2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

2020-tól betiltanák az egyszer használatos műanyagokat a romániai fesztiválokon

B. D. T. B. D. T. 2019. szeptember 15. 08:29, utolsó frissítés: 08:29

Az erre vonatkozó törvénytervezet kezdeményezői szerint fontos, hogy ne csak a bulival maradjanak a résztvevők, hanem tapasztalják meg, milyen a jól szervezett szelektív hulladékgyűjtés.


Egy civil szervezetnek sikerült meggyőznie a környezetvédelmi minisztériumot arról, hogy fontos lenne csökkenteni a romániai fesztiválok ökológiai lábnyomát. Az Act for Tomorrow Egyesület és a minisztérium törvénytervezete értelmében jövőtől minden fesztivál és más nyilvános esemény szervezőinek kötelező lenne a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése a rendezvény alatt.



Románia ad helyet az Európai Unió legnagyobb fesztiváljai közül jópárnak; a fesztiválok száma és mérete pedig folyamatos növekedést mutat. Évente több mint 1 millióan vesznek részt a nagy zenei fesztiválokon. Ehhez még hozzáadódnak a másfajta - sport-, kulturális, vallási, politikai események, vásárok, városok és községek napjai stb. - tömegrendezvények résztvevői is, áll az egyesület közleményében. Az egyesület és a minisztérium gyakorlatilag a 2012-ben elfogadott pikniktörvény módosítását javasolják.

Az Act for Tomorrow Egyesület az utóbbi évben aktívan részt vett több fesztiválon, ahol a szelektív hulladékgyűjtést és kiemelten a csomagolóanyagok szelektív gyűjtését népszerűsítették. Céljuk a fesztiválok szervezőit buzdítani és bátorítani arra, hogy környezetbarátabbá tegyék rendezvényüket, ugyanakkor az egyesület arra is törekszik, hogy a tömegrendezvények résztvevői körében is népszerűsítse a fenntarthatóság koncepcióját.


Ennek a munkának a tanulságait levonva egy sor javaslatot és ajánlást állítottak össze, amelyet eljuttattak a környezetvédelmi minisztériumhoz. Javaslataikat belefoglalták a 2012/54-es pikniktörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezetbe, amelyet Grațiela Gavrilescu volt környezetvédelmi miniszter terjesztett elő közvitára 2019. augusztus 30-án.

Fesztivál után valahol Romániában. Az Act For Tomorrow kampányfotójaFesztivál után valahol Romániában. Az Act For Tomorrow kampányfotója


A javaslat célja csökkenteni és megelőzni azt a nagy volumenű hulladéktermelést, amit eddig a romániai nyilvános eseményeket - koncertek, fesztiválok, ünnepségek, városnapok/falunapok, politikai vagy vallási események - kísérte éveken keresztül. Ugyanakkor a környezetvédelmi minisztérium egyúttal össze is kívánja hangolni a romániai jogszabályokat a legújabb európai követelményekkel, mint amilyen az egyszer használatos, nem újrahasznosítható evőeszközök, poharak használatának betiltása.

A törvényjavaslat egy sor rendelkezést tartalmaz, amelyeket a nyilvános események szervezőinek kell gyakorlatba ültetniük annak érdekében, hogy csökkentsék a környezetre rótt terhelést:

- biztosítaniuk kell a hulladékok különgyűjtéséhez a szükséges infrastruktúrát (legalább három fő típusnak megfelelő hulladékgyűjtőkkel: újrahasznosítható, nem újrahasznosítható és biológiailag lebomló hulladékoknak kihelyezett konténerek), valamint az ökologikus WC-ket;

- ki kell jelölniük a különgyűjtés számára kialakított hulladékudvarokat, és ki kell függeszteniük a szelektív gyűjtésre vonatkozó szabályozást, példákkal segítve a különböző hulladéktípusok megkülönböztetését;

- biztosítaniuk kell a helyszín fertőtlenítését és utólagos kitakarítását;

- biztosítaniuk kell, hogy a helyszínen árusított vagy ingyen osztogatott élelmiszerek és italok többször használható vagy biológiailag lebomló csomagolásban/edényben kerüljenek tálalásra - olyan csomagolásban, amely megfelel a SR 13432:2002 standardnak;

- lássák el a résztvevőket megfelelő, pontos indormációkkal a rendelkezésre álló szelektív hulladékgyűjtési rendszerről, és azokról a feltételekről, amelyeket teljesíteni kell a termelt hulladék helyes gyűjtése tekintetében.



Grațiela Gavrilescunak ez volt az utolsó jogszabály-tervezete, amelyet még miniszterként aláírt. A leköszönő miniszter kiemelte, az európai szinten elfogadott elvek gyakorlatba ültetéséről van szó, amelyek az egyszer használatos műanyag tárgyak nyomán keletkezett szemét mennyiségének visszaszorítását célozzák. Az intézkedés szerinte egy első lépés lehet afelé, hogy a rendezvényszervezők maguk is a fenntarthatóság és egy körkörös gazdaság felé való átmenet motorjaivá váljanak.

Andrei Coșuleanu, az Act For Tomorrow egyesület elnöke elmondta, többszörösen tapasztalták, hogy a nyilvános rendezvényeken hiányoznak a fenntarthatóságot előmozdító intézkedések. Volt ugyan előrelépés az évek alatt, ám még több reformra van szükség ahhoz, hogy a fenntarthatóság fogalmának egészséges, helyes és állandó alkalmazása meggyökerezzen a nagy rendezvények gyakorlatában. "Meggyőződésünk, hogy a nagy romániai fesztiválok szervezői jó ómennek tekintik ennek a jövőbeni törvénynek a betartását, amely a környezetre rótt negatív hatások csökkentéséhez és a környezet védelméhez fog hozzájárulni" - nyilatkozta az egyesület elnöke.

Az Act for Tommorow felkérte a civil szervezeteket, felelősséget átvállaló szervezeteket (OTR), a helyi közhivatalokat és más érintetteket, hogy vegyenek részt a tervezet közvitáján, és támogassák a rendezvényszervezőket a javasolt intézkedések alkalmazásában. A tervezet teljes terjedelmében, .pdf formátumban ezen a linken érhető el. A dokumentumhoz szeptember 9-éig várták a javaslatokat, a közvita szeptember 29-én zárul - derül ki az e-consultare.gov.ro portálról.

Andreea Petruț, az Act For Tomorrow kommunikációs felelőse a RFI rádióadónak adott interjújában elmondta, nem volt még olyan átfogó felmérés, amely a romániai fesztiválok környezettudatosságát, környezetbarát mivoltát és az alkalmazott fenntarthatósági jó gyakorlatokat vizsgálta volna. Csak néhány nagy fesztiválról vannak adataik és tapasztalataik, ahol mind a pozitív, mind a negatív tényezőket számba vették, és azok alapján dolgozták ki javaslataikat.

Általános észrevételük volt, hogy ezeken a fesztiválokon nagyjából egyforma kukák vannak, amelyekbe mindenki mindent beledobál, és még ha szelektív hulladéknak szánták is a szervezők, de nem voltak megkülönböztető jelzések és megfelelő információk a hulladéktárolókon. Vannak olyan fesztiválok is, ahol különböző helyszíneken lehetett eddig eldobni a különböző típusú hulladékokat a megfelelő kukákba. De elég nagy az összevisszaság, és sajnos nincs egy egységes rendszer, ami alapján a résztvevők számára egyértelmű lenne, mit kell tenniük, hogy helyesen járjanak el a szelektív hulladékgyűjtés területén.



Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az utóbbi időben megjelentek a fesztiválokon olyan nagyvállalatok, amelyek népszerűsíteni próbálták a résztvevők körében a szelektív gyűjtést, és ezt akciókhoz, promóciókhoz kötötték - nyilatkozta Petruț. Egyes brandek újrahasznosított hulladékból készített termékekkel jelentek meg, például papírpoharakkal, vagy olyan poharakkal, amelyek többször használhatóak. Ám ezek a jó példák csak elszórtan voltak észlelhetők, a törvénytervezettel pedig az a cél, hogy minden fesztiválon és minden nyilvános eseményen az ilyen és ehhez hasonló jó gyakorlatok váljanak általánossá.

Az egyesület önkéntesekkel, érdekes akciókkal - pl. szemétfelismerő "beszélgető" robottal - népszerűsítette a szelektív gyűjtés fontosságát az elmúlt időszakban, és azt tapasztalták, hogy a résztvevők részéről van nyitottság. De mi a helyzet a fesztiválszervezőkkel? Vannak egyesek, akik nyitottak arra, hogy fenntarthatóbbá tegyék a rendezvényüket, és törekednek arra, hogy az egyszer használatos poharak, evőeszközök minimálisra csökkentésével csökkentsék a keletkező hulladékmennyiséget - mondta el Petruț.



A szelektív hulladékgyűjtés területén Románia még mindig leghátul kullog az Európai Unióban - emelte ki. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, sok területen kell javuljanak a dolgok, és az egyik ilyen terület a nagy résztvevőszámmal bíró rendezvények. Amikor azt javasolják a tervezetben, hogy minimum háromfelé történő szelektálás lehetőségét biztosítsák a szervezők, az tényleg egy minimum cél; nyilván a környezettudatosabb szervezők azt is megtehetik, hogy külön tárolókat helyeznek ki az alumíniumnak, műanyagnak, üvegnek, papírnak stb. A lényeg az lenne, hogy első lépésként azok a hulladékok, amelyek újrahasznosíthatóak, ne keveredjenek az ételmaradékkal, ne legyenek beszennyezve. A legtöbb megyében már működnek a válogatóállomások, ahol különválogatják az újrahasznosítható hulladékokat típusok szerint, és értékesítésre kerülhetnek - hívta fel a figyelmet Petruț.

A tervezet másik legfontosabb eleme, hogy gyakoratilag betiltanák az egyszer használatos műanyag evőeszközök, poharak használatát - ezek helyett vagy egyszer használatos, biológiailag lebomló eszközöket, vagy többször használhatóakat kell bevezetni (vagyis pontosabban visszavezetni - nem volt olyan rég, amikor még üvegkorsóban mérték a sört az erdélyi fesztiválokon - szerk.megj.)

Ezeknek az egyszer használatos, nem újrahasznosítható műanyagoknak a teljeskörű betiltása egyébként 2021-től amúgyis kötelező érvényű lesz, hiszen már létezik az az európai irányelv, amely erre kötelezi a tagállamokat. Ha a fesztiválokon ezt az irányelvet gyakorlatilag hamarabb elkezdjük alkalmazni, az csak pozitívum - vélte.

A törvénytervezettel és javaslataikkal ahhoz próbálnak hozzájárulni, hogy Románia is felzárkózzon az európai és nemzetközi környezetvédelmi irányelvekhez, ugyanakkor a romániai polgárok, fesztiválrésztvevők, fiatalok számára az az üzenetük, hogy "szórakozz, de úgy, hogy közben nem a természet kárára teszed". Ezért köteleznék arra is a szervezőket, hogy egy fesztiválhelyszínt kitakarítsanak maguk után.

Az egyesület álláspontja az, hogy a fesztiváloknak, mivel közösségépítő hatásuk van és sok fiatalt szólítanak meg, proaktív szerepet kell vállalniuk a környezetvédelemben is, és ki kell venniük részüket a körkörös gazdaság és a fenntarthatóság elveinek népszerűsítéséből. Ne csak a bulival maradjanak a résztvevők, hanem lássanak ott jó példát arra, hogyan kell a hulladékproblémát megfelelően kezelni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >