2019. október 14. hétfőHelén
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ideológiai szótár #9. A zöld ideológia alapjai

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2019. szeptember 20. 16:24, utolsó frissítés: 2019. szeptember 23. 09:40

Mennyiben eredeti, önálló ideológiai paradigma és mennyiben régi egy olyan mozgalom, amely a greenpace-től a flower-poweren át Greta Thunbergig és az EP 4-ik legnagyobb pártcsaládjáig terjed?


Megközelítőleg a globális felmelegedés tudományos feltérképezésével egy időben megjelentek a zöld mozgalmak és pártok a politikai színpadon. 1970-es évek óta vita tárgya, hogy mit is képviselnek pontosan, és hogyan viszonyulnak a modern politika paradigmatikus ideológiáihoz, a baloldalhoz, a liberalizmushoz és a konzervativizmushoz.

Közismert, hogy ma már több politikai-ideológiai oldalról is csatlakoztak a zöldekhez, hiszen mindegyik nagy eszmerendszer valamiképpen viszonyul az egyre fokozódó globális felmelegedéshez, klímaválsághoz és az egyre gyakoribb környezeti válságokhoz.

Az Európai Unióban a zöldeket a Európai Zöld Párt fogja össze, ahol helyet kapnak szocialisták, liberálisok és konzervatív zöldek is – így az Unió negyedik legnagyobb frakcióját alkotják, 74 hellyel. Ugyanakkor globális szervezetük létezik, a Global Greens. Romániban 1999 óra létezik Zöld Párt (Partidul Verde), de jelentéktelen, észrevehetetlen, Magyarországon a Lehet más a politika (LMP) vállaltan zöld.



Értékek, elvek – hasonlóságok és különbségek

A jelenleg zajló elméleti vitákat két csoportra lehet osztani. Az egyik arról szól, hogy a zöld ideológia mennyire fér össze a modern politikai irányzatokkal.

A másik arról, hogy mennyiben lehet önálló, azaz saját teoretikus alapzattal rendelkező paradigmának tartani? Ugyanis sokak amellett érvelnek, hogy ez egy új, a 21. században beérő, autonóm politikai-ideológiai forma.

A Global Green chartája különböző értékek alapján hat elvet rögzít: 1) ökológiai bölcsesség, 2) társadalmi igazságosság, 3) részvételi demokrácia, 4) erőszakmentesség, 5) fenntarthatóság, 6) a sokféleség / másság tisztelete.

Az értékekből és elvekből levezetve a zöld politikák elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok, az egyenlőség mellett, állást foglalnak a klímaváltozás és az energiapolitika ügyeiben, harcolnak a biodiverzitás megőrzéséért, a fenntarthatóságot szem előtt tartva bírálják a globalizált gazdasági hegemóniát, figyelik az élelem és víz elosztását, illetve támogatják a fenntartható tervezést, a békét, a biztonságot, és a globális-lokális cselekvések összehangolását.

Természetesen ezt a plurális értékcsomagot, illetve elvi vonatkozásokat nehezen lehetne egyetlen politikai eszmébe szintetizálni, aminek következtében a zöld ideológiáknak (is) több iránya van, amelyek között éles elméleti és politikai viták zajlanak. Ugyanakkor az is belátható, hogy nem alaptalan a klasszikus politikai ideológiákkal összevetni, hiszen valóban merít belőlük.

Például az ökológiai bölcsesség (ecological wisdom), mint érték, kétségkívül erőteljesen közel áll a konzervativizmushoz. Hiszen tartalmilag röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy nem becsülik túl az embert, azaz nem emberközpontú szemlélet, méltányolják a hagyományos, helyi tapasztalatot és tudásformákat, fontos szerepet kap a kölcsönös bizalom, illetve az elvont politikai eszméknél és ideáknál többre becsülik a konkrét természeti környezetet.

Viszont ugyanakkor élesen szemben áll a konzervatív gondolkodással abból a szempontból, hogy egy gyors, radikális változást követel – politikait, gazdaságit, társadalmit, az ember és természet viszonyát illetően – az egyre fokozódó és gyakoribb ökológiai katasztrófák és a globális klímakatasztrófa eszkalálódása miatt.

A társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság melletti elköteleződés közel áll – esetenként vállalt közös gyökeret jelent – a baloldallal. Hirdeti az egyenlőség elvét, erőteljesen bírálja a fennálló politikai-gazdasági rendszert, vagyis a globális kapitalizmust, hiszen az társadalmi és ökológiai szempontból is igazságtalannak és fenntarthatatlannak mutatkozik. Részben baloldali örökség a zöldek mozgalmi jellege is, a globális-lokális aktivizmus összehangolt támogatása, illetve az alulról építkező, a résztvevőket bevonó demokratikus berendezkedés melletti kiállás.

De a baloldalt nem feltétlenül követi abban, hogy forradalmat hirdessen, és nem célja a kommunizmus megvalósulásában sem részt venni. Több zöld gondolkodó is elveti ezt a lehetőséget, mint haszontalan utópiát, azzal érvelve, hogy nem önmagával a szabadpiaci/kapitalista rendszerrel van probléma, hanem annak a fenntarthatatlanságával. Azaz ha fenntarthatóvá formálható, akkor akár elfogadható is lehet.

Kiemelten a másság/sokféleség értékeinek elfogadásából következően támogatja a multi- és interkulturális társadalmi mozgásokat, kiáll a vallási-, etnikai-, nyelvi-, szexuális (stb.) pluralizmus mellett. Eközben határozottan kiáll az emberi jogok mellett, és egyensúlyoz az egyéni szabadság tiszteletben tartása és a kisebbségi közösségek elismerése között. Ebben a vonatkozásban rokonságban áll úgy a kommunitarista, mint az individualista liberalizmussal.

De eltér, sőt egyenesen szembemegy a jelenleg uralkodó neoliberális gyakorlattal és elmélettel. Elveti ugyanis a szabadpiac jelenlegi működési formáját, ami versenyen és terjeszkedésen, ipari-kitermelői gazdaságon alapszik, és mindent alárendel a profitorientált gyakorlatnak. Ezáltal pedig erőteljesen – globális szinteken – növeli a társadalmi egyenlőtlenséget, visszavonhatatlan ökológiai katasztrófákat idéz elő. Ez a modell nem fenntartható, és egy más érezhető válságba vezetett.

Érdemes megemlíteni az erőszakmentesség, mint erkölcsi érték, norma, illetve társadalmi technika kapcsán azt, hogy ezzel közeli rokonságot mutat a békés emancipációs mozgalmi-politikai ideológiákkal, amelyeket olyan nevekkel lehetne fémjelezni, mint Mahátma Gandhi vagy Martin Luther King.

Sajátosan zöld: fenntartható fejlődés
A klasszikus modern politikai irányzatokhoz képest, amelyeknek meghatározó társadalom- és történelemszemlélete haladáselvű (progresszív) volt, alighanem a fenntarthatóság eszményének a bevezetése jelent sajátos újdonságot, mint ami a zöld irányzat jellegzetessége, és ami nem szerepelt a korábbi világformáló ideológiák agendájában.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a modern haladás (progress) fogalmat lecserélték a fejlődés (develop) fogalmával – így válik az eszme központi fogalmává a fenntartható fejlődés (sustainable development). A zöldek a fejlődés alatt nem növekedést, expanziót, terjeszkedést értenek, ami a közgazdasági értelemben vett progresszió alapja, ehelyett egy társadalmilag, környezetileg, és gazdaságilag összehangolt jóllét megteremtése, fenntartása a célkitűzésük.

A fenntartható fejlődés két vázlata. Baloldalon a A fenntartható fejlődés két vázlata. Baloldalon a "gyenge", jobboldalon az "erős" vázlat ábrája. Forrás: Wikipédia


A fenntartható fejlődés legtöbbet hivatkozott meghatározása az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának az 1987-es zárójelentésében található (más néven: Brundtand-jelentés), amelynek címe Közös jövőnk, és amelyben ez áll:

Az emberiségnek megvan az a képessége, hogy fenntarthatóvá tegye a fejlődést, biztosítva a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” (3. 27)

Viszont ehhez képest 20 évvel később Lester R. Brown, a Földpolitikai Intézet elnöke, A B-3.0 terv (Mozgósítás a civilizáció megmentésére) című könyvében így fogalmazott:

Sok dolgot nem tudunk a jövőről. Egyet viszont tudunk: az, ahogy eddig mentek a dolgok, nem tartható fenn már sokáig. A nagyszabású változás elkerülhetetlen. Vajon abból ered-e majd a változás, hogy gyors lépéseket teszünk a gazdaság átalakítása felé, vagy abból, hogy elmulasztjuk a cselekvést és megkezdődik a civilizáció felbomlása? A civilizáció megmentéséhez óriási nagyságú mozgósításra lesz szükség, és ennek olyan gyorsasággal kell megtörténnie, mintha háborúban állnánk. A legmegfelelőbb párhuzam az Egyesült Államok késve lezajlott mozgósítása lehet a II. világháború idején. De a történelem eme fejezetével ellentétben, amikor egyetlen ország teljes egészében átalakította a gazdaságát, a B-Terv globális méretekben követeli meg a határozott fellépést.

Az Egyesült Nemzetek 2015-ben kidolgozott egy 17 pontból álló programot, amelyeket meg kellene valósítson az emberiség, ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljon az emberi élet a Földön. Ezek a kívánalmak: 1) a szegénység, és 2) az éhínség felszámolása, 3) egészség és jóllét, 4) a minőségi oktatás, 5) nemi egyenlőség biztosítása, hozzáférés az 6) egészséges tiszta ivóvízhez, a (7) megfizethető, tiszta energiához, a (8) tisztességes munkához és gazdasági növekedéshez, (9) az ipar, innováció és infrastruktúra fejlesztése, (10) az egyenlőtlenségek csökkentése, (11) fenntartható városok és közösségek létesítése, (12) felelős termelés és fogyasztás támogatása, (13) globális cselekvés a klímavaság ellen, (14) a vízi és a (15) élővilág, biodiverzitás megőrzése, (16) béke, igazságosság erős intézmények segítségével, és (17) partnerkapcsolatok kialakítása ezen célok megvalósításáért.

A részletesebb terv itt olvasható.

Nyítókép: MTI/EPA

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >