2019. szeptember 15. vasárnapEnikő, Melitta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ökológiai katasztrófa a Szamoson - mivel maradtunk a közvita után?

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2019. július 30. 10:52, utolsó frissítés: 11:04

Keresztmetszet Románia működéséről: szociális probléma, ellentmondásos törvénykezés, emberi és intézményi tehetetlenség, nem látható felelősökkel.


A Kolozsvár melletti Szászfenesen szeméthegyekből áll a Szamospart, amiről a hivatalos intézmények már régóta tudnak – derült ki a civil szféra által szervezett közvitán. A nyilvános beszélgetésre azután került sor, hogy a Someș Delivery lefilmezte a partszakaszt, a megdöbbentő felvétel aztán a közösségi médiában és a sajtóban nagy nézettséget kapott, és online petíció is indult az ügyben.



A közvitán kiderült, hogy a probléma rendkívül összetett. Van benne szociális probléma, fény derül benne a hazai törvénykezés ellentmondásosságára, jogilag nem egyértelmű helyzetekre, bonyolult szabályozási és engedélyeztetési procedúrákra, pénz-, infrastruktúra-, személyzeti hiányra, hatáskörütközésekre, emberi és intézményi tehetetlenségre, nem látható felelősökre, inkompetenciára. A felsorolás alighanem folytatható.

Az esemény elején a beszélgetés szervezői jelezték, hogy nem bűnbakkeresés a céljuk, hanem proaktív módon szeretnének hozzájárulni a 25-30 éves probléma megoldásához. Ebben az értelemben „helyreállító igazságszolgáltatásra” van szükség, hiszen égető ügyről van szó: bár hivatalosan nincs annak nevezve, szemmel láthatóan egy ökológiai katasztrófa tanúi vagyunk.


Szászfenes Polgármesteri Hivatalát a polgármester egyik tanácsadója és a hivatal adminisztrátora, Ștefan Goia képviselte. Álláspontjuk szerint a nagyjából 7 kilométernyi partszakasz kitakarítása azért is problémás, mert azon a területen egy bizonyos „kategóriájú népesség” lakik, és jogi-adminisztratív szempontokból sem tisztázott a telkek, területek státusza. Ez megnehezíti az érintett területek megközelítését, a szemét eltakarítását, elszállítását, hiszen vannak részek, amelyek magánterületek. Ebből kifolyólag a felelősök beazonosítása és a büntetések kiszabása sem könnyű feladat.

Hangsúlyozták, hogy a nyilvánosság hiába várja el tőlük, hogy kimenjenek és eltakarítsák a szemetet, ők csak jogszerű eljárás részeként tudják ezt megtenni. Ennek az első lépéseként, meg kell történjen a költségvetés kiigazítása, amelyet jóvá kell hagyjon a helyi tanács. A partszakaszok rendbetétele ugyanis nagyon költséges dolog, de amint megkapják a szükséges összeget, 2 hét alatt ki is lesz takarítva a partszakasz - állították.

Álláspontjuk szerint a probléma viszont továbbra is megmarad, hiszen 1-2 év múlva ugyanez a helyzet fog előállni. Ezért a probléma okát kell valamilyen módon kezelni, azaz a roma közösség szociális helyzetét, mert amíg az nem megoldott, addig a probléma hatása – a szemétlerakás, a Szamos és környékének szennyezése – marad.

A közvitán jelen lévő szászfenesi lakosok többször is számon kérték a hivatalt képviselő embereket, de ők kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy ők „a probléma okával foglalkoznak, és nem a hatással”, és annak nincs látványos eredménye.

A Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság képviselője elmondta, hogy felmérték a helyzetet, és büntetést szabtak ki: 75 ezer lejre bírságolták a szászfenesi Polgármesteri Hivatalt. Amennyiben nem lesz kitakarítva a megadott határidőre, akkor heti rendszerességgel fogják ismételni a büntetések kiszabását.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egy régi, 25-30 éves probléma, csak most kapott a civileknek köszönhetően nagyobb figyelmet. Szerintük szükség van a nyilvánosság bevonására, főként a sajtóra és a civil szervezetekre, hiszen a problémák tudatosításán és popularizálásán túl, megértésre és érzékenyítésre is szükség van, tekintettel az ügyben érintett roma közösség megoldatlan helyzetére.

A Környezetvédelmi Hatóság képviselői arról beszéltek, hogy bonyolult az ellenőrzés és a vizsgálatok lefolytatása, mert nehezen átláthatóak a hatáskörök, az engedélyezések nehézkesek, stb. – nekik például nem hatáskörük ez. Aztán a témát a köztisztatágért felelős szervezetek, cégek felé terelték, ugyanis véleményük szerint túl kevés a szerződőképes cég, amely például építőanyagokat elszállíthat, illetve infrastrukturális hiányok vannak, nincsenek megfelelő konténerek.

Kolozsvár polgármestere, Emil Boc szerint több szféra és intézményrendszer összefogására van szükség az ilyen problémák megoldására, a helyi és regionális hatóságok, illetve a civil szféra szerepét emelte ki. Helyi szinten az intézményi összefogásra jó példa szerinte, hogy az önkormányzat számára a Vízügyekkel közösen három éve beszereztek egy speciális gépet, amivel Kolozsvár területén a Szamost takarítják.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy jó kapcsolatban van a szászfenesi polgármesterrel, az érintett partszakaszok takarításáról is egyeztettek. Jelezte, hogy amíg a takarítás meg nem történik, Kolozsvár határában felszereltek egy lebegő gátat, amely kiszűri a szemetet, még mielőtt az a városba érkezne. Azt is elmondta, hogy szerettek volna valami erősebb, stabilabb szerkezetű szemétszedő szűrőt alkalmazni, viszont arra nem kaptak engedélyt, mert túlságosan káros hatása lenne a folyóban élő halak és növények életére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem a polgármesteri hivatalok hatásköre a szemetelők megbüntetése, hiszen erre léteznek megfelelő szervezetek (rendőrség, csendőrség, stb.).

Regionális szinten a problémákat az okozza szerinte, hogy a Környezetvédelmi Őrség, mivel nem rendelkezik elegendő számú és képzettségű személyzettel, megyei szinten nem tudja lefedni a területet.

Álláspontja szerint viszont a legfontosabb a civil szféra, hiszen azon túl, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a problémákra, nagyon jelentős szerepe van a tudatosítás, a tájékoztatás, az érzékenyítés folyamataiban. Ha pedig nincs meg a szükséges polgári kultúra, akkor a hatóságok szabályozási és szankcionálási tevékenysége nem tud hatékony lenni. Kolozsvár ebből a szempontból nagyon jó hely, viszont a Szamos felsőbb részeiben ez a kultúra még nincs meg szerinte. Biztatta az aktivistákat, a civil szervezeteket, alapítványokat, hogy oda is látogassanak el, és ott is tevékenykedjenek.

A kolozsvári vízszolgáltató cég illetékese elmondta, hogy ők, mint regionális szintű szervezet, régóta szembesültek a problémákkal. Ugyanakkor már 2003-ban elkezdtek egy nagyszabású vizsgálatot, amelybe nem kormányzati szervezetek, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a vízerőműveket működtető hivatalok, és egyéb állami szervezetek is részt vettek. Amikor viszont a felméréseken alapuló tervet gyakorlatba akarták ültetni, akkor kiderült, hogy több szabályozás, törvény ellentmondásos, illetve a tényleges intézmények nem tudnak elég hatékonyak lenni. Közben a problémák hatványozottak, hiszen problémát jelentenek a nyári táborozók a gyűjtőtavaknál, a hegyekben lakó közösségek szennyező tevékenysége, és bár végeztek tájékoztató-tudatosító kampányokat, az eredmények nagyon korlátozottak, mint láthatjuk.

Összegzésképpen elmondható, ígéretet kaptunk, hogy a jelenlegi szemét el lesz takarítva. De közben a probléma marad.

Nyitókép: Someș Delivery, Facebook

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >