, nagyon gyakoriak az ember közvetlen környezetében.

De nemcsak a lepkeszúnyogokról tudunk keveset, hanem a rózsákat parazitáló, azokon furcsa, szőrös gömbszerű kinövéseket, gubacsokat okozó darázsfajok esetében is van mit kutatni, mert hiszen nincsen vadrózsa gubacs nélkül. Dr. László Zoltán vezetésével Csia Kata és Székely Tímea vizsgálták a gubacsok méretei és a gubacsokozó darazsak, valamint a rózsák különböző tulajdonságai közötti összefüggéseket.

Talajtani előadást tart dr. Réti Kinga. Fotó: Apáthy István EgyesületTalajtani előadást tart dr. Réti Kinga. Fotó: Apáthy István Egyesület


Persze nem csak a ma élő lények tartogatnak újdonságokat számunkra, hanem a régmúlt is mondhat nagyon újat. A dr. Silye Loránd paleontológus által vezetett diák-kutatócsoport (Dimény Zalán és Nagy Bernadette) parányőslényeket, egészen pontosan Nummulites-eket vizsgálva próbált következtetni arra, milyen lehetett az őskörnyezet az eocénben. A Nummulites-eket mi elsősorban a Szent László pénzeként ismerjük, pedig ezek a furcsa, lapos és kerekded kövek valójában valaha élt tengeri lények lapos mészvázai.

Ritkán gondolunk arra, hogy szárazföldön a természet védelmének egyik alapja az egészséges talaj megléte. Ennek hiányában vajmi nehéz növény- és állatfajokat védeni. Dr. Réti Kinga talajtanos irányításával Marhát Antónia és Sorbán Boglárka sepsiszentgyörgyi mikós diákok a Rétyi Nyír talajának állapotfelmérését végezték el a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal hathatós közreműködésével, s ezáltal gyakorlati talajtani alapismeretekre tehettek szert.

Rovarimmunológiai vizsgálatok előkészületben. Fotó: Apáthy István EgyesületRovarimmunológiai vizsgálatok előkészületben. Fotó: Apáthy István Egyesület


És végül a kutatások eredményeit poszterbemutatók formájában mutatták be a diákok a 20. Kolozsvári Biológus Napok keretében, ahol egy diplomaosztásra is sor került a konferencia résztvevők előtt.

A záróakkord: a 2. évfolyam a Kolozsvári Biológus Napokon a bemutatók után. Fotó: Apáthy István EgyesületA záróakkord: a 2. évfolyam a Kolozsvári Biológus Napokon a bemutatók után. Fotó: Apáthy István Egyesület


A programot sikeresen elvégző diákok és a megvalósult kutatási témák:
• Csia Kata (Home Life Academy, Jackson, TN): Van-e összefüggés a gubacsdarázs parazitoidjának tojócső-hossza és a gubacsok méretei között?
• Dézsi Júlia és Pálfi Szidónia (Jósika Miklós Elméleti Líceum, Torda): Az immunválasz egyedi és koloniális szintű változékonysága a Myrmica scabrinodis hangyafajnál.
• Dimény Zalán (Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár) és Nagy Bernadette (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely): Mi történhetett az eocénben? Őskörnyezeti változások rekonstruálása az Erdélyi-medence Nummulites-együttesei alapján.
• Juhász Petra (Kölcsey Ferencz Főgimnázium, Szatmárnémeti) és Kacsó Noémi (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely): Fluocinolon-acetonid N kenőcs mellékhatása vemhes és újszülött Wistar patkányokban.
• Marhát Antónia és Sorbán Boglárka (Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy): A Rétyi Nyír talajának állapotfelmérése.
• Szabó Nikolett (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely): Randevú a lámpafénynél: városi kétszárnyúak (Insecta, Diptera) együtteseinek vizsgálata lakásokban.
• Székely Botond Adorján és Székely Dániel (Református Kollégium, Kolozsvár): A trigonellin hatása a baktériumokra.
• Székely Tímea (Jósika Miklós Elméleti Líceum, Torda): Közönséges rózsagubacsok mérete és a rózsa-gazda közötti kapcsolat.

A Nyárády Erazmus Gyula Tehetséggondozó program főtámogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, amely az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által lebonyolított Nemzeti Tehetség Program keretében (NTP-KNI-18-0132) támogatta a programot. A programot a Communitas Alapítvány is támogatta.

Nyitókép: Programismertető a szenétei összerázón. Fotó: Apáthy István Egyesület

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >