2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Sokkal könnyebb, mint gondolnád. Milyen volt a műanyagmentes július?

összeállította: Kovács Bea 2019. augusztus 01. 18:25, utolsó frissítés: 18:25

A kihívás végére érve ezúttal férfiaktól kérdeztük meg, hogy hogyan birkóztak meg a műanyagmentességgel, és milyen tippeket adnak azoknak, akik szívesen elkezdenék a hulladékcsökkentést.


Hivatalosan is véget ért a műanyagmentes július kihívás, amelyről a múlt hónap elején mi is írtunk. Akkor arra voltunk kíváncsiak, hogy azok, akik belefognak a kísérletbe és egy hónapon át lehetőségeikhez mérten csökkentik életükben a műanyag használatát, mire számítanak. Úgy alakult, hogy első körben női válaszadókat sikerült megszólítani, ezért most, a kihívás végére érve, férfiakat kérdeztünk arról, hogy:

- milyen megfontolással kezdtek neki a kihívásnak;
- mennyire sikerült a műanyagmentesség júliusban;
- mi ment könnyen, mik voltak a kihívások, és mi számított „kudarcnak”;
- miben változtatott életmódjukon az elmúlt egy hónap;
- hogyan folytatják a továbbiakban a műanyagmentes életmódot, és
- mit tanácsolnak azoknak, akik el akarják kezdeni a műanyagmentes életet?



Láng Dániel, 28 éves, szabadúszó zenész

Pont a Someș Delivery-re készültünk a Trash Songs-szal, úgyhogy eléggé el voltam merülve a témában, de érdekel a környezetem tisztasága, és izgalmasnak is tűnt. Szeretem a kihívásokat. Alapvetően jól sikerült, persze azért becsúszott pár műanyag, de ennek az akciónak az apropóján én inkább a tudatos vásárlásra figyeltem oda. A kudarcról inkább az jut eszembe, hogy ez az akció a probléma megoldását az egyénre hárítja, ami szerintem igazságtalan.



Nehéz volt például megszokni, hogy mindig legyen nálam egy doboz, vagy szatyor, amibe vásárolhatok. Elég szigorú vagyok magammal, úgyhogy párszor előfordult, hogy inkább nem vásároltam, ha nem volt amibe tegyem. Ez elég hamar megtanított rá, hogy mindig legyen nálam egy-két üres tároló.

Nem tervezek visszaállni a régi kerékvágásba, bár azt gondolom, hogy nem az emberek egyéni döntésein múlik a jövőnk, hanem a politika gyökeres megváltozásán, de amikor csak lehet, a jövőben is kerülni fogom az egyszer használatos műanyagokat.

Aki belevág, legyen magával türelmes. Egy tanulási folyamat elején vagyunk, épp úgy mi is, akárcsak az eladó, aki nem érti, hogy mi a fenének nem akarjuk elfogadni a zacskóját.

Bálint Hunor, 23 éves, 3D-animátor

Elsősorban azért kezdtem neki, mert „kihívásmániás” vagyok. Általában beleállok mindenféle megmérettetésbe, hogy véletlenül se legyen túl könnyű vagy unalmas az életem. Másodsorban meg persze figyelemfelkeltésből. Nem magamra akartam felhívni a figyelmet, hanem a környezetszennyezésre. Hihetetlen számomra, hogy vannak, akik egyszerűen nem hisznek az egészben. Hiába folyik a csapból is ez, nem hajlandóak felfogni. És vannak, akik elhiszik, látják, megosztják Facebookon, de úgy érzik, hogy ez a világ problémája, nem az övéké. De mi a világ része vagyunk, és a gyerekeink is azok lesznek egyszer. Ez olyan, mint hogy milyen állapotban hagyod a mosdót magad után a saját otthonodban. Valamit elrontottunk, de ha lokálisan kicsiben elkezdjük, még van valami esélyünk. Más választásunk nincs.

A nagyváradi Diakónia Méhecske Műhely környezetkímélő szatyra. Forrás: https://www.facebook.com/beanbagbee/A nagyváradi Diakónia Méhecske Műhely környezetkímélő szatyra. Forrás: https://www.facebook.com/beanbagbee/


1-től 10-ig kb. 9-esre sikerült a műanyagmentesség. Voltak olyan sarokbaszorító helyzetek, mint például egy fesztiválon vizet szerezni: a csapból folyó víz nem iható, és miután naponta 2-3 dobozos kóla abszolút nem csillapította a szomjunkat 35 fokban, muszáj volt vizet vegyünk. Ezt a „kudarcot” úgy kompenzáljuk, hogy megtartottuk a palackokat, és azóta abban hordjuk haza a forrásvizet. A legnagyobb kudarc viszont mégis csak az, amikor egy étteremben kérsz egy limonádét és elfelejtesz szólni, hogy nem kérsz szívószálat. Kihozzák, és bármennyire reménykedsz, nem fogják odaadni másnak. Megy a kukába.

