Nem tudja a romániai vásárlók nagy része, hogy a helyi termék nem mindig bio
összeállította:B. D. T. 2019. július 02. 09:25, utolsó frissítés: 13:50Szívesen vásárolunk piacról, faluról, pedig az ilyen termék legtöbbször szintén nem vegyszermentes.
Nem igazán tudnak különbséget tenni a romániai fogyasztók a biotermék és a helyi termék között, a legtöbben a bio/ökoterméket a helyi gazdák termékeivel azonosítják - derül ki abból a felmérésből, amelyet a World Vision România megrendelésére végeztek idén márciusban a #GoodFoodForAll, Make Europe Sustainable for All kampány keretében.
Nyilván vannak olyan falusi gazdák, kistermelők, akik valóban vegyszermentesen termelnek elsősorban saját használatra, ám a legtöbb esetben egy kis kérdezősködés után azért kiderül, hogy ha műtrágyát esetleg nem is használ, de permetezni szokott, "mert hát azt muszáj", "épp csak megspriccoltam egy kicsit a kártevők ellen". A nagyüzemi mezőgazdaságból származó, agyonvegyszerezett, általában messziről érkező zöldséghez és gyümölcshöz képest az ilyen "épp csak megspriccolt" helyi terméket venni még mindig környezet- és egészségtudatosabb választás. Ám addig még sok van, hogy egy zöldség- vagy gyümölcsfélét valóban ökoterméknek nevezhessünk.
A Wolrd Vision 3426 fős mintán végzett közvéleménykutatásában résztvevőket az ökogazdálkodásról és fogyasztási szokásokról faggatták. 77,79%-uk válaszolta azt, hogy ő bio- vagy ökotermékeket vásárol, ám nem tudja vagy nincs tisztában azzal, hogy ezek az általa választott termékek valóban rendelkeznek-e ilyen minősítéssel - áll a Green Report kutatási eredményeket ismertető cikkében.
A felmérésből kiderül, a romániaiak piacon, falusi termelőknél vagy mozgóárusoknál vásárolnak a leggyakrabban, és az itt vásárolt termékeket tekintik bioterméknek, ám anélkül, hogy bármiféle biztosítékot kapnának arról, hogy valóban biotermékre költötték a pénzüket.
A közvéleménykutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók többsége nagyrészt mítoszokban hisz az ökotermékek kapcsán, olyan mítoszokban, amelyek sajnos már régen az élelmezésügy történelméhez tartoznak, áll a World Vision ezzel kapcsolatos közleményében. A válaszadóknak csak egyharmada nyilatkozta, hogy a bio/ökotermékek szerinte azok, amelyek vegyszer- és adalékmentesek.
A legtöbben úgy tudják, hogy a falusi gazdák és kistermelők termékei a bio/ökotermékek, miközben ez nem feltétlenül igaz, nyilatkozta Crenguța Bărbosu, a World Vision România mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjának menedzsere. Ezért gondolják úgy, hogy szükséges lenne a közvélemény és a potenciális fogyasztók felvilágosítása és tájékoztatása arról, mik is valójában az ökotermékek és mi az ökogazdálkodás.
A megkérdezettek több mint fele (55,32%) gondolja azt, hogy az ökotermékek hátránya a magas ár; további 28,38% pedig úgy gondolja, a termékek címkéjén szereplő információkban nem szabad teljesen megbíznunk.
A felmérésben résztvevők 47,52%-a ennek ellenére úgy bizonyosodik meg arról, hogy a termék, amit választott, bio vagy sem, hogy megnézi, a címkéjén szerepel-e ez az információ. A válaszadók negyede azt is megnézi, a címkén szerepel-e az EU-s minősítés.
A legtöbben (81,7%) az interneten szerzik be az információikat az ökogazdálkodásról; 29,98% a tévéből, 19,06% pedig barátoktól, rokonoktól. 44,6% a bioélelmiszereket a környékén lévő szupermarketekből szerzi be, 40,75% azt nyilatkozta, a helyi zöldség- és gyümölcspiacon is vásárol ilyen termékeket, 38,82% pedig falusi ismerőseitől szerzi be.
A felmérésben résztvevők 42,41%-a több bioterméket vásárolna, ha azok olcsóbbak lennének; 43,4% nyilatkozta azt, hogy több ilyen terméket vásárolna, amennyiben biztos lehetne abban, hogy azok valóban vegyszermentesek.
Tízből közel heten hajlandóak pluszba fizetni a bioélelmiszerért: közülük 43,85% akár 5-10%-os ártöbbletet is hajlandó lenne kifizetni, 27,86% pedig 10-20%-kal magasabb árat is tolerálna. Tízből hárman nem hajlandóak többet fizetni a biotermékért.
A biotermékeket választók körében minden tíz vásárlóból négyen 10%-30%-ra tették a biotermékek arányát a vásárlói kosárban. Tízből ketten 30%-50%-ra becsülték az általuk vásárolt termékek kosarában a biotermékek arányát.
Bărbosu szerint fontos lenne felvilágosítani a közvéleményt arról, hogy a bioélelmiszerek hogyan is készülnek. Az ilyen termékek esetében a gazda nem használhat műtrágyát, emiatt a terméshozama kisebb; nem használhat rovarirtószereket, emiatt a termés kitettebb a betegségeknek, parazitáknak, tehát mindent összevetve a gazdák nagyobb rizikót vállalnak, ha ökogazdálkodásra adják a fejüket - emelte ki.
A felmérésben résztvevők 46,7%-a szerint az ökoélelmiszerek termelésének és fogyasztásának legjobb ösztönzői a megfelelő közpolitikai intézkedések lennének, hogy a gazdáknak megérje ezzel foglalkozni. 28,84% szerint az ökotermelést az új értékesítési lehetőségek teremtésével lehetne ösztönözni.
Bár a legtöbben nem választanák a mezőgazdaságot mint karriert, 57,56% mondta azt, hogy ha a mezőgazdaságban indítana vállalkozást, vonzó lehetőségnek gondolná az ökogazdálkodást. A World Vison egyik projektje amúgy éppen azt célozza, hogy a szektort vonzóvá tegye a fiatalok számára. A Büszke vagyok arra, hogy termelő vagyok kampány keretében az olyan szakmákat népszerűsítik, mint például a méhész vagy állatorvosi asszisztens, akik komoly szerepet játszhatnak szakértelmükkel egy falu vagy akár egész térség mezőgazdaságának fellendülésében.
Mint írják, óriási potenciálja van az országnak a mezőgazdaság terén, 80 millió embert lenne képes ellátni, mégis Szíria után a második olyan ország a világon, ahol a legnagyobb mértékű az elvándorlás. Számos álláslehetőség van most már Romániában is, ahol jól megfizetik a fiatal szakembereket, és nagyon sok pályázati támogatás is, amelyet mezőgazdasági vállalkozásoknak szánnak - a fiatal, kezdő gazdáknak pedig akár 70 ezer eurós kezdőtámogatásban lehet részük - írja a vidékfejlesztési pályázatot is lebonyolító szervezet honlapján.
Jelen pillanatban az ökogazdálkodás egy dinamikusan fejlődő szektor Romániában, amely az utóbbi években folyamatosan látványos növekedést produkált. Ezt bizonyítja az is, hogy az ökogazdálkodásnak minősített gyümölcsösök, állatfarmok, gyümölcscserjések, diófaültetvények stb. összterülete a 2010-ben regisztrált 3093 hektárról 13165 hektárra nőtt 2017-re.
Európában az ökogazdálkodási szektor értéke elérte a 37 milliárd eurót. Románia részesedése ebből még nagyon csekély, pedig az ország adottságai rendkívül jók lennének. Mégis, az európai ökogazdálkodás összterületének csupán 2%-át adja az ország - írja a Green Report.
Románia közel 350 ezer hektáron termel bioterméket; az üzletág forgalma évről évre emelkedik, és már elérte a 20 millió eurót - tudósít a Pro Tv. Az állam jelenleg is próbálja szubvenciókkal ösztönözni az ökogazdálkodást: a biotermékekre az áruforgalmi adó csak 5%. Mégsem engedheti meg magának a romániai lakosok többsége, hogy ilyesmit vásároljon. Az országban megtermelt, minősített biotej és bioliszt pedig Németországba, Dániába, Ausztriába vagy Olaszországba kerül, ahol fedolgozzák, és biotejtermék vagy biokeksz formájában tér vissza Romániába.
Nyugat-Európában a nagy szupermarketláncok üzleteiben akár 1200-1800 féle bio/ökotermék kapható. A romániai szupermarketekben is nőtt az utóbbi években az ilyen minősítéssel rendelkező polcok termékek száma, de még mindig csupán 200-500 ilyen terméktípus szerepel a kínálatban.
A kormány tavaly decemberben megszavazta Románia Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, amely tartalmazza az ország prioritásait az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszerének kontextusában. A válaszadóknak azonban csupán 13,69%-a hallott az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljairól, amelyeket Románia is elfogadott 2015-ben Agenda 2030 címen. A World Vision szerint ezért információs kampányra lenne szüség, hogy a romániaiak is megismerjék a stratégiát, megértsék, miért fontosak a fenntartható fejlődési célok, és széles körben ismertté váljanak a gazdasági, szociális és környezetvédelmi aspektusok összefonódásai.
A megkérdezettek 52,67%-a emlékezett rá vagy hallott róla, hogy a célok között szerepel az egészség és jóllét; 47,12% nevezte meg a minőségi oktatást; 41,15% a vízhez és csatornázáshoz való hozzáférést; 33,48% a hozzáférhető árú tiszta energiát; 34,75% a szegénység, 30,7% pedig az éhezés felszámolását; 25,16% pedig a felelős fogyasztást és termelést.
Ahhoz, hogy az ökotermékek kapcsán a mítoszok helyét átvegye a realitás, fontos lenne a termelők körében az ökogazdálkodás ökológiai és gazdasági hasznáról való folyamatos informálás, valamint az ökotermékek népszerűsítési kampánya - szögezte le Bărbosu.
A fogyasztók bevonzásához elengedhetetlen a releváns információk átláthatóbb bemutatása. Főképp a biotermékek előnyös voltát kellene kiemelni az egészségre, környezetre és az erőforrások fenntartható használatára gyakorolt hatásuk tekintetében - tette hozzá Crenguța Bărbosu.
Címoldali fotó: makeeuropesustainableforall.org/good-food-for-all