A romániai nagyvárosokból is ki kellene tiltani a szennyező dízelautókat
összeállította:B. D. T. 2019. október 03. 14:32, utolsó frissítés: 14:32"Nem szabadna másodrangú állampolgárok létezzenek Európában. Minden európainak egyenlő joga van a tiszta levegőhöz." Ömlik be Németországból és más nyugati államokból az Euro 5-ös és 6-os dízel. Miért baj ez?
Négy évvel a Volkswagen-botrány kitörése után az Európai Unióban furikázó, magas szennyezési fokú ("dirty diesel") dízelautók és -járművek száma minden eddiginél magasabbra ugrott: elérte az 51 milliót. Ez az utóbbi négy évben, 2016-hoz képest 74%-os növekedést jelent - állapítja meg friss jelentésében a brüsszeli Transport and Environment (T&E) szervezet. Az utóbbi 12 hónapban a növekedés 18%-os volt.
A jelentés készítői szerint tekintve, hogy a Volkswagen autógyártóra még mindig sok esetben érvényes az, hogy olyan eszközöket szerel be a gépkocsikba, amelyek a kibocsátási értékek manipulálására alkalmasak, a nagyon szennyező gépjárművek valódi száma még ennél is magasabb lehet. (Nagyon szennyező dízeljárműnek azokat az Euro 5-ös és 6-os gépkocsikat nevezik a jelentésben, amelyek NOx-emissziója legkevesebb kétszerese a NEDC-teszten mért határértéknek.)
Az európai országok közül Románia az egyik olyan ország, ahol a legnagyobb ütemben nőtt a szennyező dízelautók importja - emelik ki a jelentésben, amelyet a Green Report portál ismertetett. Az országban egyébként 328 ezer szennyező dízelautó közlekedik. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy 2018-as adatok szerint összesen 6,4 millió gépkocsit regisztráltak Romániában, tehát a teljes flottának csupán 5,12%-a tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor Románia jó eséllyel pályázik az Európa autótemetője címre: hatalmas problémát jelent, hogy a meglévő flottának csak alig több mint 8 százaléka új vagy 5 évesnél nem régebbi kiadású; további 12,3%-ot tesz ki a 6-10 éves verdák aránya. Magyarán a romániai gépkocsik majdnem 80%-a 10 évesnél régebbi gyártású, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nagy eséllyel jóval szennyezőbb, mint egy új autó.)
"Bár Románia a lista középmezőnyében található, országunkban regisztrálták Közép- és Kelet-Európában a legmagasabb rátát a szennyező dízeljárművek importja terén. Ennek oka, hogy az utóbbi három évben gyenge adózási politika volt érvényben a magas nitrogén-oxid (NOx)- és szállópor-kibocsátású autók esetében. Másfelől a helyi adminisztrációk szennyező gépjárművek behajtását korlátozó rendelkezései még gyengék, pedig a városközpontokban a dízelautók jelentősen rontják a levegő minőségét" - nyilatkozta Raul Cazan, a bukaresti 2Celsius egyesület elnöke. (A romániai egyesület a jelentést kiadó Transport and Environment társult szervezete. A T&E 1990-ben alakult, azzal a céllal, hogy Európában és máshol a világban a fenntartható fejlődés elvén alapuló közlekedési közpolitikákat népszerűsítse és érvényesítse. A föderációnak 58 szervezet tagja 26 országból.)
A számítások során figyelembe vették a 2008-tól napjainkig regisztrált európai autóeladási mutatókat, valamint a reális kibocsátási értékeket is a levegőminőségi adatok révén. Az eredmények azt mutatják, az autógyártók továbbra is szennyező dízeljárműveket adnak el a vásárlóknak.
Az Európában eladott szennyező dízelautók közel ötöde Németországban közlekedik (9,9 millió), Franciaországban 9,8 millió, Nagy-Britanniában pedig 8,5 millió van használatban. Olaszországot, Spanyolországot és Belgiumot is számolva, ez a hat európai ország ad otthont az Európai Unióban működő szennyező gépkocsiflotta 81%-ának - állapítja meg a jelentés.
Az EU-ban közlekedő szennyező dízeljárművek több mint ötödét a Volkswagen csoport gyártotta (11,6 milliót). A következő a sorban a Renault-Nissan 8,1 millió járművel, illetve a PSA csoport 7,2 millióval.
"Felháborító látni, hogyan nő az EU-ban a szennyező dízelautók száma, és hogyan haladta már meg az 50 milliót. Ennek oka, hogy a gyártók a profitot tartják elsődlegesnek, nem pedig az emberek egészségét. A döntéshozók úgy tesznek, mintha nem látnák a levegőszennyezésnek ezt a fő forrását, és visszautasítják, hogy rákötelezzék a gyártókat a kevésbé szennyező modellek gyártására" - nyilatkozta Florent Grelier, a Transport & Environment szakértője.
A gépkocsigyártók a profituk maximalizálása érdekében igyekeznek a meglévő dízeles modelleket értékesíteni ahelyett, hogy befektetnének új, tisztább autótípusok tervezésébe és gyártásába. Amióta a "Dieselgate" kirobban 2015-ben, az EU-ban eladott dízelautók kétharmadának legyártásáért felelős öt legnagyobb gyártó több mint 125 milliárd eurós profitot regisztrálhatott - mutat rá a jelentés.
A föderáció tagszervezetei azt kérik, az európai államok és az EU illetékes hatóságai tegyenek azért, hogy a dízelautók ellenőrzése koordináltan történjen egész Európában, szennyező dízeljárműveket ne lehessen beíratni forgalomba, és hatékonyan végbemenjen a nagyon szennyező dízeljárművek folyamatban lévő szoftverfrissítése, mint ahogyan az az Egyesült Államokban történt - áll a szervezet közleményében.
A föderáció teljes jelentése itt elérhető.
Nekünk így is jó?
A dízelbotrányban érintett 42 millió európai gépkocsiból csak 10 milliót vontak ki forgalomból és javítottak ki 2015 óta a(z elvileg) kötelező szoftverfrissítéssel, mutat rá a szervezet egy másik közleményében. A helyzet pontosan a kelet-közép-európai régióban a legsúlyosabb, ahol az érintett Volkswagen-gépkocsiknak mindössze 55%-át vetették alá frissítésnek, szemben a Nyugat-Európában mért 83%-kal. Romániában még ennél is alacsonyabb az arány, itt csupán az érintett Volkswagenek 37%-át javították ki.
A legszennyezőbb és kijavítatlan szoftverű dízelautókat az olyan kelet-európai országokban adják el, mint amilyen Románia, ahol nincsenek olyan tiltások érvényben, mint a nyugati nagyvárosokban (Párizsban, Madridban vagy Hamburgban szigorúan korlátozzák és akár már jövőre vagy néhány éven belül teljesen kitiltják a dízeljárműveket).
Csupán 2017 folyamán több mint 350 ezer használt, erősen szennyező dízelgépkocsit exportáltak Romániába, elsősorban Németországból - áll a T&E és a 2Celsius közös közleményében.
A közlekedés fenntarthatóságáért küzdő szervezetek úgy vélik, a szoftverjavításon át nem esett gépkocsikat nem szabadna Romániába vagy más kelet-közép-európai országba exportálni, csak miután átestek a műveleten.
"Jelenleg az EU egységes piacán a gépkocsik értékesíthetők abban a pillanatban, ahogyan az egyik tagállamban jóváhagyták ezt, ám a gépkocsik egységes visszahívására már nincs egy egységes európai rendszer. Az EU-szintű visszahívásokat lehetővé tévő, új normákat csak a 2020 szeptemberétől eladandó új gépkocsikra fogják alkalmazni - tehát Európa egy szennyező dízelautó-flottával marad, ami direkt következménye a dízelbotránynak. Sok autó kerül ezekből keletre" - mutatnak rá a közleményben.
"Az EU-beli egységes piac megszűnik létezni, amikor a gépkocsik kibocsátása kerül szóba. Ez a piac csak a gépkocsik adásvételekor működik, akkor már nem, amikor a dolgok rosszul mennek, és vissza kellene hívni a termékeket. Nem szabadna másodrangú állampolgárok létezzenek Európában. Minden európainak egyenlő joga van a tiszta levegőhöz” - nyilatkozta Florent Grelier.
Raul Cazan hozzátette: nemcsak az EU-nak kell megvédenie a szennyező dízelektől a polgárait, hanem az érintett kelet-európai államoknak, főképp Romániának is kötelessége, hogy sürgősen, kormányzati szinten intézkedjen, és a másodkézből vásárolt dízeljárműveket csak akkor engedje be az országba, ha azok már átestek a visszahívási procedúrán.
"Mi több, eljött az ideje annak, hogy az olyan romániai nagyvárosokban, mint amilyen Bukarest, Brassó, Iași, Kolozsvár vagy Temesvár, helyi szinten drasztikus döntéseket hozzanak: állapítsanak meg zéró emissziós (vagy csökkentett emissziós) zónákat, vagy még radikálisabb módon tiltsák meg a szennyező dízelek közlekedését a város területén" - fejtette ki a romániai környezetvédő.
De mi a baj a dízellel?
A dízelmotorokat tartják felelősnek a legnagyobb mértékben a légkörbe kerülő, mérgező nitrogén-dioxid gáz (NO2) kibocsátásának növekedéséért. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a nitrogén-dioxidnak való kitettség 2015-ben 79 ezer személy korai halálát okozta 41 európai államban.
Az EEA által tavaly kiadott, Levegőminőség Európában – 2018. évi jelentés szerint a közúti közlekedés Európa egyik fő légszennyezési forrása, különösen az olyan ártalmas szennyező anyagok tekintetében, mint a nitrogén-dioxid és a szálló por. Ugyanakkor a mezőgazdaságból, az energiatermelésből, az iparból és a háztartásokból származó kibocsátás is hozzájárul a levegőszennyezéshez.
A jelentés az Európa-szerte több mint 2500 megfigyelő állomás által 2016-ban jelentett hivatalos levegőminőségi adatokat mutatta be.
„A légszennyezés láthatatlan gyilkos, és fokoznunk kell erőfeszítéseinket az okok kezelése érdekében. A légszennyezés tekintetében a közúti közlekedésből származó kibocsátás gyakran ártalmasabb, mint az egyéb forrásokból származó kibocsátás, mivel ezek talajközeli szinten történnek és többnyire városokban, az emberekhez közel fordulnak elő. Ezért olyan fontos, hogy Európa megkétszerezze erőfeszítéseit a közlekedés, az energiatermelés és a mezőgazdaság által okozott kibocsátás csökkentése érdekében, és beruházzon ezek tisztábbá és fenntarthatóbbá tételébe” – mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója. „Ha ezeket a szektorokat integráltan kezeljük, az egyértelmű előnyöket hozhat mind a levegőminőség, mind pedig az éghajlat tekintetében, és segít javítani egészségünket és jólétünket.”
Az ügynökség jelentése megállapította, hogy a nitrogén-dioxid kibocsátás továbbra is nagy mértékben meghaladja az éves határértéket egész Európában. 2016-ban a 28 uniós tagállam városi lakosságának 7%-a élt az éves uniós határérték és a WHO-iránymutatások feletti koncentrációjú területeken. Ugyanakkor ez csökkenést mutatott a 2015. évi 9%-hoz képest.
Címoldali kép: transportenvironment.org