2019. november 15. péntekAlbert, Lipót
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A megtermelt élelem 14%-át el sem adják, mert még azelőtt tönkremegy

B. D. T. összeállította:B. D. T. 2019. október 22. 12:48, utolsó frissítés: 2019. október 23. 13:12

Romániában az elpazarolt élelmiszer közel fele a háztartásokból kerül a kukába.


Világszinten a megtermelt élelem mintegy 14%-a a betakarítás után, de még az eladás előtt tönkremegy - áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott új éves jelentésben (Az Élelmezés és Mezőgazdaság Helyzete 2019-ben című, angol nyelvű jelentés .pdf-ben itt elérhető).

A veszteségek egy része a termelési és betakarítási procedúrák alatt keletkezik már a farmokon; nagyban hozzájárul továbbá a helytelen tárolás és szállítás is.



A legnagyobb veszteség a zöldség- és gyömölcsfélék esetében tapasztalható. Az élelmiszer-veszteség mértéke régiónként is jelentős eltéréseket mutat: a legnagyobb Közép- és Dél-Ázsiában, utána Észak-Amerikában és Európában, majd a Szub-Szaharai Afrika országai következnek.


A gazdaságilag elmaradottabb országokban a veszteség elsősorban a gyengébb infrastruktúrának tudható be, míg a fejlett országokban az eladás és a fogyasztás során bekövetkezett pazarlásnak. Ez a pazarlás az üzletek polcain lévő termékek esztétikai megjelenésének követelményéhez, a lejárati határidőkhöz, az ezzel kapcsolatos vásárlói preferenciákhoz és viselkedéshez, valamint az élelmiszerpazarlás csökkentésére tett rendszerszintű ösztönző intézkedések elmaradásához köthető.

A jelentés rámutat: az élelemveszteség és -pazarlás megelőzésének első lépése, hogy beazonosítsuk azokat a folyamatokat, ahol a legtöbb élelem elveszik a fogyasztás számára. Hogyan engedhetnénk meg magunknak, hogy az élelmiszert eldobjuk, amikor több mint 820 millió ember éhezik a világon? - tette fel a kérdést a FAO főigazgatója, Qu Dongyu a jelentés előszavában. Az élelmiszer-termelés és -ellátás láncolatában minden szakaszban be kell azonosítani a veszteségek minimalizálásához vezető intézkedéseket.

A fejlődő országokban a zöldség és gyümölcs a rossz körülmények között történő tárolás miatt romlik meg: például nincsenek hűtött raktárak. Ám a fejlett országokban, ahol a tárolás feltételei adottak, szintén előfordul a tárolás alatti veszteség: általában áramszünet, a hőmérséklet és páratartalom nem megfelelő beállítása vagy a túlhalmozás miatt.

Az élelmiszer-veszteséget és a pazarlást csak a költségek emelkedésével lehet lecsökkenteni, és a gazdák, forgalmazók és vásárlók csak akkor fogják megtenni az ehhez szükséges lépéseket, ha a várható nyereség több lesz, mint az így keletkező veszteség - hívja fel a figyelmet a FAO jelentése. Még ha az érintett felek tudatában is vannak annak, hogy az élelmiszerpazarlás csökkentése számos előnnyel jár, sok olyan tényező merülhet fel, amelyek miatt nem tudnak megfelelően eljárni. Például a fejlődő országokban pénzügyi segítség nélkül főképp a kistermelők nem fogják tudni fedezni a veszteségcsökkentés költségeit, ezért biztosítani kell számukra a hozzáférést a hitelekhez - vélik.

A jelentés szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák: a döntéshozók bármilyen fajta közpolitikai beavatkozása az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentéséhez vezető folyamatokba csakis koherens intézkedéscsomag részeként ajánlott, amely feltételezi a hatékony monitorozást és a beavatkozások kiértékelését.

Mi a helyzet Romániában?

Idén február 11-étől életbe lépett Romániában az élelempazarlás elleni törvény módosított változata. A 2016-ban elfogadott törvény végül több, a rendelkezéseket gyengítő módosítást szenvedett, míg végül sikerült életbe léptetni. Mint ahogy az Avocatnet szakértője rámutat, valójában a kereskedők számára már nem kötelező, csupán ajánlott ezeknek a rendelkezéseknek a betartása.

Az akkor hivatalban lévő kormány 2019. január 30-án fogadta el a törvény alkalmazási normáit. Ezzel kapcsolatos közleményükben az áll, a törvény fő célja "az élelempazarlás elleni fellépés az élelmiszer-adományozás bátorítása révén". Azok a kereskedők, akik élelmiszert adományoznak, ennek költségeit leírhatják a profitadóból; a legtöbb élelmiszert legkésőbb a lejárati határideje előtt 10 nappal lehet odaadni ingyen valamely szervezetnek. Szociális konyhák működtetőinek nyers, friss élelmiszereket is engedélyezett adományozni.

Az élelmiszerpazarlás csökkentése minden, az élelmiszer előállításához felhasznált erőforrás pazarlásának csökkentéséhez vezet, ily módon a természeti erőforrások védelméhez járul hozzá, mint amilyen a víz, föld, energia, nyersanyag, valamint a környezet védelméhez, hozzájárulva a széndioxid-kibocsátás és a szennyezés csökkentéséhez - áll a kormányközleményben. Románia számos intézkedést hozott az évek során az élelempazarlás csökkentésére, 2016 áprilisában a parlament nyilatkozatot adott ki a fenntartható fejlődési célok támogatásáról, ugyanabban az évben elfogadta a 217-es törvényt az élelempazarlás csökkentéséről, amelyet a 2018/200. törvény módosított és egészített ki - ismertetik a közleményben.

Fejenként 250 kiló kaját dobunk ki évente

A Think Outside The Box portálon rendszeresen foglalkoztunk az élelempazarlás témájával, még kerekasztalt is szerveztünk 2014-ben. Azóta a téma széles körben ismertté vált, és egyre-másra jelennek meg azok a profi, témaorientált, akciókhoz és projektekhez kötött weboldalak és tartalmak, mint amilyen a "Nu arunca painea" (egy nagy pékipari vállalat támogatja), a Mănâncă Responsabil (Eat Responsibly - 9 uniós országot átfogó projekt, amely főleg a megelőzésre, az iskolai nevelési projektekre és a vásárlói szokások megváltoztatására fókuszál) vagy a FoodWaste.ro (ez utóbbi a MaiMultVerde egyesület projektje keretében).

Ennek ellenére a mutatók nem javultak: Romániában lakosonként továbbra is évi mintegy 250 kiló élelem kerül szemétre fogyasztás helyett, eközben meg 4.740.000 személy él szegénységben - hívják föl a figyelmet.

A Nu arunca painea egy idei cikkében rámutat, hogy Románia továbbra is a 9. helyen áll a legtöbb élelmet elpazarló európai országok között. A FAO adatai szerint a világon évente 1.3 milliárd tonna élelem nem kerül fogyasztásra. Az európai országok közül a legtöbb élelmet a britek pazarolják el, évi 14 millió tonnányit; őket Németország követi évi 11 millió tonna szemétre kerülő élelemmel; a harmadik Hollandia, a negyedik Franciaország, utánuk Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Belgium következik. Mint írják, Románia a 9. helyezett - naponta 6000 tonna élelem kerül a szemétre.

Bár Románia elfogadta az élelempazarlás elleni törvényt, az nem hatékony, mivel elsősorban a nagy kereskedelmi láncokat célozza meg, amelyeknél kisebb a veszteség, mint a háztartások szintjén - írják. Az élelempazarlás elleni törvény a gazdasági szereplőknek nagyobb felelősséget ír elő, például oly módon, hogy a lejáratközeli élelmiszereket árusítsák kedvezményes áron - hangsúlyozzák a cikkben.

Eközben a retail szektor a romániai élelempazarlásnak csupán 7%-át adja, míg a háztartások felelősek annak 49%-áért. További 37%-ért az élelmiszeripari szektor felelős, 5%-ért a közétkeztetés, és csupán 2%-ért az agrárszektor.

Nyitókép: foodwaste.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

Régi oldal >