Tágult a látóköröm. Olyan alternatív, környezettudatos megoldásokkal találkoztam, amiket eddig el sem tudtam képzelni vagy csak egyszerűen nem érdekelt, mert egyszerűbb, kényelmesebb és olcsóbb volt a műanyag. Ez az egy hónap után viszont biztos soha többet nem fogok műanyag szatyrokat, műanyag evőeszközöket, poharakat használni és semmilyen egyszer használatos műanyagot vásárolni. Ha valami miatt mégis muszáj, megpróbálom újrahasznosítani azt.

Eszembe jutott ez a hónap alatt párszor, hogy „legyen már vége, hogy tudjam megvenni ezt a...”, de most, hogy vége, egy dolog se jut eszembe, amit ne oldottam volna meg és augusztusra halasztottam volna. Igaz, a tisztálkodó szereim még nem fogytak ki, de ha kifogynak, meg fogom nézni, hogy miben van tárolva, és nem az illat alapján fogok dönteni.

A legfontosabb: hogy ha nem érzed magad elég erősnek hozzá, akkor keress valakit: barátot, barátnőt, rokont, szomszédot, akivel motiváljátok egymást. Vagy csak írd be Instán, hogy #noplasticjuly és kövess be számodra szimpatikus idegeneket. Meg fogsz lepődni, hányan csinálják és mennyi érdekes megoldással találkozhatsz. Ha nem érdekelnek a teknősök, csak fogyózni szeretnél vagy pénzt spórolni, akkor is ajánlom. A gyenge minőségű csokikat, csipszeket, és rengeteg más olcsó előállítású és csomagolású nasit például teljesen felváltja a friss gyümölcs és zöldség. Ami azért nem rossz.

Forrás: Tudatos Kolozsvár Facebook-csoportForrás: Tudatos Kolozsvár Facebook-csoport


Sipos Zoltán, 39 éves, újságíró

Nagyon régóta törekszünk odafigyelni arra, hogy lehetőség szerint ne szennyezzük a környezetünket, hogy minél kevesebb erőforrást használjunk el, és a műanyagmentes július új lendületet adott ennek az egész történetnek. Végre eldöntöttük, hogy vásárláskor szigorúan megnézzük, hogy mibe csomagolunk. Az volt nehéz, hogy alapjában véve kellett átgondolni azt, ahogyan és ahol vásárolunk. Eddig az volt, hogy elmentünk a bevásárlóközpontba, bepakoltunk a kosárba, és kész. Ez most már nem működik. Ha oda szeretnénk figyelni arra, hogy a lehető legkevesebb műanyagcsomagolást vegyük meg, akkor fel kell fedezni a megfelelő boltokat. Most már tudom, hogy hol lehet kimérős tejfölt, telemeát venni, viszont abban a boltban nem lehet tejet kapni, azt máshol kell beszerezni. A kenyérrel ugyanez volt a helyzet.

A bevásárlás teljesen felszabdalódott, és eléggé bizarr útvonalakat kell bejárni ahhoz, hogy a mindennapi bevásárlást megejtsük. De most már nagyjából beépült a rutinba, és nem hiszem, hogy ez változni fog. Vászonzacskót használunk, vagy egy műanyag szatyrot, ami már megvan, és visszük magunkkal a különböző borkánokat, műanyagdobozokat. Kezdetben nagyon furcsán néztek pár helyen, de most már tudják. Van egy néni, akinél húsfélét szoktam venni, ő tudja már, miről van szó, mosolyogva fogad. Ennek az ellenkezője is előfordult: volt olyan, hogy az eladót rávettem arra, hogy tegye be a műanyagdobozba az élelmiszert, de azt egy pillanat alatt betette egy műanyag zacskóba, és arra tette rá a címkét. Mikor jeleztem, azt válaszolta, hogy „fără pungă nu se poate” („zacskó nélkül nem lehet”).

Fotó: Tudatos Kolozsvár Facebook-csoportFotó: Tudatos Kolozsvár Facebook-csoport


Nem sikerült műanyagmentessé tenni az életünket, de szerintem nem is ez a cél. De odafigyelünk, és úgy érzem, számottevően csökkent a szemétmennyiség, amit termelünk. Gondolkoztam, hogy a dezodort mivel lehet helyettesíteni, és láttam a gyógyszertárban valami elkészített dezodort, amit lehet ki fogok próbálni. Samponból, tusfürdőből kimérőset nem találtam, és ott vannak a mosószerek, tisztítószerek is... Tudom, hogy léteznek alternatívák, de egyelőre ezzel még nem kísérleteztünk.

Úgy gondolom, hogy nem szükséges arra törekedni, hogy máról holnapra hatalmas változásokat léptessünk érvénybe, hanem fokozatosan, lépésről lépésre. Meg kell nézni, hogy mi az, ami műanyagban van, de helyettesíteni lehet. A feleségem szerzett függönyből varrt kicsi szatyrokat, amikbe a gyümölcsöt és a zöldséget bele lehet tenni, és nagyon jól működik. Ilyen apró dolgokról van szó. Az a legjobb az egészben, hogy azt leszámítva, hogy nem egy helyen vásárolunk, hanem van egy útvonal, amit be kell járni, igazából nem mondtunk le semmiről.

Ami pedig a jövőt illeti: most a komposztálással kísérletezünk, de ez egy kicsit bonyolultabb, mint ahogy mi azt elképzeltünk. Nem igazán tudjuk, hogy hol tároljuk. Kint tartottuk az erkélyen, de az nem egy megoldás. Fel kell fedezzek valakit, aki kertészkedik és fel tudja használni, hogy oda hordjam. Most júliusban két hétig komposztáltunk, és azzal együtt, hogy szelektíven gyűjtöttük a hulladékot, a vegyes szemét gyakorlatilag minimálisra csökkent. Két hétig töltöttünk egy húszliteres vedret, és a családban ötön vagyunk. Ez nagyon látványos változás.

Fotó: Bálint gazdaFotó: Bálint gazda


Györffy Zsolt, 31 éves, programozó

Már több mint egy éve elkezdtem csökkenteni a műanyag használatát. Az, hogy történetesen indult egy kampány, nem befolyásolt. 1-től 10-ig 8-as volt a siker. Kudarcnak számít, ha nem szólok, hogy nem kérek szívószálat és automatikusan hozzák. Kudarc, ha rendelek ételt és hoznak mellé műanyag evőeszközöket, annak ellenére, hogy külön kihangsúlyoztam, nem kérek (amúgy kihívás nem rendelni ételt). Kudarc, mikor veszek például egy fülhallgatót és be van csomagolva műanyagba. Ez ellen nem tehetek. Könnyen ment lemondani a műanyag palackokról. Egyszerűen nem iszok belőlük, és megnézem, mi van üvegben.

Az életmódom nem sokat változott az elmúlt egy hónap alatt. De ha egy évet veszünk, akkor rengeteget. A lényeg, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. Nem föltétlenül csak a műanyag káros. Egy nagyon jó módja a szemétcsökkentésnek a komposztálás. Mi megoldottuk a lakóközösséggel. Van a tömbházak végén egy darab kicsi füves rész, ahova tettünk egy komposztálót. Kiválóan működik. A szemét mennyiségének 50%-a csökkent.



A legnagyobb problémát ott látom, hogy ahhoz, hogy az emberek elkezdjenek műanyagmentesen élni, valamilyen szinten el kéne tűnjön egy csomó más, fontosabb probléma az életükből. Például ahhoz, hogy valaki műanyagmentes életen gondolkodjon, előbb meg kell szűnjön az „ebből a kevés pénzből, miből tudok a legtöbbet vásárolni?” kérdés.

A következő tippeket tudom adni: helyettesíteni a műanyagpalackot kulaccsal, vagy ha muszáj venni valamit, akkor az üveget választani; lemondani a műanyag szatyorról: készíteni egy bevásárló szatyrot tele pici konténerekkel, amikben lehet venni kimérős termékeket; piacról vásárolni, de a bevásárló központokban sem szólítanak meg a saját csomagolásért; tejet tejautomatából venni, kimérős tejfölt; nem becsomagolt kenyeret venni, vagy vinni saját szatyrot, ha felvágják; mellőzni a becsomagolt felvágottakat: helyette kimérőset venni saját dobozban; venni egy bicskát, amin van kés, kanál, villa, és egy fémtányért - fesztiválokon, rendelt kajánál lehet ezeket használni.

Én mellőzöm a borotvát, helyette elektromos borotvát használok, amihez nem kell borotvahab. Szappant használok, ami nincs műanyagba csomagolva; a samponról teljesen lemondtam, hajmosásra jó a szappan. Van olyan dezodor, ami organikus és kicsi üvegben tárolják, valamint jó választás a bambusz fogkefe.

Nyitókép: TeenBuzz

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >