2019. szeptember 15. vasárnapEnikő, Melitta
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megkerestük a fakivágások szakszerű ellenszerét: a faápolót

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2019. szeptember 02. 09:29, utolsó frissítés: 09:42

Az emberek ragaszkodnak a jól ismert fáikhoz. De még mindig sok fát kivágnak, mert „veszélyesek”. Márton Huba Zoltán faápolóval beszélgettünk a megoldásról.


Erdélyben is egyre erősebb az emberek ragaszkodása a parkokban, útszélen, közintézmények területén élő idős és kevésbé idős fákhoz. Ezzel ellentétben az önkormányzatok, polgármesteri hivatalok még mindig gyakran nyúlnak a láncfűrészhez, és orvosolják kivágással a fák jelentette problémákat. Az indok ilyenkor, hogy útban volt, beteg volt, (vélt vagy valós) veszélyt jelentett a polgárokra.

Mint megtudtuk, ma már csak a döntéshozók szándékán múlik, hogy a veszélyt jelentő fákat kivágják, vagy életben hagyják. Mert ha a fák megmentése, életben tartása a cél, akkor létezik elérhető szakmai tudás, amellyel az esetek jelentős részében a veszélyt ki lehet küszöbölni, vagy minimálisra csökkenteni, illetve a beteg, idős fákat meg lehet menteni.

Megkerestük Márton Huba Zoltánt, aki évek óta a szakszerű faápolással foglalkozik.

A faápolás egy különös szakma, a széles nyilvánosság számára jóformán még ismeretlen. A Magyar Faápolók Egyesületének elnöke, Lukács Zoltán úgy jellemezte, hogy „híd a kertészet és az erdészet között”. Mivel foglalkozik egy faápoló? Mit jelent a faápolás?


A közhiedelemmel ellentétben – mi szerint az idős fák ápolását jelenti – már a fa iskolázásától, faültetéstől, a faneveléstől kezdődően faápolásról van szó. Hiszen attól kezdődően, hogy elültetünk egy fát, azt folyamatosan kell metszeni, gallyazni, figyelni rá, ápolni. S ez a fa élete végéig eltart.

A faápolás azért vált nélkülözhetetlenné, mert egy fa a városban, a településen nincs a természetes közegében. Mert mi – a fa szempontjából a „betolakodók” - olyan környezetet alakítottunk ki, ahol a fa nem érzi jól magát: a sokféle gázkibocsájtás, a sózott utcák, az aszfaltozott, burkolt talajfelszín, a gyökérzet számára a hely-, víz-, és tápanyaghiány – mind olyan tényező, ami miatt nem tud megfelelően fejlődni egy fa. Ezért folyamatosan szakszerű ápolást igényel, a csemeték iskoláztatásától egész a fa elpusztulásáig. Gyakorlatilag nagyon sok esetben éppen a faápolás határozza meg, hogy meddig marad életben egy fa.

Te hogy tettél szert erre a szaktudásra, hogy váltál faápolóvá?

Elsőként megemlíteném, hogy a marosvásárhelyi Sapientia-EMTE karán végeztem kertészmérnöki tanulmányokat, ebből a témából készítettem a diplomamunkámat, amelyben a Hargita megyei idős fákat térképeztem fel, és ápolási javaslatokat fogalmaztam meg. Szerintem úgy válik bárkiből szakember, ha az alapoktól kezdi! Ez ugyanígy igaz a faápoló szakemberre is, ahol nélkülözhetetlen úgy az elméleti, mint a gyakorlati ismeretek elsajátítása. Nagy mértékben könnyíti egy kertész/erdész irányú képzés.


A közhiedelemmel ellentétben a fák sokat élhetnek, egy 200 éves tölgy például nem „öreg”, hanem „fiatal felnőtt”, hiszen a tölgyfák 800-1000 évet is élhetnek. Ilyen fákkal ma ritkán találkozunk. Melyek a leggyakoribb sérülések, problémák, betegségek, ami miatt kipusztul vagy kivágnak egy fát?

Ez egy bonyolultabb folyamat, első veszély egy újonnan ültetett fára nézve a fű kaszálás: óriási sebeket lehet ejteni a fa törzsén ami akár végzetes is lehet. Másik hasonló káros eset a gépjárművek okozta sérülés. Nagyon fontos a folyamatos, szakszerű ápolás. Egyik leggyakoribb probléma a korhadás, odvasodás. Ám szakszerű gondozás mellett, szakmai felügyelet alatt, szakképzett munkaerővel a veszélyes fák számát nagyon nagy mértékben le lehetne csökkenteni.

A korhadás-odvasodás mellett még mi növelik a kockázatokat, a veszélyt?

Nagyon fontos tisztázni, hogy elsődlegesen meghatározó – főleg egy városi környezetben – a faj/fajta helyes megválasztása. Egyáltalán nem mindegy milyen fafajtát választunk egy adott környezetbe. A városi klímát például jól bírja az ostorfa, páfrányfenyő, kőris, lepényfa stb. Ha szép, hosszú távú fasort szeretnénk telepíteni, akkor feltétlenül figyelembe kell venni a környezeti tényezőket, tehát a közlekedést, a beépített részeket, a különböző hálózatok vezetékeit, és így tovább. Mert ha például oszlopos habitusú fát ültetünk vezeték alá, akkor sokat kell majd metszeni, alakítani a koronáját, hosszú távon.

Néha viccesen azt szoktam mondani, hogy úgy kellene tekinteni a faápolásra, mint a fűnyírásra. Mert a gallyazás éppen úgy egy természetes és szükséges folyamat egy városban, mint a fűnyírás.

Hogyan vizsgáltok meg egy fát?

Elsőként a fajspecifikus jellegzetességere kell odafigyelni, aminek tudatában szemrevételezzük a fát, és rögzítjük a fa általános adatait: milyen magas, milyen lombszélességgel rendelkezik, milyen a törzsátmérővel, milyen törzsmagassággal rendelkezik, stb. – ezek lesznek az alapadatok.

Ezt követi a jelenlegi állapotfelmérés, ahol olyan kérdésekre keresünk választ, mint: hogy néz ki a gyökérzet; gyökérben van-e valami probléma, korhadás, odvasodás, esetleg fojtó gyökér. Majd haladunk a törzs fele, ott is megvizsgáljuk, hogy találunk-e odvasodást, korhadást, sérülést vagy valamilyen baktériumos, gombás fertőzést, esetleg ferde-e a törzs. Ezután jön egy nagyon fontos részlet, a koronaalap. Mert nem mindegy, hogy egy fa sudaras állapotú, vagy egy pontból több vázága van, mert ez is előidézheti, hogy egy erősebb széllökés hatására kitörjön valamelyik ág. Egy további szempont, ami veszélyes tényező lehet, a vízzsák: amikor több ág indul a fából, középen kialakulhat egy üreg, ezt nevezzük vízzsáknak, ami megtarthatja a vizet. Ha hosszútávúan ott áll a víz, és nem tud elfolyni, az nyilván előserkenti az odvasodást, és további károsodásokat. Végül a korona állapotfelmérése következik. Ott szemmel nem mindig látható odvasodások lehetnek, ugyanis a fa koronájának felső részében is előfordulhat, hogy valamelyik vázágban odvasodás történt. Száraz ágak, azt merem mondani, hogy a fák 90-95 százalékában mindig előfordulnak. Nagy vonalakban ez lenne az állapotfelmérés. Ehhez járul hozzá a GPS koordináta meghatározás, azonosítás, stb.

Az állapotfelmérést követi egy ápolási javaslat.

Műszres vizsgálatMűszres vizsgálat


Másrészt amikor nagyon nagy odvasodást észlelünk egy fán, akkor arról nehéz határozottan kijelenti, hogy az még 10 évet nyugodtan kibír. Ezért használunk olyan készülékeket, mint a FAKOPP 3D műszer, amivel a favizsgáló szakember kiválasztja a fa legveszélyesebbnek ítélt pontját, és a készülék segítségével pontosan meghatározható a fa törési képessége, azaz hogy a törzsnek az a pontja hány kilométer/órás szélterhelést bír ki. Például, megállapítható hogy egy 120 km/h-s szél esetén eltörik ott a fa, vagy sem.

Ezen kívül még vannak különböző vizsgálati eszközök, módszerek, megemlíteném a statikus és dinamikus gyökérvizsgálatot, amikor a gyökérzet megtartó erejét vizsgáljuk úgy, hogy különböző szenzorokat helyezünk el fára, és azok rögzítik a szél erejével összefüggésben a fa mozgását, a gyökérzet erejét. Vagy másik módszer, a húzásvizsgálat, amikor gyakorlatilag meghúzzák a fát, és mérik a fa viselkedéséből kinyert adatokat.

Tehát a veszélyek nagyon pontosan, egzaktan meghatározhatóak, és ezekre építve pontos és megbízható ápolási javaslatokat lehet tenni.

Tapasztalatod szerint Romániában, Magyarországon mennyire megfizethető ez a szaktudás, mondjuk a hivatalok, intézmények számára? És mennyire hozzáférhető?

Szemmel láthatóan egyre nagyobb igény van rá. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a mostani kánikulában mekkora árnyékot ad, milyen hőszabályozó képességgel rendelkezik, mennyi szén-dioxidot köt meg, mennyi oxigént termel, mennyi port fog meg – nagyon nagy ökológiai értéke van egy fának. Például ökológiai léptékben mérve egy koros tölgyfának sokkal nagyobb értéke van, mint egy futballpályának. S a fákhoz kapcsolódó emberi érték vonatkozásokat (emlékek, találkák helyszíne, esztétikai látvány, stb.) még nem is említettük.

A fák ökológiai értékéhez képest nem sok a ráfordított összeg, sőt, nagyon kevésnek tartom.

A szakértelem elérhetőségéről: sok magasan képzett favizsgálót volt szerencsém megismerni és tanulni tőlük Magyarországon, sőt, már van favizsgáló és faápoló képzés a Szent István Egyetemen is. És Erdélyben is sok ügyes szakemberrel találkoztam.

GyökérkezelésGyökérkezelés


Az laikus emberek, a polgárok, a civil szféra hogyan viszonyulnak a témához?

Ez egy érdekes kérdés, ezzel kapcsolatban sok mindent megtapasztaltam. Vannak akik odajönnek, tájékozottak, átlátják a faápolás folyamatait, el tudunk beszélgetni velük. De vannak, akik minden ág levágásában – például egy olyanban is, ami valóban balesetveszélyes – rosszat látnak, elítélik, nem ismerik el a szakmaiságunk.

Fontos lenne, hogy az emberek megértsék a faápolással kapcsolatban azt, hogy ez egy folyamatos dolog, ami munkafolyamatokból áll. Tehát nem úgy van, hogy egy sebkezelés jó, és egy ág levágása rossz. Gyakran metszéssel, ágak levágásával lehet segíteni egy fa életén. Jó lenne, ha az emberek átlátnák ezeket a folyamatokat, és tudnák, hogy minden lépésnek, munkafázisnak mi az értelme, csak akkor tudhatják megítélni a szakmaiságot – nem egy esetleges beavatkozással találkozva, előítéletek mentén. Mert a polgárok – persze helyzettől, beavatkozástól függően – egyre gyakrabban támadóan lépnek fel, mert azt hiszik, hogy mi vagyunk azok, akik kivágnak minden fát. Pedig csak nem értik, nem látják át a munkafolyamat célját, szükségességét, és következményeit. Mindenkit, bármilyen oldalról közelítsen, én csak arra bíztatok, hogy tájékozódjon körültekintően, ne ítélkezzen elhamarkodottan.

Az idős fákkal kapcsolatban elmesélhetem, hogy nagyon sok esetben láttam érdekes dolgokat. Például láttam olyant, hogy kővel tömték ki az odút, de olyan is volt, hogy purhabbal töltötték ki a fa üregeit. A legdurvább viszont amivel találkoztam, hogy betont használtak: szó szerint be volt betonozva a törzs belseje. Képzeljük el, hogy az mekkora plusz súlyt adott a fának! Másrészt, amikor a beton megszilárdul, a fa és a beton között kialakul egy kis rés, ami folyamatosan párásodik, az előserkenti a gombás fertőzéseket, a baktériumok elszaporodását, gyorsítja az elkorhadás folyamatát. Az ilyen esetekre sok ápolási javaslat létezik.

Nyitókép: Sebkezelés. Képek: Kertészmérnöki Tanszék, Sapientia EMTE Facebook-oldal via: Garden Fasorfenntartó Kft.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >